Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat (rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat) pontos végrehajtása alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg.
A mezőgazdasági anyagmozgatás volumene az elmúlt években nemhogy csökkent, hanem az anyagmozgatási feladat a mezőgazdasági termelési szerkezet átalakulásának következtében jelentősen megnőtt. A szállítási folyamat csúcsait csak a feladatok optimalizálásával nehéz csökkenteni, mivel a mezőgazdaságban a betakarítási vagy egyéb más mezőgazdasági munkák teljesítménye igényli a szállítási kapacitások megfelelő szintű optimalizálását. Így a mezőgazdasági vállalkozásoknak adott szállítási körfolyamatban a szállítási teljesítménynek vagy szállító kapacitásnak, illetve a betakarítási teljesítménynek a figyelembevételével kell megszervezni a mindenkori munkálatokat.
A mezőgazdasági vállalkozások egyik legnagyobb szállítási feladata az egyes növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák végrehajtása, amikor viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű és nagy értékű terményt kell megmozgatni. A szállítás szempontjából egyik legfontosabb területe a gabonák (kalászosok+kukorica) betakarítási technológiájához kapcsolódik. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, ugyanakkor ez az átvétel szakaszos jellegű, mivel egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. Ez közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteség adódik mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.
A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg.
A szállítási technológia jelenleg a traktorvontatású, egy-, illetve tandemrendszerű, valamint a két- és többtengelyes pótkocsikkal, továbbá billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra. Tehát ez többségében egymenetes szállítási technológiát jelent. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségessé vált, hiszen a korábbi évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét.
Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.
1. ábra (Forrás: FVM MGI)
Az 1. ábrán látható, hogy az elmúlt öt évben a hazai piacon értékesített pótkocsik mind eladott darabszám, mind az értékesítési ár tekintetében növekvő tendenciát mutatnak. Ez a növekvő trend a hazai gépbeszerzéseket is tükrözi.
A nagy mennyiségű szállítás, különösen az üzemen belüli anyagmozgatásnak, több mint 60-70%-a pótkocsikkal történik. A mezőgazdasági üzemek pótkocsi állományának mindenkori összetételét meghatározza az üzemeltető traktorok által vontatható összgördülő tömeg, illetve a rendelkezésre álló motorteljesítmény. A vontatható össztömeg az EU irányelveknek megfelelő hazai szabályozással rendelkezik, ez alapján a fékberendezés nélküli, vontatott mezőgazdasági pótkocsi tömege nem haladhatja meg a vontató erőgép tömegét, illetve minden esetben a vontatható össztömeg a tengelyek számától függ:
| Tengelyek száma(db) | Max. vontatható tömeg (kg) |
| 1 | 6 000 |
| 2 | 14 000 |
| 3, vagy több | 20 000 |
A szabályozási rendszer előírja azt is, hogy mely tömegű pótkocsihoz milyen rendszerű fékberendezéssel kell, hogy rendelkezzen a pótkocsi.
| Vontatott tömeg(t) | Fékberendezés típusa | Működtetés módja | Hatás | Rögzítő fék |
| 0-1,5 | nem szükséges | - | - | nem szükséges |
| 1,5-5 | mechanikus | kar | min. egy tengelyen | + |
| 5-6 | mechanikus | tehetetlenségi erő | min. egy tengelyen | + |
| 6 < | szervo | pedál | minden keréken | + |
2. ábra (Forrás: FVM MGI)
Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású - ömlesztett termények szállítására alkalmas - pótkocsik egy-, illetve tandemrendszerű, valamint két- és többtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításra.
A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. A mezőgazdasági üzemek tehergépkocsi kapacitását az IFA W 50 tehergépkocsi család tagjai alkották döntő többségben. A tehergépkocsi család számos, speciális igénynek megfelelő taggal rendelkezett. A magyar mezőgazdasági üzemekben a közúti áruszállításra az IFA W 50 LA/Z változatot (melynek teherbírása 5 t, és 6 t teherbírású közúti pótkocsival) használtuk, illetve használják még napjainkban is számos gazdálkodónál.
Mára a megváltozott körülmények miatt a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásával (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy több lépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek), valamint a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezet alkalmazásával nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette.A hazai piacon értékesített szállító pótkocsik arányát a 2-3. ábrák szemléltetik. Az ábrák jól mutatják, hogy a hazai termelési struktúrában több mint 50%-ban a két- és többtengelyes pótkocsik alkalmazása terjedt el. Ez a teherbírás, vontatható össztömeg és a szállítási távolságok miatt alakult így.
3. ábra (Forrás: FVM MGI)
A szállító pótkocsik a mezőgazdasági üzemek igényeinek megfelelő futóművel, alvázzal, és felépítménnyel kerülnek kialakításra. Ez azt is jelenteti, hogy a járművek az alábbi felosztás szerinti építményekkel kerülnek forgalomba:
· fix rakodó felület,
· billenőszekrény,
· tartályos kivitel, és
· speciális felépítmény.
Az egy-, illetve tandemrendszerű, valamint a két- és többtengelyes pótkocsik esetében ezen felosztás szerinti értékesítési ár-arányokat a 4-5. ábrák mutatják.
4. ábra (Forrás: FVM MGI)
5. ábra (Forrás: FVM MGI)
A mezőgazdasági erőgépek motorteljesítményének növekedése, a vontatmányként közlekedő pótkocsik sebesség növekedése 40-50 km/h-ra, a megengedett vontatható összgördülő tömeg növekedése (átmenő fék esetén ez akár a traktor tömegének 4-szerese is lehet) a pótkocsik fejlesztési irányvonalát is meghatározta. A 40, sőt 50 km/h vontatási sebesség következtében a merev felfüggesztésű egytengelyes futóművek alkalmazása egyre inkább háttérbe szorul. Még a kisebb 4-8 t teherbírású pótkocsik esetén is az alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelt egytengelyes tandem futóművek vagy rugózott ikertengelyes futóművek, illetve rugózott kéttengelyes futóművek alkalmazása a legelterjedtebb. A nagyobb 10-14 t teherbírásig, ami 18 t összgördülő tömeget jelent kizárólag tandem és rugózott ikertengelyes futóművet alkalmaznak, ebben az esetben az együttes tengelyterhelés nem haladhatja meg a 16 t-át, a vonórúd terhelés a vontató traktor vonóberendezésétől függően ~2 t lehet. 
6.ábra
A kéttengelyes rugózott futóműves pótkocsik esetében pedig elérhető a 20 t összgördülő tömeg. A mezőgazdaságban alkalmazott háromtengelyes pótkocsik esetén a három tengely együttes terhelése maximum 24 t lehet, ehhez még 2 t vonórúdterhelést számítva az összgördülő tömeg nem lehet több 26 t-nál. A mezőgazdasági viszonyok között alkalmazott háromtengelyes pótkocsik a tandem, illetve ikertengelyes változatokhoz képest bonyolultabb szerkezeti kialakításúak. A rosszabb talajviszonyok között a kanyarodáskor a vonóerő-növekedés elkerülése érdekében a kormányzott futóművek alkalmazása szükséges. A kormányzott futóművek azonban bonyolultabbak és drágábbak is. Ezek a pótkocsik hátrafelé billentéssel ürítenek.
A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szállítási feladatokat mindig az adott termeléstechnológia jellemzi, azaz az esetek többségében a szállítási feladatot is ez határozza meg. Így a szállítóeszközök konstrukciós és műszaki beszerzésénél arra kell törekedni, hogy a vontató és a vontatmány mind teherbírás, mind energetikai szempontból összhangban legyen. Ebből a szempontból előnyben kell részesíteni az alacsony nyomású gumiabronccsal szerelt tandem ikertengelyes, illetve háromtengelyes futóművel szerelt szállító eszközöket. A műszaki paramétereket a szállítandó termény jellemzőihez kell tervezni, ezzel a teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás akár a 80-90%-ot is elérheti, s ez ma már kedvező szállítási paramétereket jelent.
Kassai Zsolt
FVMMI GM Kht.
A közúti szállítás előnyei a mezőgazdasági termelésnél
A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység - mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg - tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg.
Az anyagmozgatási feladatok ugyanakkor idényhez kötöttek, tehát eloszlásuk az év folyamán változó, időnként a rendelkezésre álló időszak rövid és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett szállítás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. Az anyagmozgatás szállítási területein belül számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve fejlesztési irányai a szállítás hatékonyságára jelentős hatást gyakorolnak. A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg. A teljesítmény a sebességgel és a teherbírással egyenes arányban, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik.
A tehergépkocsival végzett szállítás aránya a mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben jelentős volt, azonban a vontató erőgépek (traktorok) fejlesztési irányai előtérbe helyezik - elsősorban rövidebb szállítási távolságok esetén - a pótkocsis szállítást. A nagyobb távolságok és a közúti szállítás továbbra is a tehergépkocsikkal valósítható meg hatékonyan és gazdaságosan.
Napjainkra az elöregedett IFA bázison működő közúti szállítást felváltja a korszerű kivitelű, hatékony szállítást megvalósító tehergépkocsik kínálata a hazai piacon. Az áruszállításban résztvevők számára elsődleges szempontokat jelentenek a jármű könnyű kezelhetősége, a vezetés megfelelő komfort fokozata. A mezőgazdasági termelésben a nagyfokú teherbírással, a terhelhetőséggel és az egyszerű használhatósággal is számolni kell. Napjainkra egy tehergépkocsi hasonló tulajdonságokkal kell,hogy rendelkezzen, mint egy személygépkocsi.
Mi is az, amire szükségünk lehet?
A mezőgazdasági termelésben a szállítandó termékek/termények sajátos tulajdonságai miatt a megfelelő szállítási kapacitást, kompakt kivitelt, és speciális előírásokat kell kielégíteni. A gépjárművek felépítése során a következő jellemzőket kell figyelembe venni:
· változtatható tengelytávok adott gépkínálat esetén, az alvázkeret könnyű, de erőteljes tartókból álljon, alkalmas legyen bármilyen csereszabatos felépítmény fogadására;
· a biztonságos szállítás érdekében "hatékony" futómű, kedvező rugózási tulajdonságokkal rendelkezzen, melyeket megfelelő stabilizátorok és lengéscsillapítók támasszanak alá, kedvező fordulókör átmérő;
· a tevékenységi körhöz illeszkedő felépítmények;
· Euro-2 és Euro-3 motor, a korszerű típusok már elektronikus befecskendezéssel is rendelkeznek, ezt kiegészíti a beépített fedélzeti informatikai rendszer;
· az erőátviteli rendszer kombinálja a teherbírás és a kedvező hajtóanyag fogyasztás kettősét;
· megfelelő fékrendszer, ami biztosítja az iránytartást, hosszú élettartammal rendelkezzen, és megfelelő reakcióidőt biztosítson;
· kompakt szerkezeti kivitel, megfelelő méretű vezetőfülke, amely jó látómezőt biztosít;
· a kedvező karbantartás, ami kijelzők által támogatott és jól hozzáférhető helyen legyenek a karbantartási pontok, kedvező karbantartási intervallumok.
A gyors és pontos áruszállítás terén használt járműveknek ötvözniük kell a megbízhatóság, a kompakt kivitel, a korszerű felszereltség, az alacsony üzemeltetési költségek és a komfortfokozat együttesét. Az adott tehergépkocsinak magába kell foglalni a folyamatos üzemeltetést és teljesítményt, a hosszú távú kiszámíthatóságot, az alacsony hajtóanyag felhasználást, hiszen mindez ma már elvárás egy mezőgazdasági szállítást végző tehergépjárművel szemben is.
Forrás: Agrárágazat
