A növénytermesztés és állattenyésztés összevonásának előnyei
- Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, ami javítja a vízmegtartó képességet.
- Javítja a talaj termékenységét, nitrogénnel, foszforral, káliummal és számos, a növények növekedéséhez szükséges mikroelemmel gazdagítva azt.
- Növeli a talaj élővilágát és biodiverzitását, ami javítja a talaj működését.
- Csökkenti a kártevő problémákat azáltal, hogy az állatok az inaktív időszakban legelnek, eltávolítva ezzel a kártevők élőhelyét.
- Eltávolítja a gyomokat a parlagon lévő területekről, nemcsak csökkentve a gyomproblémákat, hanem megőrizve a talaj nedvességtartalmát is.
- Csökkenti a hulladékot a gazdaságban, azáltal, hogy az állatok megeszik a maradékot, a romlott zöldségeket és gyümölcsöket, vagy a sérült terményeket. Ez a hasznosítás lehetővé teszi a jövedelmet még akkor is, amikor a termények eladhatatlanok egy nehéz évben.
- Gyümölcsösökben az állatok, fogyasztva a lehullott gyümölcsöket, jelentősen csökkenthetik a kártevő problémákat, például a szilvamolyokét.
- A védősávok, a fák sorai közötti sávok és a parti zónák legeltetése segíthet a táj fenntartásában, miközben ezek a területek a gazdaság termékeny részeivé válnak.
- Önellátóbbá teszi a gazdálkodást, ami hosszú távon anyagilag is megtérül.
A termőföldek használata (saját vagy szomszédos) számos előnnyel jár az állattenyésztők számára is, elsősorban a takarmányköltségek csökkentésével. Egy aszályos évben, amilyeneket egészen biztosan sokan tapasztaltak az utóbbi években Magyarországon is, az alternatív takarmányozási lehetőségek feltárása jelentheti a különbséget a nyereség és a teljes állomány eladása között. A növénytermesztés és állattartás összekapcsolásának szinergiája az egyes gazdálkodók között is megvalósítható: mindkét fél erősebbé válik azáltal, hogy kapcsolatban áll a másikkal.
Összegzés - A növénytermesztés és állattenyésztés összevonása
Az állatok legeltetés közben trágyázzák a talajt, ami évezredek óta ismert módon javítja a termőföld minőségét. Kutatások, mint például Douglas Edmeades tanulmánya, kimutatták, hogy a trágya és a műtrágya egyaránt jelentősen növeli a terméshozamot. A trágya alkalmazása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és mikrobiális aktivitását, valamint gazdagítja a felső talajréteget foszforral, káliummal, kalciummal és magnéziummal, az alsó réteget pedig nitrát-nitrogénnel, kalciummal és magnéziummal. A trágyázott talajok porózusabbak, kevésbé tömörödnek és stabilabb szerkezetűek, mint a műtrágyázottak. Bár a terméshozamokban nincs jelentős különbség, a műtrágya árának emelkedésével a trágya használata gazdaságosabb lehet, különösen, ha az állatok irányított legeltetés során közvetlenül juttatják ki a termőföldre. Ráadásul a trágya hosszú távon javítja a talaj egészségét, függetlenül a gazdasági tényezőktől.
