IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Az agrárium világában számos izgalmas és fontos esemény történt a közelmúltban. Ebben az összefoglalóban betekintést nyújtunk a talaj állapotával, az aratás eredményeivel, a kukoricatermés helyzetével és egyéb érdekes agrár témákkal kapcsolatos legfrissebb hírekbe. Maradj velünk, hogy megismerd lapszemlénket!
Hogyan változik a talaj, amikor egy szántóföldet erdővé alakítanak?
Magyar kutatók felfedték, hogyan változik a talaj, ha egy szántóföld helyére erdőt telepítenek. Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálva kiderült: bár az akácerdők alatt sokszínűbb a baktériumközösség, kevesebb nitrogénkötő szervezet található meg. Az emberi beavatkozások – például a földművelési módszerek változtatása, a termesztett növények, a műtrágyázás és a növényvédőszerek használata – mind befolyásolhatják a növények és mikroorganizmusok közötti kapcsolatot az evolúció során. "Ezeket az új ismereteket kell integrálnunk a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerekbe" – hangsúlyozzák a kutatók.
A tanulmány szerint a fehérakácerdő talajában él a legváltozatosabb baktériumközösség. A talajparaméterek elemzése kimutatta, hogy a pH-érték volt a legnagyobb hatással a baktériumközösség szerkezetére, míg a katabolikus aktivitás-mintázatot a talaj pH-értéke és szerves széntartalma egyaránt befolyásolta. Az akác gyökérzetében szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok nagy mennyiségű nitrogént képesek megkötni a levegőből. Az akácállomány talajában az évtizedes nitrogénmegkötés miatt kialakult magas nitrátkoncentráció csökkentette a nitrogénmegkötő baktériumok számát.
Vége az őszi búza aratásának, mutatjuk az eredményeket
Az idei termés nagy része már a tárolókban van, mivel a nyári aratás néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért. Az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, az országos termésátlag hektáronként 5,8 tonna körül alakul, ami kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is.
A legmagasabb átlagokat Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat pedig Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hozamok és a terület alapján az idei búzatermés csaknem 5 millió tonna, ami bőven fedezi a körülbelül 3 millió tonna éves hazai felhasználást (1,1 millió tonna étkezési búza).
Az időjárási tényezők okozták döntő mértékben az egyes vármegyék között tapasztalható jelentős szórást a hektáronkénti hozamokban.
Kiskérődző pestis ütötte fel a fejét Romániában
A kiskérődző pestis (Peste des Petits Ruminants, PPR) egy erősen fertőző vírusos betegség, amely főként juhokat és kecskéket támad meg. A betegséget a morbillivírusok közé tartozó PPR-vírus okozza, és magas lázzal, légzőszervi tünetekkel, száj- és orrnyálkahártya-gyulladással, valamint hasmenéssel jár. A betegség gyorsan terjedhet és jelentős gazdasági veszteségeket okozhat az érintett állatállományokban. A PPR elleni védekezés legfontosabb eszköze a vakcinázás, valamint a fertőzött és gyanús állatok izolálása és megfelelő kezelése.
A juhtartókat arról tájékoztatja a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, hogy Romániában, a Fekete-tengerrel határos megyékben is sorozatosan jelentik a kiskérődzők pestisének jelenlétét Görögország után.
Forrás: mjksz.hu
A kukoricatermést is rosszul érintette az aszály
A legnagyobb területen termesztett kukoricánál a korábbi országos átlaghozam várakozás az aszály miatt jelentősen csökkent, a jelenlegi állapot szerint országosan körülbelül 6,6 tonna/hektáros átlaghozamokra lehet számítani, ami a 874 ezer hektáros területet figyelembe véve 5,8 millió tonnás kukoricatermést eredményezne.
Az idei kukoricatermés várhatóan kielégítheti a hazai igényeket, így nem lesz szükség importra, az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére. Az aszály hatását mutatja a kárbejelentések növekedése is, mivel július végére jelentősen megugrott ezen kárjelzések száma.
Forrás: agroinform.hu
