Nagyon kevesen ismerik a kőzetpor erejét, pedig nagyon sokféleképpen alkalmazhatjuk a kertben. Mostani cikkem azért íródott, mert érdemes megismernie mindenkinek a kőzetport, nézzük tehát, mire és hogyan használhatjuk kertészkedés során!
Ha egy kerti ágyás előkészítésén gondolkodsz, bizonyára neked is a jó minőségű táptalajon, trágyán és komposzton jár az eszed. Vannak azonban alternatív megoldások is, amelyekről habár ritkán esik szó, szintén hasznosak lehetnek kerti növényeid számára. Ilyen például a kőzetpor is, azaz annak bizonyos formái (gipsz, bazalt, gránit, különféle sók, stb.) De mégis kinek jutna eszébe kőzetport szórnia ágyásaira, és miért? Egyáltalán milyen kőzetek porairól van szó? Lássuk!
Mikor érdemes kőzetport használni a kertben?
Kezdjük mindjárt öt olyan esettel, amelyekben van értelme kőzetport használnod kertedben.
Ha kerti talajod tápanyaghiányos
Talán veled is előfordult már, hogy egy olyan területre ültettél kertedben, ahol az előző években nagyszerűen nőttek növényeid, mostanra azonban már nem teljesítenek olyan jól. A problémát gyakran az okozza, hogy a talajból egyszerűen elfogytak a tápanyagok (még akkor is, ha korábban rendszeresen trágyával vagy komposzttal kezelted).
Hasonló helyzet alakulhat ki, ha egy helyen felásod a gyepet, hogy ágyásokat alakíthass ki. Ezek a területek általában nem rendelkeznek elegendő tápanyaggal (hiszen a fű évekig ezen élt), így itt is szükség lehet némi utánpótlásra. A kőzetporral ilyen esetekben látványos eredményeket érhetsz el.
Ha rendszeresen szántod a kertet
Szántás során a talaj felsőbb rétegei összekeverednek, azonban ez a hatás csupán átmeneti. Néhány nagyobb eső során a nehezebb talajrészecskék visszatérnek az alsóbb szintekbe, míg a könnyebbek a felszínen maradnak. Ennek köszönhetően a nehezebb ásványi anyagok lejjebb kerülnek, a le nem bomlott organikus részecskék pedig felülre. Ezt a mélyebbre ülepedett ásványi réteget pótolhatod egy adag kőzetporral az néhány szántást követő esőzés után.
A felsőbb rétegekben élő mikrobák lebonthatják a kőzetport, hogy aztán a növények számára is elérhetővé tegyék őket. Fontos észben tartani, hogy erősen homokos talajban ez nem igazán működhet, ugyanis fokozott vízelvezetése miatt még a kőzetpor sem sokáig marad meg benne. Ha azonban van egy sűrűbb réteg (mondjuk egy kis agyagos föld) a talaj organikus része alatt, akkor az ásványi anyagok jóval tovább elérhetők maradnak a mikrobák és így a növények számára is. A következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet!
Forrás: Fotó: Schutterstock
