Túl vagyunk a talajfertőtlenítésen és a vetésen, a gyomirtás az egyik aktuális munka a cukorrépában. Az elmúlt évek száraz periódusai ugyan csökkentették a növényvédelmi költségeket, de ez nyílván nem vigasztalta a termelőket, a kiesett jövedelem tetemes volt. Úgy tűnik, hosszabb távon kell berendezkedni arra, hogy időjárásunk (léghőmérséklet, csapadék mennyisége és eloszlása) nem kedvez a cukorrépa termelésének.
Éppen ezért érdemes átgondolni, hogy milyen lehetőségeink vannak a termelés viszonylagosan normális szinten való tartására ilyen körülmények között is. Arid viszonyok között a tápanyagok mozgása elégtelen, így a növénybe való bejutása és a célhelyre való eljutása is korlátozott. Talán "ex katedra" ki lehet jelenteni: a lombtrágyázás és a felhasznált lombtrágyák minőségi paramétereinek jelentősége felértékelődik.
A fiatal répa fejlődése körüli problémák és megoldások
Közhelyként mondjuk már, hogy a vetés és ebből eredően a kelés minősége számos további technológiai kérdést meghatároz, befolyásol. A 6-8 leveles répát minden további nélkül palántának tekinthetjük. Profi kertészektől is tudjuk, hogy a palántanevelés kezdeti fázisában foszfor túlsúlyos műtrágyákat kell használni, mert a gyökeresedés elősegítésében meghatározó szerepe van. Továbbá a foszfor jelenléte meghatározza az ATP szintézis hatékonyságát. Mindehhez annyit kell hozzátenni, hogy a fiatal, fejlődő növényi részekben a szintetikus folyamatok intenzitása nagy, így légzésük fokozott.
A légzés intenzitását azonban az ATP ciklus sebessége határozza meg. Az ADP+P = ATP szintézis megvalósulásához tehát anorganikus foszforra van szükség.
Másik érdekes kérdés a bór szerepe. Mikor? Miért? Melyik termékkel? Sokan megszokásból vagy hallomás alapján juttatják ki a bórt, sokszor nem a kellő időpontban.
Alaptézis: ha a répa életciklusa alatt felvett bórt 100%-nak vesszük, 15%-nál akkor sem vesz fel többet a talajból, ha az éppen elegendő bórt is tudna szolgáltatni. Ezért a bóros alapműtrágyázás önmagában elégtelen. Értelemszerűen lombtrágyákkal "kívülről" kell pótolnunk a hiányt. A másik említésre méltó dolog a száraz viszonyokhoz való alkalmazkodó technológia.
A bór jelentős szerepet tölt be a DNS szintézisben is. Számos más élettani funkciója ismert még, de most ezt emeljük ki. Hiányában az embrionális szövetek károsodnak. A talajból felvett bór a növényben a transzspirásiós árammal szállítódik. Csapadék hiányában ez korlátozott, tehát ismét azt kell, hogy mondjuk, a lombtrágyázás szerepe új dimenzióba kerül(t). Nem elég egyszer bórozni és nem elég rutinból. Nekünk és az alkalmazott technológiának is változni kell! Hogyan? Folyamatosan kell adagolni a bórt, egy bórozás nem elegendő. Annál is inkább nem, mert a bór más-más funkciója érvényesül a répa növekedése során.
Az első adagot a répa 6-8 leveles stádiumában javasoljuk a magas bórtartalmú szuszpenziós komplex levéltrágya 2-3 l/ha-os dózisával. Miért ezzel? Erre a fentiek és a termék összetétele ad választ. A magas bórtartalmú szuszpenziós komplex levéltrágya a bór hatóanyagon kívül nitrogént és azonnal felvehető foszfort is tartalmaz a teljes mikroelemsor mellett.
A fiatal répa makro, mezo és mikroelem igényét úgy célszerű biztosítani, hogy figyelembe vesszük a tápelemek interakcióit is. Ezért javasoljuk, hogy komplex levéltrágyákat használjunk.
Sorzáródás körüli problémák és megoldásuk
Míg a kelő répa esetében a bór és a foszfor a legfontosabb, a vegetáció későbbi időpontjában a kén, a réz és kálium is komoly szerephez jut.
A rézről most elevenítsük fel a legfontosabbakat. A cukorrépa korlátozott fotoszintézisre képes (C3 -as) növény, ezért arra kell törekednünk, hogy ezt kihasználjuk. A fotoszintézisben központi szerepet tölt be a réz.
Hiányában a két fotoszintetikus rendszer nem kapcsolódik össze, így akadályozott a CO2 megkötése, ebből adódóan a szerves anyagok előállítása. Meleg és száraz időjárás esetén a sztómák bezáródnak és a CO2 megkötés egyébként is akadályozott. Ilyenkor számolhatunk a fotorespiráció káros hatásával is. A réz folyamatos biztosításával tehát a legfontosabb életfunkciót tartjuk életben. Melyik termék alkalmas erre? Két lehetőség van. Amennyiben a puszta rézhiány megelőzése a cél, akkor az idén forgalomba került magas réztartalmú szuszpenziós komplex levéltrágyát javasoljuk alkalmazni 1,0 l/ha dózisban.
Amennyiben a rézpótlás egybeesik egy esetleges cerkospóra elleni védelemmel, akkor a tribázikus rézszulfát hatóanyagú termék a megoldás 3,5 - 4,0 l/ha adagban.
A kén egyrészt a fehérjeszintézis hatékonyságát javítja (a kéntartalmú aminosavak fehérjeépítők), másrészt jelentős szerepet tölt be a környezeti stresszhatások kivédésében, enyhítésében. Hiányában oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel, és a nitrogénhiányra jellemző klorotikus tünetek láthatók. 4-5 kg/ha mikronizált elemi kén készítmény kijuttatását kéntrágyázásként értékelhetjük, és a lisztharmat első tüneteinek megjelenését is késleltethetjük.
A cukor beépülése körüli problémák és megoldásuk
A vegetáció végén számunkra legfontosabb a gyökértömeg alakulása és a cukortartalom növelése. A réz továbbra is igen fontos, de újra szerepet kap a bór és a kálium. Ebben a korban a bór szerepe a vízmérleg javításában, a sejtfalak stabilitásában, a cukortartalom növelésében realizálódik. Ez tehát a második bórozás ideje. Minden eddigi próbálkozásunk kárba veszhet, ha ilyenkor nincs elegendő kálium a növény számára. A kálium több mint 60 enzim katalizátora, de fontos szerepet játszik az ozmotikus nyomás fenntartásában, a szaharóz-transzportban stb. Talajból csak nehezen és csak ionos formában vehető fel, savanyú talajokon a felvétel eleve korlátozott. A káliumtartalmú szuszpenziós komplex levéltrágya magas káliumtartalma miatt ideális terméke a probléma megoldásának. Nitrogén mellett bórt, magnéziumot és teljes mikroelemsort is tartalmazzon.
A fungicides kezelések hozzárendelése
A cukorrépa igényes és indokolt lombtrágyázásával alapot teremtünk saját magunknak, hogy a kijuttatott gombaölő szerektől a maximumot várjuk el. Két fontos betegség ellen kell fellépni. Tartsuk szem előtt, hogy a lisztharmat korábban és más időjárási körülmények között támad, mint a cerkospóra. Általában a védekezés a lombtrágyázásokkal összeköthető, de ehhez ne ragaszkodjunk, ha nem indokolt. Lisztharmat ellen már a csökkentett dózisú tetrakonazol is kiváló eredményt ad. Mikronizált elemi kénnel kombinálva is használhatjuk. A cerkospóra ellen az 100 g/ha tetrakonazolt használjuk, a fentebb leírtak alapján tribázikus rézszulfáttal kombinálva.
Összefoglalás
A cukorrépa betegségek elleni lombvédelme véleményünk szerint csak úgy képzelhető el helyesen, ha az okszerű lombtrágyázással a növény energiaháztartását a jó irányba tereljük. Kárba veszett és kidobott pénz, ha csak a betegségek meggyógyítására koncentrálunk. A preventív növényvédelem megvalósítható, de nem egy táplálékban szegény, rosszul fotoszintetizáló növénynél. Hasonló okoknál fogva szintén nem érünk el célt, ha csak a betegségek gyógyítását tűzzük ki célul, mert a növény légzése a számunkra kedvezőtlen pentóz-foszfát ciklus irányába tolódik.
A fenti követelményeknek teljes mértékben eleget tesznek a Wuxal® Boron, Wuxal® Réz, Wuxal® Kombi Bór sziszpenziós komplex levéltrágyák, valamint Eminent® 125 SL, Cuproxat® FW és Cosavet® DF gombaölő szerek.
Forrás: Agrárágazat
