Ez a palóc Grand Canyon! – kirándulj a Páris-patak szurdokvölgyében

A Páris-patak szurdokvölgye a Cserhát területén helyezkedik el, Nógrádszakálon, a szlovák-magyar határnál. A köztudatban ’palóc Grand Canyon’ névre hallgató szurdok helyén egykor folyó kanyargott. A természetvédelmi terület egyedi jelenség, amit mindenképpen érdemes látnunk és felkerülhet a bakancslistánkra.

Páris-patak szurdokvölgye

Több millió éve folyó kanyargott a völgyben

A több millió évvel ezelőtti folyó által felhalmozott hordalék megkövesedett rétegeit tudjuk szemügyre venni; ebben a kivájt mederben sétálni is tudunk, miközben felénk magasodnak két oldalról a sziklás képződmények. Tavasszal és ősszel a Páris-patak néha csordogál, de alapvetően teljes szárazság fogadja a kirándulókat az év nagy részében.

Fatörzsbarlangok – világszinten egyedi látvány!

A Páris-patak völgyét Ráróspuszta irányából tudjuk megközelíteni, Nógrádszakál felé haladva. Az országúton haladva le kell majd térnünk a vasúti sín felé balra, de segít bennünket a védett területet jelző információs tábla. A főrészben egy geológiai tanösvényen is végig mehetünk, utunkat táblák segítik. 

A mostanában felfedezett Páris-patak völgyi fatörzsbarlangok világszinten érdekességnek számítanak. A keletkezésük a vulaki kitörések megszűnése után történt; a lerakódott vulkáni üledékes anyagba növények, fatörzsek ágyazódtak be, majd az idő múlásával ezek a fatörzsek korhadni kezdtek és üregek alakultak ki ezáltal, ezek pedig a felszínre kerültek a völgyek mélyülésével. Lenyomatbarlangoknak is szokták hívni a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai miatt.

Védett állatvilágnak otthona a Páris-pataki szurdokvölgy

Kérészek és szitakötők otthona a Páris-patak szurdokvölgye: kiemelve a védett feketelábú szitakötőt és csermely szitakötőt, illetve a ritkaságnak számító fenékjáró poloskát. 

A faluban is vannak látnivalók, amiket nem érdemes kihagyni

A századfordulóban épített kálváriát és stációit megtekinthetjük Nógrádszakálon a dombtetőn, melyeket az utóbbi időben állítottak helyre. A dombtetőn eredetileg Árpád-kori vár állt, ezt követően monostort létesítettek, később grófi kastély foglalta el a helyet, végül 1912-ben pedig a Kálvária. Fent a dombtetőről lélegzetelállító kilátás tárul elénk, mely az Ipoly-völgyre tekint le.

A katolikus templom harangja is érdekesség, hisz középkori eredetű, de a ma is látható templom 1894 óta létezik. Harangja egyike az ország 15, még a török hódoltság alatt öntött harangoknak.