Brucellózis Mi okozza? A Brucella suis-nevű baktérium, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.
Mi okozza?
A Brucella suis-nevű baktérium, melynek ellenálló képessége nem túl nagy (60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztul), az almos trágya füllesztése is elpusztítja, de híg trágyában, magzatburkokban hűvös helyen akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.
Milyen életkorban a leggyakoribb?
Tenyészkocák vemhességének 6-12. hetében. A lappangva fertőzött állatban ekkor aktiválódik.
Mikor fordul elő legtöbbször?
Régen gyakori volt, Magyarország az utóbbi két évtizedben ettől a betegségtől mentes. Mentes állományba leggyakrabban fertőzött tenyészállatokkal lehet behurcolni, a betegség terjesztésében különös jelentősége van a fertőzött kanoknak. Szabadtartásos, legelőn tartott sertések azonban fertőződhetnek mezei nyulaktól és vaddisznóktól is. A már fertőzött állományon belül a terjesztésben a magzatburkok, a magzatvíz, a hüvely- és méhváladékok játszanak szerepet, az ezekben nagy mennyiségben lévő kórokozókat a gondozók lábbelijével, eszközökkel, járművekkel, kutyákkal hurcolják szét. A terjesztésben a rágcsálókat sem szabad figyelmen kívül hagyni! Az állatok szájon át vagy búgatáskor fertőződnek, de az bekövetkezhet mesterséges termékenyítéskor is, ha az ondó fertőzött.
Milyen tünetek vannak?
Legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a vemhes kocák vetélése és a kanok here-és mellékhere gyulladása.
A vetélés a vemhesség bármelyik szakaszában bekövetkezhet ugyan, de a 6. hétnél korábbiak zöme észrevétlen marad, csak a koca visszabúgását észleljük. Leggyakoribbak a vetélések a vemhesség 6-12. hetében. A vetélő koca péraajkai megduzzadnak, néha hüvelyfolyást és a tejmirigyek duzzanatát is látjuk. Van, amikor a fertőzött malacok kissé korábban jönnek a világra, sőt előfordulnak rendes időre történő fialások is, ilyenkor vegyes a kép: az alomban életképes, gyenge és elhalt magzatok egyaránt vannak. A gyenge magzatok szövetei sokszor ödémásan beszűrődtek, „tésztás” tapintatúak, az elhalt magzatok pedig maceráltak, „szétfolyók”, vagy ellenkezőleg, mumifikálódottak, beszáradtak.
A nyálkás-gennyes hüvelykifolyás egy héten belül megszűnik, magzatburkok a sertésnél ritkán maradnak vissza.
A magzatburkok vizenyősen beszűrődtek, bővérűek, néha vérzéseket tartalmaznak, gyakoribb, hogy felületük fibrines-gennyes váladékkal fedett.
Kanokban a betegség kezdeti szakaszában a herékben és a mellékherékben savós gyulladás van, később a herékben borsónyi-galambtojásnyi gyulladásos-elhalásos gócok keletkeznek, melyek összeolvadnak, gennyesen beolvadnak, esetenként a here egész állománya elhal. A betegség idült formájában ilyen gócok alakulnak ki a csigolyákban is, főként az utolsó háti, ágyéki-és keresztcsigolyákban (a koca „húzza a hátulját”).
Az elvetélt kocák időre újból ivarzanak és fogamzanak is, mert a fertőződés után a kocákban immunitás (védelem) alakul ki. Az újbóli vehem azonban gyengébb értékű szokott lenni (kevesebb malac, melyek ellenálló képessége gyengébb az átlagosnál).
Zárt állományokban a betegség klinikai tünetei megszűnnek, a fertőzöttség „megnyugszik”, s a harmadik vemhesség már „normálisan” szokott lezajlani, de ha ebbe az állományba fogékony kocák kerülnek vagy ellenkezőleg, a betegségen átesett állat kerül fogékony állományba, a járvány újból fellobban.
Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?
Nálunk cél a mentesség megőrzése. Ennek érdekében:
- Általános járványvédelem.
- Tenyészállatot csak négyes-mentes tenyészetekből vásároljunk.
- „zugkanok” kerülése!
- „gyanús” ellések, vetélések kivizsgáltatása.
- Tenyészkanok, valamint a tenyészállomány kocái 10%-ának félévenkénti vérvizsgálata.
Forrás: Agrárágazat
