Energiaültetvényekké kell átállítani a gyenge adottságú mezőgazdasági területeket - Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) ellentétes szemléletű a Brüsszelben újonnan elfogadott zöldenergetikai és klímapolitikai célokkal - mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára egy nemzetközi szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.
Utalt arra, hogy az uniós kormányfők március eleji döntése alapján 2020-ig csaknem négyszeresére kell emelni a megújuló energiaforrások, azon belül is a bioüzemanyagok jelenlegi felhasználási arányát, ezzel hozzájárulva a szén-dioxid kibocsátás legalább 20 százalékos csökkenéséhez.
Az államtitkár közölte, hogy a KAP jelenleg visszafogott termelésre ösztönöz, márpedig így nem lehet az uniós törekvések eléréséhez döntő fontosságú biomasszából eleget előállítani.
Ismét a KAP reformjára lesz szükség úgy, hogy a támogatási rendszer vegye figyelembe jobban az energetikai célú növénytermesztést - vélekedett Gőgös Zoltán.
Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint 2005-ben a teljes energiafelhasználáson belül 5,2 százalékot tett ki az alternatív forrásokkal megtermelt energia aránya, amelynek 90 százalékát biomassza adta. Magyarországon a biomasszából legjobb esetben is a teljes energiaigény 15 százaléka fedezhető - mondta.
Gőgös Zoltán nem osztotta azokat a természetvédelmi aggályokat, ami a hat magyarországi biomassza-tüzelésű erőmű faszükségletével kapcsolatban merül fel időről-időre. Főként zöld szervezetek fogalmaznak meg kritikákat környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva, miszerint a zöldenergia arányának növelése céljából vágnának ki fákat értékes erdőkben.
Egy dekagrammal sem vágtak ki több fát az elmúlt években, mint korábban - mondta az államtitkár. Hozzátette: a különbség az, hogy amíg eddig Olaszországba vitték erőműbe az egyébként sem ipari minőségű fát, addig azt most Magyarországon használják fel.
Gőgös Zoltán ugyanakkor jelezte, hogy bővülésre az erdészeti biomasszában nincsen lehetőség, ezért a jövőben energiaültetvényekké kell átállítani az elsősorban gyenge adottságú mezőgazdasági területeket. Közölte: áprilisban jelenik meg a fás energiaültetvények telepítésére vonatkozó, uniós társfinanszírozású pályázat.
Az államtitkár kitért arra, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó célokat azonban biztosan tudja majd Magyarország teljesíteni. Az összes üzemanyagra vetítve a bioüzemanyagok keverési arányát 2020-ig 10 százalékra kell emelni.
Gőgös Zoltán szerint Magyarország már a 2010-re korábban kitűzött 5,75 százalékos célt is eléri, míg az unió 27 tagállama összességében elmarad majd ettől az aránytól. Számítása szerint 2015-re már 8 százalékra kúszik fel a jelenleg még csak mintegy 1 százalékra tehető magyarországi keverési arány.
Az államtitkár elmondta, hogy hiába jobb a biodízel energetikai szempontból, Magyarországnak agráradottságai miatt mégis a bioetanolra kell elsősorban koncentrálnia. Úgy számol, hogy a jelenleg működő két bioetanol-termelő üzemen kívül leghamarabb jövő év végén lép piacra 2-3 új gyár.
Gőgös Zoltán nem fél attól, hogy az energetikai növénytermesztés alapanyag-igénye miatt előbb-utóbb hiány lép fel a takarmánypiacon. Szerencsére a bioüzemanyag-termelés mellékterméke takarmányként hasznosítható - jelezte. Hozzátette: ráadásul magas fehérjetartalmú melléktermékről van szó, így akár szójaimportot is ki lehet vele váltani.
Az államtitkár közölte, hogy a KAP jelenleg visszafogott termelésre ösztönöz, márpedig így nem lehet az uniós törekvések eléréséhez döntő fontosságú biomasszából eleget előállítani.
Ismét a KAP reformjára lesz szükség úgy, hogy a támogatási rendszer vegye figyelembe jobban az energetikai célú növénytermesztést - vélekedett Gőgös Zoltán.
Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint 2005-ben a teljes energiafelhasználáson belül 5,2 százalékot tett ki az alternatív forrásokkal megtermelt energia aránya, amelynek 90 százalékát biomassza adta. Magyarországon a biomasszából legjobb esetben is a teljes energiaigény 15 százaléka fedezhető - mondta.
Gőgös Zoltán nem osztotta azokat a természetvédelmi aggályokat, ami a hat magyarországi biomassza-tüzelésű erőmű faszükségletével kapcsolatban merül fel időről-időre. Főként zöld szervezetek fogalmaznak meg kritikákat környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva, miszerint a zöldenergia arányának növelése céljából vágnának ki fákat értékes erdőkben.
Egy dekagrammal sem vágtak ki több fát az elmúlt években, mint korábban - mondta az államtitkár. Hozzátette: a különbség az, hogy amíg eddig Olaszországba vitték erőműbe az egyébként sem ipari minőségű fát, addig azt most Magyarországon használják fel.
Gőgös Zoltán ugyanakkor jelezte, hogy bővülésre az erdészeti biomasszában nincsen lehetőség, ezért a jövőben energiaültetvényekké kell átállítani az elsősorban gyenge adottságú mezőgazdasági területeket. Közölte: áprilisban jelenik meg a fás energiaültetvények telepítésére vonatkozó, uniós társfinanszírozású pályázat.
Az államtitkár kitért arra, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó célokat azonban biztosan tudja majd Magyarország teljesíteni. Az összes üzemanyagra vetítve a bioüzemanyagok keverési arányát 2020-ig 10 százalékra kell emelni.
Gőgös Zoltán szerint Magyarország már a 2010-re korábban kitűzött 5,75 százalékos célt is eléri, míg az unió 27 tagállama összességében elmarad majd ettől az aránytól. Számítása szerint 2015-re már 8 százalékra kúszik fel a jelenleg még csak mintegy 1 százalékra tehető magyarországi keverési arány.
Az államtitkár elmondta, hogy hiába jobb a biodízel energetikai szempontból, Magyarországnak agráradottságai miatt mégis a bioetanolra kell elsősorban koncentrálnia. Úgy számol, hogy a jelenleg működő két bioetanol-termelő üzemen kívül leghamarabb jövő év végén lép piacra 2-3 új gyár.
Gőgös Zoltán nem fél attól, hogy az energetikai növénytermesztés alapanyag-igénye miatt előbb-utóbb hiány lép fel a takarmánypiacon. Szerencsére a bioüzemanyag-termelés mellékterméke takarmányként hasznosítható - jelezte. Hozzátette: ráadásul magas fehérjetartalmú melléktermékről van szó, így akár szójaimportot is ki lehet vele váltani.
Forrás: FVM
