Növénytermesztés

A Monilinia fructicola karantén kórokozó hazai megjelenése és azonosítása import őszibarackon

Az ôszibarack monilíniás barna rothadása a legtöbb országban súlyos betegség. Kórokozói közül a Monilinia laxa és a Monilinia fructigena kártétele már régóta ismert mind Európában, mind hazánkban, de a Monilinia fructicola okozta megbetegedésrôl publikáció nálunk nem jelent meg. Az EPPO A2 listája karantén kórokozóként tartja nyilván Európában. 20...

Dióoltványok elhalásának etológiája

2003 tavaszán egy Budapest közeli faiskola dióoltvány-iskolájában oltványpusztulás következett be. A helyszíni szemle során megállapították, hogy az elpusztult oltványokon, az oltás helyénél háncsszöveti nekrózis van. A mintavételt követô laboratóriumi mikológiai vizsgálat megállapítása szerint az elhalást a Phomopsis juglandina(Sacc.) Höchn. faj o...

Huszonkilenc év a hazai növényvédelmi kutatás fellegvárában

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének jubileuma alkalmából rövid visszaemlékezésre kaptam lehetôséget. Visszagondolva az ott eltöltött hosszú idôre, amely pályám kezdetétôl egészen 1995-ig tartott, megpróbálom felidézni a számomra legfontosabb eseményeket és benyomásokat, és kiemelni néhányat oly sok élményem közül.

Emlékeim nem fakulnak

Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében eltöltött 18 év életem legszebb idôszaka volt. Éjszakánként gyakran álmodom ma is arról, hogy újra itt dolgozom, és a régi kedves munkatársak vesznek körül, és „Formálja folyvást életem, az élmény és az értelem.” Szakbiológus diplomával, Soó és Simon tanítványként, egyetemi doktori fokozattal a hátam mögött, ...

Huszonhat esztendő a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztályán

A Sors különös kegyelmébôl 1951. július 15-én léptem át a Növényvédelmi Kutató Intézet (NKI) küszöbét. Okleveles agrármérnöki diplomámat 1951. június 28-án kaptam kézhez az Agrártudományi Egyetemen (Gödöllô). Harmadéves koromban már Manninger Gusztáv Adolf professzor Növényvédelmi Állattani Tanszékén mint szakkörös hallgató tevékenykedtem. A Profes...

Életem, környezetem a Növényvédelmi Kutató Intézetben

1963 döntô év volt az életemben. Az Ültetvénytervnél dolgoztam szôlészként, amikor telefonon kerestek: megalakult az Identifikációs Csoport, szükség van egy lepkészre, vállalom-e? Hogyne vállaltam volna. Középiskolás korom óta változó intenzitással rovarásztam, fôleg lepkésztem, gyûjteményem is volt.

A Herman úti szellem: Valóság és misztérium

Visszatekintve 48 éves tudományos-oktatási pályafutásomra – amelybôl az elsô legfontosabb két évet a budapesti Növényvédelmi Kutató Intézet Laboratóriumában (Keszthely), mint vendégkutató, majd ezt követôen 19 évet különbözô beosztásokban a Herman Ottó úti intézetben (Budapest) töltöttem el – többször megkérdezték tôlem, és magamnak én is feltettem...

A 125 éves Növényvédelmi Kutatóintézet köszöntése

„Ti adtatok kedvet, tusát, Ti voltatok az ifjúság...” Kicsit másként fejezném be az ismert verset: ... „Herman úti fák”. Ha visszagondolok arra a harmincöt évre, amit a Növényvédelmi Kutatóintézetben töltöttem, újra elém tûnnek azok a telepi gesztenyefák, amik rövidnadrágos gimnazista korom óta szemem láttára erôsödtek, terebélyesedtek, bontották...

Mi volt nekem a növényvédelmi kutatóintézet? - 125 éves az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

Egyetemi tanulmányaimat a Gödöllôi Szent István Egyetem jogelôdjében a M. Kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezôgazdasági Osztályán folytattam és végeztem 1939 és 1943 között. Pályakezdôként (még hallgató koromban, mert azokban az években az volt a gyakorlat) elôbb Hôgyészen Liechtenstein herceg, majd Baranyában Albrecht fôherc...

Génmódosított vagy génmainipulált kukorica - ebből is politika lett?

A transzgénikus növények alkalmazását okan vitatják szakmai és kevésbé szakmai szempontból is. Magyarországon az utóbbi kezd eluralkodni. A két nagy párt, az MSZP és a Fidesz egymásnak esett a transzgénikus növények esetében is. Az Agrároldal.hu szerkesztősége nem kíván kiállni se pro se kontra a transzgénikus növények témakörben, felhívjuk azonba...

Egy tudományos műhely szellemisége

A huszonöt ével ezelôtt rendezett centenáriumi tudományos konferencia szervezôtitkáraként – mint pályakezdô – személyesen tapasztalhattam az ünnepi ülésen részt vevô tudósok nagyrabecsülését, amellyel a Növényvédelmi Kutató Intézet szakembereit illették. Negyed évszázad elteltével, számos tengerentúli és európai kutatómûhelyben eltöltött hossz...

125 éves az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete

125 év a magyar növényvédelem szolgálatában. A fenyegetô Phyloxera járvány leküzdésére parlamenti döntés alapján 1880-ban alapította meg a Magyar Királyi Földmûvelésügyi Minisztérium az Országos Phylloxera Kísérleti Állomást. Az Állomás feladata nem csak a Phylloxera, hanem a szôlô egyéb károsítói és kórokozói által elôidézett betegségek és az el...

Cukorrépa

A magyar cukorrépa termelők és feldolgozók a jövőben is biztos megélhetést remélhetnek az ágazatban - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken Hajdúböszörményben.

A magyar búzatermesztés jelenlegi helyzete

A búza a világ legfontosabb és egyik legősibb gabonanövénye. A növény géncentruma a Fekete-tenger medencéje és Elő-Ázsia, de a növény kiváló adaptációs képességének köszönhetően minden földrészen termesztik. A világon a legnagyobb területen Indiában termesztik a búzát (27 millió ha fölött), őt követi 20 millió ha körüli vetésterületével Oroszország...

Új perspektíva a szántóföldi növénytermesztésben?

Mint ismeretes, az Európai Unió elkötelezett a megújuló energiaforrások alkalmazásának területén. A Közösség célkitűzése, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások felhasználásának energiahordozók közötti részaránya elérje a 12%-ot. Az ezt követő időszakban a hazánkkal szembeni elvárások elérhetik a 12-15%-ot is.

Paralel import

Az utóbbi időben különféle vélemények és kritikák fogalmazódtak meg a párhuzamos behozatal „paralel importtal” kapcsolatban, ezért szeretnénk a következőkben néhány dologra rávilágítani. A cikk szerzője, Dankó Róbert úr saját álláspontját írta le, szívesen várjuk és közöljük az esetleges ellenvéleményeket is cikk formájában. Tisztázzuk, jók-e, hasz...

A parlagfű elleni védekezésről

Mint ismeretes az Országgyűlés módosította a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, amelynek eredményeként az idei évtől kezdve jelentősen szigorodik a parlagfűvel szennyezett területek felderítése és a közérdekű védekezések kivitelezése az elmúlt évek gyakorlatához képest.

Befejeződött az aratás a hét végén

Több mint hat és fél millió tonna gabonát takarítottak be az idén, az országos termésátlag négymillió tonna felett lesz. Befejeződött az aratás a hét végén, a megyei aratási koordinációs bizottságok a napokban összegzik az aratási eredményeket.

Aratás

Már csaknem a felét learatták a búzának - Országosan már csaknem a felét learatták a búzának az 1,082 millió hektáros vetésterületről - tájékoztatta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára szerdán az MTI-t.

Az európai és magyarországi szarvasgombatermesztés irányai

A szarvasgombák az ókortól kezdve nagy becsben tartott gasztronómiai kuriózumoknak számítanak. Számos, elsõsorban európai országban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Magyarország) nagy hagyományokra tekint vissza e gombák felkutatása, kereskedelme, fogyasztása. Emellett termesztésük is megindult, a legkiterjedtebb kutatások a francia...

A talajképződés és az erózió által kiváltott talajpusztulás kapcsolata a Tihanyi-félsziget példáján

A mezõgazdasági mûvelés alatt álló dombvidéki területek drasztikus változáson estek át az elmúlt évszázad során. Az emberi hatások által érintett táj alakulásának egyik látványos megnyilvánulása a talaj változása. A talaj pusztulásának üteme egyes területeken olyan gyors lehet, amely messze meghaladja a talajképzõdés ütemét. A talajvédelem egyik...

A talajok környezeti érzékenységének értékelése

A különbözõ emberi beavatkozások közvetlen vagy közvetett hatásaira bekövetkezõ talajdegradációs folyamatok általában nem szükségszerû és kivédhetetlen következményei az intenzív mezõgazdasági és ipari termelésnek, valamint az általános társadalmi fejlõdésnek, hanem többnyire megelõzhetõk, kiküszöbölhetõk, de legalább bizonyos tûrési határig mérsék...

A kisajátítás jogi szabályozása (1./3. rész)

Az utóbbi években az autópálya építésektől kezdve különböző közművekhez kapcsolódó létesítmények elhelyezésén át a településrendezési célok megvalósításáig több tízezer embert érintettek - és az eltervezett beruházások következtében - még fognak érinteni a kisajátítással kapcsolatos eljárások. A kisajátítás hétköznapi fogalma a tulajdon egyoldalú ...

Növénytermesztés 

Magyarország egyik legnagyobb növénytermesztési portáljává váltunk az évek során, cikkeink között mindenki megtalálhatja a legjobb növénytermesztési tippeket, tanácsokat. Legyen szó házikerti növénytermesztésről, vagy szántóföldi növénytermesztésről, cikkeink által rengeteg segítséget nyújtunk mindenkinek! 

 

Növénytermesztés – Miért fontos

A növénytermesztés már ősidők óta jelen van életünkben, és mindig is fontos szerepet játszott. A mezőgazdaság egyik fő területe, az állattenyésztés mellett. Az évek során a növénytermesztés meghatározta az országok gazdaságát is.

 

Növénytermesztés – Szabadföldi növénytermesztés

Cikkeinkkel segítünk azoknak az embereknek, akik a szabadföldi növénytermesztést választották, vagy éppen azon gondolkoznak, hogy ezt válasszák-e. Elmondjuk, mikor, milyen növényeket érdemes vetni, mikor, milyen növénytermesztési műveletet kell végrehajtanunk. Szakértőnk sok éves tapasztalattal rendelkeznek, írásai mindig körültekintőek, és nagyon precízek! 

 

Növénytermesztés – Növénytermesztés bent

Sokan választják a benti növénytermesztés, Magyarország egyik legnagyobb növénytermesztéssel foglalkozó portálja nekik is segít! Szakértőnk minden napra hoznak valamilyen új, hasznos tanácsot, ami a segítségetekre lehet!