A klímaváltozás Magyarországon egyre érezhetőbb hatásokkal jár. Az országban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási események, mint például hőhullámok, intenzív esőzések és hosszabb aszályos időszakok. Az elmúlt években a nyári hónapokban rekordokat döntő hőség és az egyre gyakoribb hőhullámok kihívás elé állítják a mezőgazdaságban dolgozókat is. Az olykor-olykor egyre extrémebb körülmények között kell biztosítani a növények megfelelő fejlődését.
Hogyan hat a klímaváltozás a magyar mezőgazdasága
A terméshozamok csökkenhetnek, a növények vízigénye megnövekedhet, és a szélsőséges időjárás károsíthatja a termést. Az aszályok és a vízhiány miatt a vízgazdálkodás egyre nagyobb figyelmet igényel, mivel a rendelkezésre álló vízkészletek szűkösek lehetnek a nyári hónapokban.
Jellemző még, hogy sok esetben megfigyelhető a vegetációs időszak eltolódása leginkább a déli országrészben. Az enyhe tél és a nagyon korai tavaszi, illetve nyári hőmérséklet miatt a növények egyre hamarabb ébrednek téli álmukból. Az eltolódás miatt a továbbra is előforduló fagyok még nagyobb pusztítást okozhatnak.
A klímaváltozás következtében, a melegebb időjárás kedvez a növénybetegségek és kártevők elterjedésének, amelyek korábban nem voltak jelen Magyarországon. Ilyen újdonság például a zöld vándorpoloska, ami 2012 óta hivatalosan is letelepedettnek tekinthető hazánkban. Ráadásul száznál is több növényfaj szerepel az étlapján, olyanok is, mint a gabonafélék, uborka, napraforgó, sárgabarack, paradicsom, körte, bab, paprika.
Az időjárási szélsőségek miatt a terméshozam évről évre ingadozóbbá válik, ami bizonytalanságot okoz a termelők számára. Az öntözés, talajvédelem és növényvédelem költségei növekednek, ami fokozott terhet ró a gazdálkodókra. Az időjárási kiszámíthatatlanság növeli a termelési kockázatokat, ami hatással van a mezőgazdasági bevételekre és az élelmiszerárakra.
Fenntartható mezőgazdaság a meleg és a klímaváltozás ellensúlyozására
A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok hosszú távú lehetőségeket biztosíthatnak a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére. Az aszályos és forró időszakok kihívásaira a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok különböző módszerekkel válaszolnak, amelyek célja a vízmegtakarítás, a talajnedvesség megőrzése és a terméshozam fenntartása.
A csepegtető öntözés során közvetlenül a növények gyökeréhez lehet a vizet eljuttatni, csökkentve a párolgási veszteségeket és növelve a vízfelhasználás hatékonyságát. Az esővíz összegyűjtése és tárolása későbbi felhasználásra, ami segít a vízhiányos időszakokban történő öntözésben. A talajnedvesség-mérők alkalmazásával pontosabban lehet meghatározni az öntözés szükségességét, elkerülve a túlöntözést és a vízpazarlást.
Szerves anyagokkal, például szalmával vagy fűnyesedékkel történő talajtakarással csökkenthető a párolgás és megőrizhető a talajnedvesség. A talaj minimális bolygatása megőrzi a talaj szerkezetét és nedvességét, csökkentve az eróziót és a vízveszteséget. Olyan növények termesztése, amelyek jobban tűrik a szárazságot és kevesebb vízre van szükségük a növekedéshez.
