Gyümölcsültetvény létesítésekor is két alapvető kérdésre kell megadni a választ:
1. Melyek a vásárló igényeinek vagy leendő igényeinek leginkább megfelelő fajok és fajták?
2. Milyen technológiai elemeket kell választani ahhoz, hogy az előállított termék a fogyasztói kívánalmaknak leginkább megfeleljen?
Az első kérdés megválaszolása a legfontosabb, hiszen az áru megfelelő helyen, időben és természetesen áron való értékesítéséért történik a beruházás. Ezt követően minden további lépés a minőségi végtermék előállításának érdekében történik, a növényi igények maximális kielégítésének van alárendelve.
A növény egy komplex rendszer része, az egyes technológiai elemek szorosan összefüggnek és szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A termesztést meghatározó tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk:
1. nem változtatható - a termőhely ökológiai adottságai /éghajlati- és talajviszonyok/
2. változtatható - alkalmazott technológia
A nem változtatható elemek - a megfelelő ökológiai adottságokkal rendelkező termőhely - kiválasztása nagy körültekintést igényel. A talajt telepítés előtt a fajnak megfelelő tápanyagszintre célszerű feltölteni, valamint az esetlegesen szükséges talajjavítási munkálatokat is telepítés előtt kell elvégezni. A telepítést megelőző tápanyagfeltöltéssel az ültetvény harmonikus táplálásának és a fenntartó trágyázás hatékonyságának alapjait teremtjük meg. A technológia tehát a piacos fajtának megfelelő termőhely kiválasztásával és előkészítésével, valamint a vírus- és patogénmentes szaporítóanyag eltelepítésével kezdődik.
Az ún. változtatható elemeket - tápanyag-gazdálkodás, öntözés, növényvédelem, agrotechnika - a növény igényeihez kell maximálisan igazítani annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben teremjen számunkra minőségi gyümölcsöt. Az áruvá készítést a szürettel egy menetben történő osztályozással és hűtőtárolással kezdjük.
Az ültetvény tápanyag-gazdálkodási technológiájának kialakításakor az alábbi paramétereket kell figyelembe vennünk:
1. talajtani adottságok: Arany-féle kötöttség (KA), humusztartalom (%), pH, kicserélhető kationok és anionok = felvehető tápelemek ismerete
2. az éves szinten elérendő termésátlagok tápelem kivonása
3. öntözés módja és az öntözéssel együtt kijuttatható tápanyag mennyisége
4. fenntartó trágyázáskor a növény- és talajvizsgálati eredmények tendenciái:
- talajtani vizsgálat 3 évente
- levélanalízis minden évben
5. helyszíni felvételezés, az ültetvény kondíciójának ismerete - "a kertész szeme"
A fenntartó trágyázás célja a növény által éves szinten kivont tápelemek biztosítása, kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodású talajviszonyok fenntartása.
1 t gyümölcs nitrogén hatóanyag igénye alma esetében a különböző fizikai talajféleségek figyelembe vételével (kg/t):
| 1 tonna gyümölcs nitrogén hatóanyag szükséglete (kg/t) | ||||
| talaj H %: | < 1 | 1-1,5 | 1,6-2,4 | 2,5 < |
| Kötöttségi érték | ||||
| <26 | 3 | 2.5 | 2.2 | 1.8 |
| 27-30 | 2.4 | 2 | 1.7 | 1.4 |
| 31-35 | 2 | 1.7 | 1.5 | 1.2 |
| 36-50 | 1.8 | 1.5 | 1.3 | 1.1 |
| 50< | 2.3 | 1.9 | 1.6 | 1.3 |
1. táblázat
A szükséges nitrogén hatóanyag számításakor figyelembe kell venni a talaj humusztartalmát és a fizikai talajféleséget egyaránt.
Egy tonna alma által kivont foszfor (P2O5) hatóanyag mennyiség (kg/t):
t
| talaj AL-P2O5 - ppm | < 30 | 31-50 | 51-80 | 80 < |
| pH | ||||
| 4,5-5,0 | 1,3 | 1,2 | 1 | 0,8 |
| 5,0-5,5 | 1,1 | 1 | 0,9 | 0,7 |
| 5,5-6,5 | 1 | 0,8 | 0,8 | 0,6 |
| 6,5-7,0 | 0,8 | 0,7 | 0,6 | 0,5 |
| CaCO3 | ||||
| 5% | 1 | 0,8 | 0,8 | 0,6 |
| 10% | 1 | 0,9 | 0,8 | 0,6 |
| 15% | 1,1 | 1 | 0,9 | 0,7 |
2. táblázat
Az alma foszforigénye a gyökérképzéskor és a virágzáskor a legmagasabb. Foszfortrágyázáskor a talaj kalcium tartalmát, pH viszonyait is figyelembe kell venni. A foszfor és kalcium a növény számára felvehetetlen sót képezhetnek, ezért kijuttatásukkor erre érdemes figyelni.
Egy tonna almatermés által kivont kálium hatóanyag mennyisége (kg/t):
| kötöttség KA/ellátottság | igen gyenge | gyenge | közepes | jó |
| < 26 | 4,2 | 3,6 | 3,3 | 2,9 |
| 27-30 | 3,8 | 3,9 | 3 | 2,6 |
| 31-36 | 2,9 | 2,5 | 2,3 | 2,2 |
| 37-42 | 3,1 | 2,8 | 2,6 | 2,4 |
| 43-50 | 3,9 | 3,5 | 3,2 | 3 |
| 50 < | 5,2 | 4,6 | 4,3 | 4 |
3. táblázat
A táblázat a talaj Arany-féle kötöttségi értéke és a talaj kálium /K2O/ ellátottsága alapján adja meg az egy tonna terméshez szükséges hatóanyag mennyiségét.
A kálium kijuttatásnál figyelembe kell vennünk a talaj agyagásvány összetételét, magas agyagásvány tartalmú, ún. kálium-fixáló talajok esetén a kálium adagok korrekciója szükséges.
A Nemzetközi Káli Intézet ajánlása nyomán az alma fenntartó trágyázásához - amennyiben a talaj- ill. levélanalízis értékei megfelelőek - a megadott termésátlagokhoz az alábbi hatóanyag mennyiségeket javasolják hektáronként:
| gyümölcsfaj | várható termés (t/ha) | kijuttatandó hatóanyagmennyiség (kg/ha) | ||
| N | P2 | K2O | ||
| alma | 40 | 80-100 | 40-50 | 110-130 |
A kérdéskörrel foglalkozó irodalomban számtalan - egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő - ajánlást találhatunk. Az AGROBUDA Kft. a Kovácsné Mérei Zsuzsa szerkesztésében megjelent Állókultúrák Fenntartó Műtrágyázási Irányelvei c. kiadvány számítási módszereit alkalmazza az éves szinten kijuttatandó hatóanyagok mennyiségének meghatározásához. A tápanyag-gazdálkodási program összeállítása a 3 évente végzett talajvizsgálati eredmények, a levélanalízis vizsgálatok - a mintát a hajtásnövekedés befejeződése után július közepétől augusztus közepéig szedjük, egy minta 80-100 levelet tartalmaz -, az előző év tápanyag-gazdálkodási, tárolási tapasztalati és az ültetvény kondíciójának ismeretében történik. A komplex növénytáplálási program kialakításakor a szakirodalomban található kutatási eredményeket ötvöztük az eddigi tapasztalatokkal, melyek alapján az alábbi kijuttatási módok kombinációját alkalmazzuk:
1. hagyományos műtrágyákkal (kalcium-nitrát, kálium-szulfát, szuperfoszfát stb.) a kijuttatandó hatóanyagok 45%-a;
2. komplex, száz százalékosan vízoldható műtrágyákkal /AGROLUTION termékcsalád/ - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a;
3. lombtrágyák alkalmazása - esetleges hiánytünetek gyors orvoslására, illetve a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel serkentésére - igény szerint, általában a hatóanyagok 5%-a kerül ki ezen a módon.
Tápoldatozás komplex műtrágyával - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a kerül ki tápoldat formájában. A tápoldatozás - az ültetvény korát is figyelembe vevő - menetét és annak aktuális 2003. évi költségeit tartalmazza a 4. táblázat.
ültetvény kora műtrágya típusa l/víz/fa/nap időtartam (hét) g/fa/nap kg/ha/hét (1,2 X 4m) költség (Ft/ha)
| ültetvény kora | műtrágya típusa | l/víz/fa/nap | időtartam (hét) | g/fa/nap | kg/ha/hét (1,2 X 4m) | költség (Ft/ha) |
| 1. év | a.) AGROLUTION | |||||
| 18/07/06 + 14 CaO | 0,5 | 4 | 0,5-0,7 | 7-10 | ||
| 14/07/14 + 14 CaO | 1,0 | 4 | 0,7-1,0 | 10-15 | ||
| 13/05/28 + 2 CaO | 2,0 | 4 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| összesen: | 12 hét | 112-170 kg | 56000-85000 | |||
| b.) UNIVERSOL | 7-10 | |||||
| 18/11/18 - kék | 0,5 | 4 | 0,5-0,7 | |||
| 18/11/18 - kék | 1,0 | 4 | 0,7-1,0 | 10-15 | ||
| 16/05/25 - narancs | 2,0 | 4 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| összesen: | 12 hét | 112-170 kg | 37000-56500 | |||
| 2. év | AGROLUTION | |||||
| 18/07/06 + 14 CaO | 1 | 4 | 0,6-0,8 | 8-12 | ||
| 14/07/14 + 14 CaO | 2 | 4 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| 13/05/28 + 2 CaO | 2-4 | 4 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| összesen: | 12 hét | 120-188 kg | 60000-94000 | |||
| 3. évtől | AGROLUTION | |||||
| 18/07/06 + 14 CaO | 2-6 | 5-6 | 0,6-0,8 | 8-12 | ||
| 14/07/14 + 14 CaO | 2-6 | 6-8 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| 13/05/28 + 2 CaO | 2-6 | 5-6 | 0,8-1,2 | 11-17,5 | ||
| összesen: | 16-20 hét | 160-250 kg | 80000-125000 |
4. táblázat
A tápoldatozás előnyei:
- a tápanyag közvetlenül a felvétel helyére, a gyökérzónába kerül;
- a tápelemek kijuttatása pontosan igazítható a növény fejlődési fázisainak igényéhez;
- hatékony víz- és műtrágya felhasználást eredményez;
- idő, energia és mindeneket összevetve egyben költség takarékos megoldást jelent.
A tápoldatozás előnyeinek maximális kihasználásához ismerni kell a kívánt termésátlag eléréséhez szükséges tápanyag- és vízigényt és a kijuttatás időzítését. A tápoldatozás menetének megtervezésében a rendelkezésre álló öntözőrendszer technikai paramétereinek az ismerete is elengedhetetlen. Csepegtető öntözés esetén például fontos:
1. az egyes öntözési szektoroknál a vízkijuttatási kapacitás, az egy növényre kijuttatott víz /tápoldat mennyisége
2. a kijuttatott tápoldat előállításához:
- törzsoldat tartály mérete
- a felhasznált műtrágya maximális oldhatósága
- egy öntözési szektorba kijuttatható víz/tápoldat mennyisége - törzsoldat töménységének beállítása
Tápoldatozással rendszerint nem tudjuk a tenyészidőszak teljes tápelem szükségletét kielégíteni, a hatóanyagok különböző formában történő kijuttatásának ötvözésével azonban harmonikus növénytáplálást biztosítunk. A megfelelően táplált ültetvény jóval ellenállóbb a betegségekkel, kártevőkkel szemben és a harmonikus ellátás a gyümölcs tárolhatóságát is nagymértékben befolyásolja.
Hazánkban a tápoldatozási gyakorlat még igencsak gyerekcipőben jár, az intenzív termesztési gyakorlat azonban kikényszeríti az új technológiai lehetőségek megismerését és szükség szerinti alkalmazását. Ha a minőséget és a magas termésátlagot kívánjuk párosítani, akkor a technológiai elemek tartalmát ennek érdekében kell összeállítanunk.
.
Forrás: Agrárágazat
