Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
A szálastakarmányok esetében akár széna, akár szenázs betakarításról van szó nagyon fontos a megfelelő optimális nedvességtartalom melletti betakarítás, ennek érdekében a betakarítást a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. A bálázás minél rövidebb idő alatti elvégzése és a bebálázott anyagnak a minél gyorsabb betakarítása vagy behordása a szálastakarmányok esetében a következő növedék zavarmentes fejlődése, a különböző szalmafélék, vagy a kukoricaszár esetében a tarlóápolási, ill. egyéb talajművelési, talaj előkészítési munkák mielőbbi elvégzése indokolja.
A téma fontosságát támasztja alá, hogy a gyepterületekről mintegy 400.000 ha-ról, lucerna esetében 250.000-300.000 ha-ról és a kalászos gabonaszalmát mintegy 500.000-600.000 ha-ról takarítják be, az egyéb szálas anyagot adó betakarítandó terület ehhez képest elhanyagolható. Mindenesetre az említett területnagyságról a szálastakarmányok döntő többsége, a kalászos gabona szalmának pedig a teljes volumene bálázással kerül betakarításra. A szálastakarmányok betakarításában a bálázásos eljárás világszerte hasonló fontosságú, a szalma vonatkozásában pedig az almos állattartási technológiát alkalmazó országokban hasonló a helyzet.
Az üzemeltetőknek vagy állattartó vállalkozásaiknak tehát a bálázógépek kiválasztásakor sok egyéb más szempont mellett a fenti arányokat is figyelembe kell venni már csak azért is, mert a kérődzők etetésében a szálastakarmány élettani és takarmányozástani szempontok miatt nélkülözhetetlen, a minőség pedig meghatározhatja a termelési színvonalat, jövedelmezhetőséget.
A szálastakarmányok és a szalma betakarításában először a szögletes kisbálát, majd a hengeres nagybálát, végül a szögletes nagybálát készítő gépek jelentek meg a piacon. Az állattartás már említett igényeinek megfelelően a gyártók folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat.
A szálastakarmányok és a szalma betakarításának gépesítésében a szögletes kisbálakészítő gépek alkalmazása elsősorban a teljesítmény növelése, ebből adódóan a betakarítási idő csökkentése, vagyis az időjárás okozta károk mérséklése szempontjából jelent előnyt. A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakulása következtében sok kistermelő, ill. kisebb vállalkozás kezdett tehén-, növendék- és hízómarhatartással foglalkozni. Ezek a kisvállalkozások viszont előnyösen alkalmazhatják a szögletes kisbála-készítő gépeket.
A közepes és nagyobb állatlétszámmal és területtel rendelkező vállalkozások az állandó- vagy változókamrás bálázókat használhatják gazdaságosan. A nagy állatállományú és magas termelési szintű gazdaságok, valamint az ipari szalma betakarítására szakosodott üzemek bálázógépei pedig a nagyobb üzemeltetési költségekkel, de ennek megfelelően nagyobb teljesítménnyel dolgozó szögletes bálázógépek lehetnek. Jelenlegi ismertetőnk első részében a szögletes kisbálakészítő, valamint az állandó- és a változókamrás hengeres bálázógépek konstrukciós kialakításait, üzemeltetési jellemzőit, fejlesztési irányait ismertetjük. A szögletes nagybálakészítő gépek ismertetésére pedig a következő számban térünk ki.
A kisbálakészítő gépek az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedtek világszerte.
Az üzemeltetés módját tekintve a legnagyobb darabszámban és típusválasztékban a vontatott gépek terjedtek el. A tőkeerős mezőgazdasággal rendelkező országokban, ahol már korábban is nagy állatállományt koncentráltak egy-egy telepre a bálarendezővel kapcsolt magajáró változatokat is szívesen használják. A bálatömörítés módját tekintve megkülönböztetünk lengő dugattyús és csúszó dugattyús gépeket. A régebben alkalmazott lengő dugattyús gépek egyszerűbb konstrukciós kialakítású, olcsóbb változatok voltak.
A csúszó dugattyús gépekkel egyenletesebb alakú és jó minőségű bálák készíthetők. A kisebb bálamérettel dolgozó lengő dugattyús gépek általában egyszerű bálacsúszdával rendelkeznek és az elkészített bálát a talajra helyezik. A nagyobb teljesítményű és nagyobb bálamérettel dolgozó csúszó dugattyús gépeket rendszerint kocsirakó csúszdával, ill. bálaröpítővel üzemeltetik.
A szögletes kisbálakészítő gép üzemeltetése során a renden lévő szálastakarmányt vagy szalmát vezérelt ujjas rendfelszedő berendezés emeli fel a talajról és juttatja el a következő szerkezeti elemhez.
Szénabálázásban az egyenletes bálatömörség a készített takarmány minősége szempontjából meghatározó. Az egyenletes tömörségű bálák jó alaktartóak, jól rakodhatók és szállíthatók. A bálázók anyagtovábbító szerkezetének éppen az a feladata, hogy a rendfelszedő által felszedett anyagot a lehető legegyenletesebben juttassa a tömörítő szerkezethez. A kialakított szerkezetek többségénél a rendfelszedő által felszedett anyagot villás mechanizmus továbbítja a tömörítő szerkezethez. Gyakori megoldás, hogy az anyagtovábbítás kezdeti szakaszán egy konzolos csiga működik és ezután kapcsolódik a munkába a villás mechanizmus.
Az anyagtovábbító villák az anyagot a bálacsatornába juttatják. A bálacsatorna lemezből készül, mérete meghatározza a készített bála keresztmetszetét. A bálacsatornában az anyagot a dugattyú tömöríti a kívánt mértékben. Az egyenletes tömörítés érdekében ma már általában forgattyús hajtóművel működtetett csúszó dugattyúkat alkalmaznak. A dugattyú löketét a forgattyús hajtómű karjának hossza, a löket számát pedig a fordulatszám határozza meg. Ezért az anyagtovábbító villák által folyamatosan érkező anyag tömörítése periodikusan történik. A periodikus igénybevétel csúcsainak csökkentésére nagy tömegű lendkerekeket alkalmaznak. A túlterhelésből adódó törések elkerülésére pedig a hajtásba rugóterhelésű tengelykapcsolót vagy nyíró-csapszeges biztosítást alkalmaznak.
A dugattyú által összetömörített anyag a bálacsatornában hátrafelé csúszik. A dugattyú nyomása alól felszabaduló tömörített anyag fellazulását rugós bálafogó körmök akadályozzák. A bálacsatorna felső és alsó lapja az elkészült bálát összeszorítja. A szorítóerő kétoldalt elhelyezett tekercsrugók előfeszítésével állítható be. A rugók által összeszorított bála támasztó ereje határozza meg a bálatömörséget.
A szögletes kisbálakészítő gépek automata kötöző szerkezettel vannak felszerelve. A kötöző szerkezetet, egy a bála beállított hosszúságát érzékelő vezérlő mechanizmus kapcsolja be. A bálák hosszában egy csipkés kerék gördül le és megfelelő fordulatszám után működteti a vezérlő mechanizmust. A vezérlő mechanizmus kapcsolja a tűtengelyt. A kötözőtű a zsinórt a kötöző csőrökhöz viszik. A kötöző csőrök a zsineget megfogják és összecsomózzák. A zsineget a kötöző szerkezetre szerelt kés levágja. A szögletes kisbálakészítő gépek szinte kivétel nélkül két kötöző fejjel dolgoznak és ma már kivétel nélkül sizál vagy polypropilén kötöző anyagot használnak.
Néhány a hazai igényeknek megfelelő kisbálakészítő gép fontosabb műszaki adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze.
A hengeres bálázógépek a szögletes kisbálakészítőktől eltérő elvek szerint működnek azzal együtt, hogy bizonyos szerkezeti részek mint, pl. a rendfelszedő berendezés működése és konstrukciós kialakítása az előzőekben ismertetekkel teljesen megegyezik, így a továbbiakban ezen szerkezeti részek ismertetésére nem térünk ki, csupán utalunk rájuk. Az elmúlt években a külföldi- és hazai mezőgépiparban felgyorsult információ a hengeres bálakészítő gépek fejlesztésében és gyártásában is érezteti hatását, ennek következtében a gyártók és forgalmazók újabb és újabb konstrukciókkal és típusokkal jelentek meg a piacon.
A hengeres nagybálát készítő gépeket a 1. ábra szerint rendszerezhetjük.
A hengeres nagybálakészítő gépek azonos funkciót betöltő egyes szerkezeti elemei, mint pl. a rendfelszedő berendezés, előtömörítő, hidraulikus rendszer, vázszerkezet gyakran azonos konstrukciók, míg a tömörítőszerkezet, valamint az újabban alkalmazott aprítószerkezet eltérő kialakításúak. Az alkalmazott szerkezeti kialakításokat a következőkben ismertetjük.
A hengeres nagybálakészítő gépek között a konstrukciót tekintve alapvetően a bálakamra kialakításában találunk jelentős különbséget. A bálakamra kialakítása lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérőjéhez igazodó változó térfogatú. A bálakamra kialakítása a tömörítés módját is meghatározza. Az állandó bálakamrás gépek az anyagot a bálakamra palástja mentén kezdik tömöríteni és így halad a bála szimmetriatengelye, vagyis közepe felé. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála magjának elkészítésével kezdik és így halad a tömörítés a bála kerülete, vagyis palástja felé. Ebből következően az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömör, de belül laza, könnyű bálákat készítenek, melynek előnye a pillangósok bálázásánál jelentkezik az utószellőzés közben. A változó bálakamrás gépek egyenletes tömörségű bálákat készítenek, ami a gyepszéna, illetve szalma bálázás esetén a jó kazalozhatóság szempontjából előnyös.
Az újabb fejlesztésű gépeknél az előtömörítő szerkezet helyére építik az aprító szerkezetet. Az aprító szerkezetet két végén csapágyazott tengelyre hegesztett csipkés tárcsás forgórész és a vele szemben rögzített állókések alkotják. A forgórész tárcsáinak vágófelülete a tengely alkotója mentén csavarvonalban van kialakítva. Az állókések ezzel szemben, rendszerint két sorban helyezkednek el. Az állókések a bekerült szilárd tárgyak esetén a rögzítő tekercsrugók ellenében kitérnek, így a késtörés elkerülhető. A működő állókések száma karos mechanizmussal vagy elektrohidraulikusan az igényeknek megfelelően változtatható, illetve a késsorok teljesen kiiktathatók. A változó bálakamrás gépekbe is szerelnek aprító berendezést, ez az előzőekhez képest azonban egyszerűbben működik. A változó bálakamrát alkotó hevederrel húzzák át az anyagot a 100-150 mm osztású állókésekkel szemben.
A hengeres bálát készítő gépeknél a bálakötözés a gép álló helyzetében történik. A folyamatos üzemelésű előtárolókamrával rendelkezelő, menetközbeni kötözést végző hengeres nagybálakészítő gépek nem tudtak elterjedni. Az állandó bálakamrás gépek a kötözést általában műanyagzsineggel végzik, de szinte valamennyi típus felszerelhető fóliával vagy pedig hálóval kötő szerkezettel. A változó bálakamrás gépek többsége zsineggel működő kötözőszerkezettel szerelhetők fel. Egyes típusok azonban igény esetén felszerelhetők fóliával vagy hálóval dolgozó kötözőszerkezettel is. A fóliával vagy műanyag-hálóval működő berendezés másfélszer vagy kétszer tekeri körbe a bálát és ezután vágja el a fóliát vagy a hálót.
A nagybálázó gépek magyar viszonyok között általában alkalmasak a szálastakarmányok és szalma betakarítására, de alkalmasak egyéb más termények, pl. a kukoricaszár bálázására is. A lényeges különbség a különböző elven működő bálázók által betakarított takarmány minőségében van.
A hengeres bálázó gépek a szalma- és a gyepszéna betakarítására minden esetben megfelelnek. A lucernaszéna esetében azonban a hengeres bálázó gépekkel csak a technológiai előírások pontos betartása mellett készíthető jó minőségű takarmány.
A lucernaszéna készítés során nagyon fontos a megfelelő 22-25% nedvességtartalom betartása. Ekkor még a bálák a táblán kiszellőznek, illetve utánszáradnak és a levélpergési veszteség is elfogadható szinten tartható. Az utánszáradás szempontjából az állandó bálakamrás gépek használata – mivel ezek laza közepű bálákat készítenek – előnyös. Tehát a hengeres bálázók közül a jobb minőségű takarmány iránti igény kielégítésére az állandó bálakamrás gépek használata javasolható, annál is inkább, mert ezek a gépek felszerelhetők fóliával, illetve hálóval kötöző berendezéssel is. Ezek a megoldások csökkentik a takarmány tárolási veszteségét. Az ilyen építésű bálázók teljesítmény adatait, a készített bálák jellemzőit a 2. és 3. táblázat, míg a fontosabb műszaki adatokat a 4-5. táblázatok tartalmazzák.
Ezzel szemben a változó bálakamrás gépek tömörebb és jobban kazalozható bálákat készítenek.
A szeletelő berendezések alkalmazásával a szálasanyagok a kívánt mértékűre apríthatók. Az aprítás következtében tömörebb, homogénebb szerkezetű bálák készíthetők. Az aprítás a bála további kezelése a takarmány-kiosztás, illetve az almozás során jelent előnyt.
Az állandó bálakamrás gépek konstrukciójánál fogva alkalmasak magasabb, 55-65 % nedvességtartalmú szálasanyag lucerna, illetve fű bálázására, vagyis bálaszenázs készítésre. A változó bálakamrás gépek tömörítő szerkezete a nedves anyagot nehezen tudja kezelni és különböző funkcionális zavarok keletkeznek, pl. az anyagtovábbító és tömörítő szerkezet eltömődik.
A bálaszenázs elsősorban a takarmány minőségi jellemzőiben jelent előnyt a hagyományosan, szénaként betakarított anyaghoz képest. Hengeres szenázsbála készítés esetén azonban a nedvesen bebálázott anyagot, vagyis a bálákat a tárolási helyre kell szállítani és fóliával a külső levegőtől elzárva be kell csomagolni. A bálák csomagolása történhet csoportosan úgynevezett bálahurkában vagy egyedileg is és a tárolás is így történik.
A korlátozott terjedelem miatt az anyagban nem áll módunkban kitérni a bálázók üzemeltetésével kapcsolatos részletekre, de az MGI (Gödöllő) munkatársai az esetleg felmerülő kérdésekre készségesen válaszolnak.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Agrárágazat
