Magyarországi darázsfajták - Gyakori lopódarázs
A paleartikus zóna (Észak- és Közép-Eurázsia, Észak-Afrika) déli-, délnyugati részén honos. Magyarországon egyike a két őshonos lopódarázs-fajnak (a másik a feketetorú lopódarázs (S. spirifex)). A gyakori lopódarázs viszonylag nagy méretű (a nőstény 22–29 mm, a hím 15–25 mm hosszú), karcsú testalkatú rovar. Teste fekete színű (fémes fény nélkül), rajta kisebb sárga foltokkal. Jellemző tulajdonsága, hogy a tort és potrohot összekötő hosszú, vékony nyél sárga színű.
Teljesen fekete potroha kicsi és a hosszú potrohnyéllel együtt lopótökre emlékeztet: innen kapta a nemzetség a nevét. Lábai is sárga-feketék. Vizek környékén fordul elő, mert fészkét nedves agyagból építi. Gyakran megtalálható a településeken és házak elhagyottabb zugaiba be is fészkelhet. A nőstény a vízpartokon kis agyagdarabokat gyűjt, és azokból készíti el akár 30, egymás melletti sejtet tartalmazó fészkét. A fészket többnyire sziklarepedésekben, áthajló sziklák alatt, odvas fatörzsekben, vagy hidak alatt, padlásokon stb. helyezi el. Az egyes sejtek átlagosan 3 cm hosszúak és 1,4 cm átmérőjűek.
Egy sejt megépítéséhez a darázs 12-16-szor is fordul építőanyagért. Ha készen van vele, a darázs keres egy pókot, szúrásával megbénítja, elviszi a fészekhez és elhelyezi egy sejtben; majd rátojja egy petéjét, még 1-9 pókot hoz a kikelő lárva etetésére, végül vékony agyagréteggel lezárja a sejtet. Utána nekikezd a következő sejt építésének. A pókokat illetően a lopódarázs nem válogatós, többnyire a környék gyakori, közepes méretű pókfajai közül választ. Az anyadarázs tudja a leendő utóda nemét, a nőstényeknek megfigyelhetően több eledelt szállít.
A peték 3-4 nap múlva kelnek ki, 14-15 napig táplálkoznak, majd bebábozódnak és ebben az állapotban telelnek át. A felnőtt darazsak a virágok nektárjával és pollenjével táplálkoznak. Nappal aktívak, júniustól szeptemberig lehet találkozni velük. A nőstények a fészken töltik az éjszakát, a hímek a fákon vagy bokrokon. A gyakori lopódarázs nem agresszív, az embert csak akkor szúrja meg, ha megtámadják. Színezete miatt gyakran összetévesztik a többi darázzsal.
Magyarországi darázsfajták - Óriás tőrösdarázs
Az óriás tőrösdarázs vagy óriás-tőrösdarázs (Megascolia maculata) nem csak hazánk, de Európa legnagyobb darázsfaja is. Kontinensünk déli felén elterjedt. Sárga fejű nősténye a 45 mm-t is elérheti, a fekete fejű hím azonban kisebb (30 mm). Homlokán koronaszerű sötét rajzolat található, potrohán négy sárga folt van, teste fekete, sűrűn szőrözött, a potroha második felén vörösesbarna szőrszálakkal. Lábai tüskések, szárnyai füstös lilás színűek.
Meleg napokon találkozhatunk vele, májustól októberig repül. Az orrszarvúbogár lárvájában fejlődik. A nőstény felkutatja a korhadó faanyagban élő orrszarvúbogárlárvákat, leássa magát utánuk a törmelékbe, szúrásával megbénítja azokat, és egy-egy petét ragaszt az oldalukra. A kikelő darázslárvák kezdetben az orrszarvúbogárlárvák testnedveiből táplálkoznak, később befúrják magukat a bőrük alá, és az egész lárvát elfogyasztják.
Gubót készítenek, amelyben bebábozódnak, és a következő tavasszal már kikelnek, mint kifejlett darazsak. Az óriás tőrösdarázs nagy mérete, és hangosan zúgó repte miatt félelmetesnek tűnhet, ám emberre ártalmatlan. A fullánkját csak a legvégső esetben használja védekezésre, ha más módon nem képes elmenekülni. Szúrása nem veszélyes. Félénk állat, érintésre, hessegetésre inkább odébbáll, nem agresszív. Az óriás tőrösdarázs védett rovar, eszmei értéke: 50000 Ft. (Wikipédia)
