Tény, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is félnek a darazsaktól, a darazsak csípésétől. Vajon mennyire lehet veszélyes egy csípés, illetve lehet-e az jótékony hatású? Milyen darazsakkal találkozhatunk Magyarországon, hogyan lehet felismerni őket? Ezekre a kérdésekre adjuk meg most a választ nektek, tartsatok velünk!
Pár szóban a darazsakról
A redősszárnyú darazsak (Vespidae) a hártyásszárnyúak rendjének egyik családja, melyet egyes szerzők valódi darazsak néven említenek. A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint az ebbe a családba tartozó fajokat értjük. A társas redősszárnyúdarazsak elnevezés a Polistinae (pl. déli papírdarázs) és a Vespinae (pl. lódarázs és német darázs) alcsaládokat foglalja egybe. Vannak szerzők, akik ezeket értik valódi darazsak alatt. A többi alcsalád fajai csaknem kivétel nélkül magányos darazsak, nem társasak. Az Eumeninae (gömböcdarazsak és kürtősdarazsak) alcsaládra például teljes egészében ráillik a magányos redősszárnyúdarazsak elnevezés.
A darazsak megjelenése
Néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok. Nyugalomban szárnyukat hosszában összehajtva tartják a test két oldalán. Legtöbbjük társas állat, kolóniáik fajonként a társas viselkedés és életmód kialakulásának különböző fázisait mutatják. A fullánkjukkal mérget fecskendeznek ellenségeikbe. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.
A darazsak életmódja
A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elkergetni; hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál.
Nem minden darázs él társadalomban, vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiban alakítják ki. A fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárváik ezekből táplálkoznak.
A következő oldalon beszélek nektek a darazsak veszélyeiről, illetve a magyarországi fajtákról, érdemes lapozni egyet!
