Hat-tíz fokkal melegebb nyarak, szélsőségesen csapadékos telek, tavaszi és őszi hőségriadók. Valami hasonló lesz dédunokáink korában az időjárás Magyarországon. A klímát tekintve a mai Miamiban, vagy Kairóban érezhetik magukat az utódaink.
Az emberiség története során először mértek 400 ppm-es szén-dioxid koncentrációt a levegőben (a mértékegység azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőben 400 db szén-dioxid található). Még május elején közölte le az USA Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézete, majd a hawaii Scripps Oceanográfiai Intézet is alátámasztotta a méréseket.
Nem tapasztalt hőség vár dédunokáinkra – 400 ppm fölött visszafordíthatatlan
A 400 ppm-es határérték a klímakutatók szerint az a határ, amikor már nem lehet visszafordítani a globális felmelegedés folyamatát. Utoljára 2-6 millió évvel ezelőtt, a pliocén-korban volt ennyire sok üvegházgáz a légkörben. Akkoriban 2-4 Celsius-fokkal volt forróbb a Föld globális éghajlata a maihoz képest és a tengerszint is néhol 5, máshol akár 40 méterrel volt magasabb. A Szaharában pl. szavannák és erdőségek, a sarkvidéki Kanadában pedig erdők voltak. Grönland eljegesedése nagyjából 3 millió évvel ezelőtt, a korszak végén zajlott le. A pliocénben Magyarország területének éghajlatát pedig sivatagi klíma jellemezte. Ekkor működtek a Tapolcai-medence vulkánjai, amelyek ontották magukból a szén-dioxidot. A Kárpát-medencében a Pannon-beltenger hullámzott. Akkoriban egymást váltották a meleg szubtrópusi és a meleg félsivatagi éghajlatok.
Nem tapasztalt hőség vár dédunokáinkra – A 450 ppm a kritikus érték
A klímatudomány 450 ppm-nél húzta meg azt a határt, amely fölött a felmelegedés következményei már kezelhetetlenek lesznek. 1780 körül, az ipari forradalom idején a sarkköri jégfúrásokból megállapították, hogy a légköri koncentráció 280 ppm volt. A rendszeres mérések kezdetén, 1958-ban már ez az érték 315 ppm volt, 2005-ben pedig már 380 ppm. A felmelegedés jelensége nem mindennapi. A jelenlegi felmelegedés egy ciklussorozatnak a része. A ciklusok globális felmelegedésekből és lehűlésekből állnak, amik évezredek és évmilliók óta váltják egymást Földünkön. Az ember jelenlétének és tevékenységének csak az köszönhető, hogy ezt a felmelegedési folyamatot az üvegházgázok intenzív légkörbe juttatásával felgyorsította.
Nem tapasztalt hőség vár dédunokáinkra – Mediterrán meleg
Hogyan festene Magyarország éghajlata? Dédunokáink valószínűleg egy teljesen más világban fognak élni. Például augusztusban nem lesz kizárt a 8-9 fokkal magasabb átlaghőmérséklet. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy magyarországi városban melegebb lesz augusztusban, mint most Jeruzsálemben, Athénban, Kairóban, Miamiban vagy Tripoliban. Harminccal, vagy többel is megnőne a hőhullámos napok száma, vagyis azoknak a napoknak a száma az évben, amikor 25 Celsius-fok fölött van az átlaghőmérséklet.
Nem tapasztalt hőség vár dédunokáinkra – Az 1000 ppm sem távoli
Nagy valószínűséggel megismétlődnek a pliocén kort jellemző ökoszisztéma-változások. Ha a fosszilis energiahordozókat ilyen ütemben használjuk fel, az 1500 ppm-es szintet is elérheti a szén-dioxid koncentrációja. Ilyen koncentrációra a jura időszakban volt utoljára példa. 200 millió évvel ezelőtt átlagosan kb. 1950 ppm szén-dioxid volt a légkörben, a levegő pedig 26 százalékban tartalmazott oxigént. A korai és középső jurában a Pangea szuperkontinens belső vidékei nagyon szárazak és melegek voltak. Amazónia és Kongó esőerdei helyén sivatag volt. Akkoriban sokkal kisebb volt a különbség a sarkvidékek és a trópusok éghajlata között.
