Közös érdek, hogy az agrárkutatás visszakapja a társadalom megbecsülését
A XVII. FARMER-EXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás keretében - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésében- összehívásra került a Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kerekasztal. A rendezvény egyrészt lehetőséget szolgáltatott a kormányzati és a civil társadalom közti párbeszéd megvalósulásához, másrészt elkezdődhetett egy olyan "műhelyvita", amely hozzájárul egy agrár-kutatási stratégia kidolgozásához.
Plenáris vita
A plenáris vitát Sirman Ferenc (agrár kutatás-fejlesztésért felelős) agrárgazdasági szakállamtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: "Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kutatás, ezen belül az agrárkutatás területe újra visszakapja azt az össztársadalmi megbecsülést, ami valójában megilleti. A kerekasztal gondolata azzal a szándékkal fogalmazódott meg, hogy segítsük az érintettek közötti szakmai együttműködést, vegyük számba a megoldandó feladatokat, és közösen jelöljük meg a főbb stratégiai irányokat. Tárcánk rendkívül elhivatott az agrár kutatás-fejlesztésben, hiszen Magyarország alapvetően agrárország, ezért nemcsak annak van jelentősége, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül milyen szerepet tölt be, hanem annak is, hogy az ezt szolgáló kutatási tevékenységek prioritást élvezzenek. Gondolok itt továbbá arra, hogy folyamatosan keressük a megoldást olyan kérdések megválaszolására is, mint például a klímaváltozást követő fenntartható növénytermesztés vagy a versenyképes állattenyésztés."
A plenáris ülésen a kormányzat és a tudomány képviselői, Dr. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Dr. Lippényi Tivadar a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese mondták el szakmai álláspontjukat a kerekasztal vezérfonalának tükrében.
Molnár Károly előadásában kiemelte:
"Az együttműködés és közös gondolkodás erősségét nemcsak az mutatja, hogy a két intézmény egy épületben működik, hanem az is, hogy a Kabinet és az FVM szakértői rendszeresen egyeztetéseket tartanak a közös kutatás-fejlesztési célok megvalósítása végett."
Sirman Ferenc zárszavában elmondta, hogy "Az érdemi munka fontos, nem a papír" elve alapján fogjuk az intézkedéseket meghirdetni. Az elképzelések megvalósulásának feltétele a megfelelő eszközök és források mellé rendelése, amelyért a K+F Kabinet és az agrártárca jelentős erőfeszítéseket tesz. Szeretnénk elérni, hogy megszülessen egy olyan jövőbe mutató nemzeti agrárkutatási stratégia, amely megoldást jelent a magyar agrárkutatás egészére nézve. Bízunk abban, hogy a közösen megkezdett munka olyan gyakorlatorientált eredményekhez járul hozzá, amely az agrárgazdaság és nemzetgazdaság fejlődését szolgálja."
Szekcióülés
A szekcióülésen különböző intézmények, szervezetek képviselői (egyetem, terméktanács, kutatóintézet, vállalkozás, agrárképviselet) fejthették ki álláspontjukat az agrárkutatás jelenlegi helyzetéről és távlati lehetőségeiről és feladatairól. Ez a struktúra lehetőséget teremtett arra, hogy a gyakorlati felhasználók igényeiből kiindulva kerüljenek meghatározásra a főbb kutatási irányelvek.
A szekcióülések hat fő kutatási területet (állattenyésztés, növénytermesztés, élelmiszeripar, vidékfejlesztés, természeti erőforrások és zöldség-gyümölcs) igyekeztek elemezni, és a vitákból született végső konklúziókat megfogalmazni.
A tárca elképzelései szerint a debreceni rendezvény vitaanyaga és egyéb szakmai tapasztalatok függvényében véglegesítésére kerülhet egy komplex, gyakorlatorientált agrár kutatás-fejlesztési stratégia, amely a tervek szerint a 2008. szeptember 26-28-án sorra kerülő kaposvári Állattenyésztési Napok alkalmából kerül bemutatásra.
Forrás: www.fvm.hu
