8. Minden gyümölcsfából kettőt kell ültetni
Ezt a mítoszt annak a ténynek köszönhetjük, hogy egyes gyümölcsfa fajták képtelenek egy ellenkező nemű fa nélkül gyümölcsöt teremni. A virágzó növények megtermékenyítéséhez valamilyen beporzási folyamatra van szükség. Ez a folyamat teszi lehetővé a gyümölcsök termését. Az önmegtermékenyítés olyan növényeknél lehetséges, amelyeknél az női és hím ivarsejtek is megtalálhatók egy virágon belül vagy külön virágokban, ugyan azon a növényen. Azonban léteznek kivételek.
Nem minden fa képes saját maga megtermékenyítésére még akkor sem, ha a fenti kritériumok teljesülnek. Bizonyos alma-, szilva- és körtefajtáknak más fák virágjaiból származó virágporra van szükség megtermékenyítési folyamathoz. Itt lépnek színre a méhek, amik a gyümölcsfák elsőszámú beporzói.
Ez azt jelenti, hogy több mint egy alma- vagy cseresznyefára van szükség a kertben vagy valamelyik közeli kertben, hogy a méhek elvégezhessék a dolgukat. Két ugyan olyan típusú fa nem feltétlenül felel meg erre a célra – ugyan akkor kell virágzaniuk és más tekintetben is összeférhetők kell, hogy legyenek. Ha egy önmaga beporzására képtelen almafát ültetsz kertedbe, akkor keresned kell egy olyan fajtát, ami képes együttműködni vele. A legegyszerűbb persze első körben egy önmegtermékenyítő típust választani.
9. A hanyatló növények feltámasztása táplálás útján
Amikor egy növény valami miatt veszít életerejéből, sok kertész ösztönösen műtrágyával próbálja megtámogatni a „feltámasztását.” Ennek a félreértésnek az az alapja, hogy a „növénytápokra” gyakran valódi élelmiszerként tekintenek az emberek, és „etetni” próbálják velük a növényeket. Azonban egy kicsit is tapasztalt kertész is jól tudja, hogy a növények saját maguknak állítják elő az „élelmiszerüket” a levegőből, vízből és természetesen a napfényből. Több millió hektárnyi erdő és növényzet képes fennmaradni emberi beavatkozás nélkül.
A növények valóban képesek felélni a rendelkezésre álló ásványianyagokat a környező talajból, ami idővel a meggyengülésükhöz vezethet. Amikor ezeket az ásványi anyagokat műtrágya formájában kapják meg, akkor gyakran új erőre kaphatnak. De ez nem jelenti azt, hogy minden növényt fel lehet „támasztani” a tápanyagok ilyesfajta biztosításával. Az első lépés mindig kideríteni a hanyatlás okát. Gyakori okok lehetnek például a rovarok, fertőzések, környezeti behatások, szélsőséges időjárás és a sérült gyökerek is. A túl kevés vagy túl sok víz is negatívan hathat a növények egészségre, akárcsak a nem megfelelően vízelvezető talaj. A probléma ismerete nélkül az extra „etetés” akár teljesen felesleges is lehet.
10. A cukor és szódabikarbóna segít édesebb paradicsomokat termeszteni
A cukorral édesebbé tehetjük a szeletelt paradicsomokat, a szódabikarbóna pedig átmenetileg lúgosítja a talajt, amit gyakran „édes” talajként szokás nevezni savas/savanyú helyett. A termesztett paradicsomok édességének fokozása azonban nem feltétlenül ilyen egyszerű. A paradicsom fajtája illetve a kapott napfény mennyisége is befolyásolja a termések ízét, a pH-érték változása viszont korántsem olyan fontos tényező az ízt illetően.
Ha édesebb paradicsomokat szeretnél termeszteni, akkor édesebb paradicsomfajtákra lesz szükséged. A paradicsomok ettől függetlenül 6 és 6,8 közötti pH értékben érzik magukat a legjobban, ami enyhén savasnak mondható. Ezért egyáltalán nem javasolt lúgosítani azt, hacsak alapból nem túl savas.
