Minden, amit a sertéstenyésztésről tudni érdemes

A sertésminősítés, mint a termelő fizetésének alapja, rendkívüli jelentőségű mind a termelő, mind a vágóhíd számára. Az Európai Gazdasági Közösség már 1975-ben, a 2759/75 sz. rendeletével elrendelte a vágott sertések közösségi minősítésének alkalmazását, a vágott sertések közös alapon történő jegyzése és a standard minőség alapárainak összehasonlít...

A mikoplazmák széles körben elterjedt baktériumok, több fajuk is van, melyek különböző kórképeket idéznek elő. Sertés mikoplazmózison azonban a gyakorlatban ma a Mycoplasma-pneumoniát értjük, melynek okozója a Mycoplasma-hyopneumoniae. Korábban a betegséget a „malacok hurutos-gennyes tüdőgyulladása” néven, a nagyüzemi, szakosított telepek idősza...

A parvovírusok elleni specifikus védekezést még a tenyésztésbevétel előtt el kell végezni. A kocák szaporodási ciklusát (ivarzás- vemhesülés- ellés- újraivarzás) megzavarhatják vagy megtörhetik anatómiai rendellenességek, klimatikus és környezeti hatások,

A hús minőségén a levágott sertésből kitermelt izomzat vagyis hús tulajdonságait értjük, fogyasztási, feldolgozhatósági szempontból. A húsminőséget számos genetikai és környezeti- technológiai tényező befolyásolja, melyek részben a vágás előtti fiziológiás állapotra, részben a vágás utáni folyamatokra hatnak. A vágott állat húsának minőségére a vág...

A kórokozó a Serpulina (korábbi nevén Treponema) hyodysenteriae nevű spirochaeta (baktérium, de a baktériumok sejtszerkezetétől némileg eltérő, „dugóhúzószerűen”, vagyis „spirálisan” csavarodott mikroorganizmus), melynek ellenálló képessége kicsi, így azután a külvilágban viszonylag gyorsan elpusztul, a beteg ál-latok nyálkás, véres bélsarában azon...

Sertéstelepünkön több mint egy éve a cirkovírus fertőzés klinikai tünetei jelentkeztek. Gyakorlatilag az 50-60 napos malacállomány 20-30 %-a lesoványodott, senyvesség, ízületgyulladás volt megfigyelhető. A megbetegedett egyedek egy része elhullott, nagyobb hányada megmaradt, melyeknél jelentős mértékben csökkent a tömeggyarapodás és nőtt a fajlagos...

A csülökbetegségek gyakorisága, így gazdasági jelentősége a fajta-és tartásváltozással nőtt meg olyannyira, hogy egyes, főként szakosított telepeken már a szakmai munkát is veszélyeztette.

Kóroktana máig sem tisztázott, a szakemberek előfordulását több tényező hatására vezetik vissza: konstitucionális hajlamosságra, genetikai okokra, a kocák utolsó hónapi vemhességének hiányos vitamin-ásványi anyag ellátottságára, koca vemhesség alatti takarmány-ártalmaira (toxinok), bizonyos vírusártalmakra (pl. parvovírus). Ezek külön-külön, de egy...

A Fusarium-nevű penészgomba anyagcseretermékei, a toxinok. Ugyanaz a Fusarium-faj egyidejűleg többféle méreganyagot (toxint) is termelhet, legnagyobb károkozása az F2 és a T2 toxinnak van.

A szakmai vonatkozásokat is tartalmazó hírek pontatlan, méginkább „pongyola” megfogalmazása az érintettek körében értetlenséget, bizonytalanságot, rosszabb esetben pánikot is kelthet! Nemrég olvastuk, hallottuk: Magyarország déli határain túl, de az országhatár közelében a sertések tömeges bélférgességét állapították meg, s ez a hazai sertésállomán...

Az elfogyasztott takarmány mennyiségi és minőségi változásakor a bélflóra normális összetétele is megváltozik. Ez természetes folyamat. Ödémabetegség akkor léphet fel, ha a malac emésztőrendszerében bizonyos toxintermelő colibaktériumok szaporodnak túl, s a toxin (méreganyag) felszívódva károsítja a kiserek falát, melynek következtében folyadék hal...

Kórokozója egy baktérium, amelyet a szokásos fertőtlenítőszerek elpusztítanak, a húsban azonban még a besózás és a füstölés ellenére is hónapokig megmarad, csak a hosszan tartó főzés semmisíti meg. Gyakori a szennyvizekben, a trágyában, a sertésólak körüli talajban.

A malacnevelés eredményessége jelentős szerepet játszik az egész sertéshús termelési folyamat nyereségességében. A versenyképes telepeknek ma 20-22 hízót kell évente kocánként vágóra bocsátani.   Figyelembe véve a biológiai alap paramétereket, hamar kiszámítható, hogy a kitűzött cél csak minimális malacveszteség esetén teljesíthető. A számsze...

A hiányos takarmányozás Nem feltétlenül azt jelenti, hogy a sertés kevés takarmányt kap. Az állat bőséges takarmányadagok ellenére is lehet alultáplált, ha nem jut elegendő energiához, fehérjéhez, vitaminokhoz, hatóanyagokhoz.

A disznókról sokan azt gondoljuk, hogy tisztátalan, igénytelen, mocskos állatok és, hogy semmire nem jók, csak arra, hogy húsukat fogyasszuk. Ez azonban javában előítélet, amit most igyekszünk megcáfolni néhány érdekességgel.

A kocák szaporodási ciklusát (ivarzást, vemhesülést, ellést, újraivarzást) megzavarhatják vagy megtörhetik anatómiai rendellenességek, klimatikus és környezeti hatások, különféle takarmánytoxikózisok, betegségek, köztük fertőző betegségek (brucellózis, leptospirózis, Aujeszky betegség, entero-és influenzavírusok okozta kórképek, PRRS. stb.), de az ...

Brucellózis Mi okozza? A Brucella suis-nevű baktérium, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.

A baromfifélék és a nyulak régebben nagy károkat okozó parazitás bántalmát, a kokcidiózist az állattartók jól ismerik, de kevesen gondolják, hogy ez a betegség ma már a szopós malacok hasmenéses kórképeinek egyik leggyakoribbika, noha nem is olyan régen még nem is hallottunk róla.

A sertések meglepően sokoldalú haszonállatok. Persze nem tojnak tojást és a tejüket sem szokás felhasználni, húsukon kívül azonban egy másik, igazán egyedi célra is tökéletesek: szántásra! Ezek a falánk jószágok nem csak előszeretettel túrják fel kertedet, hanem eközben természetesen trágyázzák is azt, és sok kártevőt elfogyasztanak „munkájuk” sorá...

Habár a hideg hónapok szerencsére még messze vannak, egyesek már most azon tűnődnek, hogy hogyan gondozzák sertéseiket a tél során. Az igazság az, hogy ezek a kurta farkú haszonállatok semmilyen különösebb hőforrást nem igényelnek a téli hónapokban, azonban van néhány fontos dolog, amit tudnod kell róluk. A sertések meglehetősen szívós állatok, és ...

A disznóvágás manapság már megosztja az embereket, sokan brutálisnak, feleslegesnek ítélik meg, még többen viszont hűek a hagyományokhoz, és még ma is tartanak disznóvágást. Mostani cikkemben azt mutatom meg nektek, milyen volt régen egy disznótor, tartsatok velem mindenképp! 

Sokak bánatára veszélybe kerültek az idei télen esedékes, népszokássá vált disznóvágások. Mostantól engedélyt kell kérni ahhoz, hogy disznót vágjunk, nézzük, miért! 

Ki ne hallott volna már a Magyarországon őshonos, törvényileg védett mangalicáról? Manapság öt fajtáját különböztetjük meg. 1973 óta, 40 éve védetté nyilvánították, azóta világhírűvé vált. Ebben a cikkben bemutatjuk a jellemzőit, történetét.

Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a szalontai, a bakonyi, a lengyel disznó, a tüskés szőrű erdélyi sertés és a mangalica. Egyes sertés fajtákat, például a vietnami csüngőhasút kedvtelésből tenyésztik. A házi sertés a disznófélék családjába tartozó vaddisznó háziasított formája. Viszonylag magas intelligenciával rendelkezik. Most bemutatjuk...

Elérte a 600 kilós súlyt Béla, Magyarország, de talán Európa legnagyobb disznója. Béla már számos alkalommal kapott serleget tenyészkiállításokon, és most is egy hasonló eseményre készülnek a gazdájával, a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra. 

Négyszázhúsz kilós a legkövérebb brit disznó, amelyet Borisnak hívnak és Cornwallban él. Párja passzol hozzá: 3 mázsát nyom.

Az Egyesült Államok engedélyezte a magyar tenyésztésű mangalica amerikai importját - mondta Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete pénteken, a Budapesti Mangalica Fesztiválon tartott sajtótájékoztatón.

A húsipar és a fogyasztók számára a sertéstestből főként a karkasz, illetve az abból származó tőkehús számít értékes résznek. A karkasz zsírtartalmának illetve a hús inter- és intramuszkuláris zsírtartalmának ezért nagy szerepe van a fogyasztói és technológiai minőség kialakításában (Babinszky és Halas, 2000). Az idevonatkozó vizsgálatok arra hívjá...

Lapunk 2004. szeptemberi számában a magzatkárosodással járó sertésbetegségek között foglalkoztunk a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájával, a PRRS-el.

Rossz hírt kell közölnünk. Magyarországon is már sok, és egyre több sertéstelepen aktivizálódott a PRRS vírusa. Egy szép álom szertefoszlott. Sajnos nem lesz Magyarország PRRS-mentes kis szigetként Európa sertéstenyészállat ellátója és beszállítója.