| |
A Mikó Tanya számos kül-, és belföldi szakmai csoportnak célállomása, ahol szakmából és vendégszeretetből is a maximumot kapják. Az 1.235 ha saját területet, valamint 465 hektárt termelési integrációban művelő Mikó Ferenc neve nem ismeretlen a gazdálkodók körében. Számos publikációban olvashattunk már róla, ha éppen repce betakarítása után vagyunk, vagy akár a tavaszi árpa aratása fejeződött be, jönnek a kérdések; vajon, hogy csinálta. Sokan vannak a kétkedők, ők csak olvasnak róla, akik viszont látják és tapasztalják is, nem vitatják az eredményeket. A 2007-es extrém száraz évben az őszi búza és a tavaszi árpa betakarításának kezdetéig kevesebb, mint 200 mm csapadékkal 310-ha-on 6 tonna búza, 90 ha-on 6,5 tonna tavaszi árpa, 150 ha-on 7,0 tonna őszi árpa termett. A siker titka a szigorú technológiai fegyelem, a percnyi pontosságú időzítés, valamint a magas technikai színvonalú gépesítés. Hogy csak egy példát ragadjunk ki a tavaszi árpa vetésénél, február közepén a meteorológiai előrejelzés egy hétfői napra frontátvonulást jelzett csapadékkal. Mikó Ferenc a döntést azonnal meghozta, még aznap, szombat délután elkezdődött a vetés a Rapid-dal, ami hétfő reggelre be is fejeződött. A műveletet két órán belül 20 mm csapadék követte. Ekkora előnyt egy márciusi vetésnél még kedvező időjárási viszonyok között sem lehet behozni. A munkagéppark bázisát Väderstad gépek képezik, mégpedig teljes flottával. Az első, Rapid A 600 S típusú gabona vetőgépet követte a Rollex-620-as rögtörő henger, és a Carrier-820-as tárcsás borona. Az idei évben tavasszal kezdett a Rexius-1020 henger-simító kombináció és az NZ-Aggressive-800-as kombinátor, a betakarítást követő időszakban pedig a TopDown-400-as és a Cultus-420-as szántóföldi kultivátorok, teljessé téve a technológiai sort. Az időjárás szélsőségeire teljes mértékben fel kell készülni még azon az áron is, hogy a gépparkba olyan gépet is tervezünk, aminek hosszabb a megtérülése, mert adott évben csak keveset tudjuk használni. Az esettanulány készítésekor az éppen aktuális munka a betakarítás utáni azonnali tarlóhántás volt. Ennek eszköze a Carrier tárcsás hengerborona, melynek síklapú, 430 mm átmérőjű tárcsái alkalmasak a sekély, 6-8 cm mély munkára amellett, hogy a szalma legalább 40%-a a felszínen maradjon. Mikó Ferenc szerint a Carrier-t nem lehet helyettesíteni semmilyen más munkagéppel, a betakarítás utáni első műveletnek ez az egyetlen eszköze.
A talajkapillárisok lezárásával a talajból a felszín felé mozgó talajnedvesség a kellően visszatömörített, rosszabbul szigetelő, hántott réteg határán kicsapódik. Így nyirkosan tartja a talajt, megfelelő élőhelyet biztosítva a talajban a baktériumok számára, melyek a szármaradványok bontásában fontos szerepet játszanak. Ilyen feltételek mellett a talaj beéredéséhez rövidebb idő szükséges. A beéredett talajon a tarlóápoláshoz és összes további talajmunkához 20-30%- kal kevesebb energiára lesz szükség. A kombájnok nagyon jó minőségben szecskázzák a szalmát, ami minden esetben megfelelő adagú nitrogén kiegészítéssel kerül bedolgozásra. A talajfelszínen hagyott szalma kellő védelmet biztosít az erős napsugárzás, valamint a hirtelen lehulló csapó esők ellen is, vagy ahogy Dr. Birkás Mártától hallottuk, esőben köpönyeg, napsütésben szalmakalap.
A Carrier után a talajfelszín megfelelő sebesség mellett mindig egyenletesen sík, az integrált acélgyűrűs henger pedig kellő mértékben tömörít. Így a felszín azonnali lezárásával minimális a nedvességveszteség. Mikó Ferenc szerint az azonnali tarlóhántásnak nagyobb hozadéka van a bebálázott szalma értékénél. A szalmabetakarítás ideje alatt csupaszon hagyott tarlón okozott nedvességveszteség csak az állattenyésztő gazdaságok saját szalmaigényével indokolható. A szakszerű tarlóhántással alapozzuk meg a következő év sikerét, ami ezen a farmon a kompromisszumok nélküli fegyelmezett munkát jelenti. Mikó Ferenc soha nem indul ásó és talajszonda nélkül a határba, mert mindig tudni akar a talajok pillanatnyi állapotáról is, hiszen bele kell nézni a talajba, hogy tudjuk, milyen eszközt és hogyan használjuk a következő művelethez. A fölöslegesen bolygatott talajon művelési eredetű hibák keletkezhetnek, amelyeket csak újabb műveletetekkel próbálhatunk kijavítani. A Väderstad munkagépekkel szélsőséges talaj-, és időjárási viszonyok mellett is lehet talajkímélő művelést folytatni, a talajállapot fenntartása, hosszabb távon pedig javítása mellett. Sablonos, rutinszerű munkával senki nem lehet eredményes. A szántóföldi növénytermesztés időjárási kockázata igen nagy. Ezen kockázatenyhítés érdekében, az okszerű talajműveléshez elengedhetetlen volt a Väderstad munkagépek beszerzése. Nagyon keskeny a járható ösvény a mai klimatikus és gazdasági környezetben, és ha erről csak egy kicsit is letérünk, sokszor lehetetlen a visszaút. |
Forrás: Agrárágazat