Növényvédelem

A Monilinia fructicola karantén kórokozó hazai megjelenése és azonosítása import őszibarackon

Az ôszibarack monilíniás barna rothadása a legtöbb országban súlyos betegség. Kórokozói közül a Monilinia laxa és a Monilinia fructigena kártétele már régóta ismert mind Európában, mind hazánkban, de a Monilinia fructicola okozta megbetegedésrôl publikáció nálunk nem jelent meg. Az EPPO A2 listája karantén kórokozóként tartja nyilván Európában. 20...

Dióoltványok elhalásának etológiája

2003 tavaszán egy Budapest közeli faiskola dióoltvány-iskolájában oltványpusztulás következett be. A helyszíni szemle során megállapították, hogy az elpusztult oltványokon, az oltás helyénél háncsszöveti nekrózis van. A mintavételt követô laboratóriumi mikológiai vizsgálat megállapítása szerint az elhalást a Phomopsis juglandina(Sacc.) Höchn. faj o...

Huszonkilenc év a hazai növényvédelmi kutatás fellegvárában

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének jubileuma alkalmából rövid visszaemlékezésre kaptam lehetôséget. Visszagondolva az ott eltöltött hosszú idôre, amely pályám kezdetétôl egészen 1995-ig tartott, megpróbálom felidézni a számomra legfontosabb eseményeket és benyomásokat, és kiemelni néhányat oly sok élményem közül.

Emlékeim nem fakulnak

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében eltöltött 18 év életem legszebb idôszaka volt. Éjszakánként gyakran álmodom ma is arról, hogy újra itt dolgozom, és a régi kedves munkatársak vesznek körül, és „Formálja folyvást életem, az élmény és az értelem.” Szakbiológus diplomával, Soó és Simon tanítványként, egyetemi doktori fokozattal a hátam mögött, ...

Huszonhat esztendő a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályán

A Sors különös kegyelmébôl 1951. július 15-én léptem át a Növényvédelmi Kutató Intézet (NKI) küszöbét. Okleveles agrármérnöki diplomámat 1951. június 28-án kaptam kézhez az Agrártudományi Egyetemen (Gödöllô). Harmadéves koromban már Manninger Gusztáv Adolf professzor Növényvédelmi Állattani Tanszékén mint szakkörös hallgató tevékenykedtem. A Profes...

Életem, környezetem a Növényvédelmi Kutató Intézetben

1963 döntô év volt az életemben. Az Ültetvénytervnél dolgoztam szôlészként, amikor telefonon kerestek: megalakult az Identifikációs Csoport, szükség van egy lepkészre, vállalom-e? Hogyne vállaltam volna. Középiskolás korom óta változó intenzitással rovarásztam, fôleg lepkésztem, gyûjteményem is volt.

A Herman úti szellem: Valóság és misztérium

Visszatekintve 48 éves tudományos-oktatási pályafutásomra – amelybôl az elsô legfontosabb két évet a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézet Laboratóriumában (Keszthely), mint vendégkutató, majd ezt követôen 19 évet különbözô beosztásokban a Herman Ottó úti intézetben (Budapest) töltöttem el – többször megkérdezték tôlem, és magamnak én is feltettem...

A 125 éves Növényvédelmi Kutatóintézet köszöntése

„Ti adtatok kedvet, tusát, Ti voltatok az ifjúság...” Kicsit másként fejezném be az ismert verset: ... „Herman úti fák”. Ha visszagondolok arra a harmincöt évre, amit a Növényvédelmi Kutatóintézetben töltöttem, újra elém tûnnek azok a telepi gesztenyefák, amik rövidnadrágos gimnazista korom óta szemem láttára erôsödtek, terebélyesedtek, bontották...

Mi volt nekem a növényvédelmi kutatóintézet? - 125 éves az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

Egyetemi tanulmányaimat a Gödöllôi Szent István Egyetem jogelôdjében a M. Kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezôgazdasági Osztályán folytattam és végeztem 1939 és 1943 között. Pályakezdôként (még hallgató koromban, mert azokban az években az volt a gyakorlat) elôbb Hôgyészen Liechtenstein herceg, majd Baranyában Albrecht fôherc...

Egy tudományos műhely szellemisége

A huszonöt ével ezelôtt rendezett centenáriumi tudományos konferencia szervezôtitkáraként – mint pályakezdô – személyesen tapasztalhattam az ünnepi ülésen részt vevô tudósok nagyrabecsülését, amellyel a Növényvédelmi Kutató Intézet szakembereit illették. Negyed évszázad elteltével, számos tengerentúli és európai kutatómûhelyben eltöltött hossz...

125 éves az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

125 év a magyar növényvédelem szolgálatában. A fenyegetô Phyloxera járvány leküzdésére parlamenti döntés alapján 1880-ban alapította meg a Magyar Királyi Földmûvelésügyi Minisztérium az Országos Phylloxera Kísérleti Állomást. Az Állomás feladata nem csak a Phylloxera, hanem a szôlô egyéb károsítói és kórokozói által elôidézett betegségek és az el...

Paralel import

Az utóbbi időben különféle vélemények és kritikák fogalmazódtak meg a párhuzamos behozatal „paralel importtal” kapcsolatban, ezért szeretnénk a következőkben néhány dologra rávilágítani. A cikk szerzője, Dankó Róbert úr saját álláspontját írta le, szívesen várjuk és közöljük az esetleges ellenvéleményeket is cikk formájában. Tisztázzuk, jók-e, hasz...

A kisajátítás jogi szabályozása (1./3. rész)

Az utóbbi években az autópálya építésektől kezdve különböző közművekhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésén át a településrendezési célok megvalósításáig több tízezer embert érintettek - és az eltervezett beruházások következtében - még fognak érinteni a kisajátítással kapcsolatos eljárások. A kisajátítás hétköznapi fogalma a tulajdon egyoldalú ...

A kukorica kelés utáni növényvédelme

Az utóbbi időben megfigyelhető a kukoricatermesztés intenzifikálása, a termésátlagok növekedése. Ennek egyik legfontosabb technológiai eleme a növényvédelem, mely nélkül a hatékony termesztéstechnológia és gazdaságos alapanyagelőállítás elképzelhetetlen.

Téli növényvédelem a szántóföldi és kertészeti termesztésben

Téli időszakban a szántóföldi (áttelelő) növényeket nem csak az alacsony hőmérséklet károsíthatja, hanem ennek közvetett hatásaként egyéb negatív jelenségek is felléphetnek. Amíg ugyanis a fagyhatás az alacsony hőmérséklet közvetlen károsítása, addig pl. a talaj alacsony hőmérsékletéből adódó téli szárazság vagy a talaj megfagyásából eredő felfagy...

Tavaszi fagykárok elleni védekezés a kertészetben

Kora tavasszal jelentős károkat okozhatnak az erős lehűlések. Köztudottan március folyamán a legtöbb gyümölcsfa endogén nyugalma megszűnik, s ha a tavaszi felmelegedések bekövetkeznek, a rügypattanás, a lombfakadás megindul. Ez azért veszélyes, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyek, s ezáltal a későbbiekben fellépő tavaszi fagyo...

Mitől függ a patkányirtás eredményessége?

Az ember patkányhoz való viszonyulását jelzi, hogy a "patkány"-szó átvitt értelemben a világ szinte minden nyelvén piszkosat, koszosat, visszataszítót, undorítót jelent. A patkány ugyanis kozmopolita (sőt, még a világűrbe is felküldtük), s noha a földön számos emlősfajt a kipusztulás fenyeget, úgy tűnik, ezt a rágcsálót az embernek minden igyekezet...

Aktuális növényvédelem

A cikk írásakor még nem tudom, hogy az aszályos tavasz után a medárd meghozza-e a várva várt esős időszakot. A szárazság komoly terméscsökkentő hatása mellett nem kedvez a gomba és rovarkártevőknek sem, de ideális a takácsatkáknak, amit figyelemmel kell kísérni az érzékeny kultúrákban (alma, szőlő, uborka, bab, szója).

Aktuális növényvédelem

A betakarítási munkák a napraforgó, majd a kukorica aratásával folytatódik. A mezei rágcsálók, mint a mezei pocok és a hörcsög élettere beszűkül. A learatott táblákat érdemes átjárni, és felderíteni a fertőzöttséget. A hörcsögök járataiba a Gulyás-Palotás hörcsögirtó, vagy a Critox patront kell meggyújtva behelyezni, majd a járatot be kell temetni....

Az Európai Unió növényegészségügyi szabályozása

Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy a közösségi növényegészségügyi előírások hazánkban is teljes mértékben érvényesüljenek. Az EU előírásoknak megfelelő hazai gyakorlat kialakításának folyamata már elkezdődött a hazai jogrend átdolgozásával, azonban az előírások helyes végrehajtása kulcsfontosságú.

Amit a növényvédelemről és növényvédőszerekről tudni kell. Permetezési technológiák, permetszerek, betegségek bemutatása, az ellenük való védekezés, hogyan óvjuk meg növényeinket a különböző évszakokban.

Növényvédelem – A növényvédelem fontossága

Sokan gondolják úgy, hogy a növényvédelemmel foglalkozni teljesen felesleges pénzkidobás. Viszont azt tudtátok, hogy ha nem létezne növényvédelem, akkor a rovarkártevők, a különböző gombabetegségek, illetve gyomok a világ egész élelmiszertermelésének nagyjából a negyven százalékát elpusztítanák?! Ebből az is következne, hogy legalább a duplájába kerülnének az élelmiszerek és jóval kevesebb lenne a választék a boltok polcain! 

Növényvédelem – Kiskerti növényvédelem

A kiskertben végezhetünk vegyszermentes, illetve vegyszeres növényvédelmet is. Érdemes elsősorban gondoskodni a megelőzésről, és csak akkor vegyszereket használni, ha már tényleg nincs más megoldás. Permetezés esetén mindig figyeljünk a különböző szerek élelmezésügyi dátumára, és az adott intervallumon belül semmiképp ne használjuk, mivel nagyon károsak lehetnek. 

Növényvédelem – Szántóföldi növényvédelem

A szántóföldi növények esetében sokkal bonyolultabb a növényvédelem kérdése, mint a kiskerti növények esetében. Itt több mindenre kell odafigyelnünk, ráadásul kikerülhetetlen a vegyszerek használata, mivel hatalmas területekről beszélünk. Aki szántóföldi növénytermesztésbe kezd, tudnia kell, hogy szinte minden nap nézni kell az időjárást, és a növényeket. A kellő időben végzett növényvédelemmel nagyon sok pénzt meg lehet spórolni! 

Növényvédelem – Növényvédelmi technológiák

Javaslom mindenkinek a különböző környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazását. Az integrált növényvédelem alkalmazásával érhető el a vegyszertakarékos, környezetkímélő, a fenntartható termesztés szempontjából is elfogadható, hatékony védekezés. Mindig olyan technológiát válasszunk, aminek a segítségével a lehető legkisebb vegyszermennyiséggel, a legkisebb vesztességgel, és ezzel a legkisebb környezeti terheléssel végezhetjük a permetezést.