Az italoskarton csomagolásból nem létezik újratölthető változat, betétdíjat sem vezettek be rá sehol a világon - a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást e csomagolási hulladékok problémájára is, mutat rá egyúj kutatás.
Mindamellett, hogy sehol a világon nem létezik újratölthető változata az italoskarton csomagolásnak mégis 2 százalékát újra kellene tölteni a dobozoknak, hogy ne kelljen újrahasználati termékdíjtételt fizetnie a töltőknek. A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból sem jelentene jó megoldást a hulladékká vált italoskarton dobozok hasznosítására – derül ki egy a Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézet által elkészített tanulmányból.
A három legnagyobb magyarországi italoskarton-forgalmazó vállalat által létrehozott Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) megbízásából készült elemzés kimutatja: az üzletekben lévő visszaváltó helyek gyakran tárolási, higiéniai és munkaerő-gondokkal küszködnek.
Magyarországon a jogalkotók és a környezetvédő civil szervezetek időről-időre felvetik a kötelező betétdíjas szabályozás bevezetésének lehetőségét, ám a most elkészült tanulmány is arra világít rá, hogy ehelyett a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást a csomagolási hulladékok problémájára.
Az EU tagállamaiban az elmúlt tíz évben 12-ről 30 százalékra emelkedett a hulladékká vált italoskartonok anyagában történő hasznosítási aránya. Magyarországon az italoskarton szelektív gyűjtése csak az elmúlt néhány évben kezdődött meg, tavaly országosan összesen 910 tonna italos kartondoboz került a szelektív gyűjtőedényekbe, amely 8 százalékos visszagyűjtésnek felel meg.
Az EU néhány tagállamában például 100 italoskartonból az alábbi mennyiségeket gyűjtik vissza és hasznosítják újra:
• Németországban 100 dobozból 65 darabot
• Csehországban 100 dobozból 18 darabot
• Magyarországon 100 dobozból 8 darabot
A jelenlegi kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a csomagolások egy speciális fajtája az italoskarton dobozok, - amelyekbe főként tejet és gyümölcslevet töltenek- ezen csomagolás által okozott környezeti hatások jelentősen csökkentek a szelektív gyűjtés elterjedésének és újrahasznosítás javulásának köszönhetően.
A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése igen költséges lenne, és ahhoz, hogy ez jól működjön egy igen összetett és minden területre kiterjedően kellene bevezetni. Egy 2006-ban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetése az üveg, a PET, az alumínium és a kartoncsomagolásokra 12-20,7 millió euróba (3,2 – 5,3milliárd Ft) kerülne, 93 százalékos átlagos visszaváltási arányt feltételezve.
Az italoskarton integrálása a betétdíjas rendszerbe amiatt is különösen problémás, hogy visszagyűjtése nem oldható meg automaták segítségével. Ugyanis a jóval olcsóbb és egyszerűbb gyűjtést lehetővé tevő visszaváltó automaták az italos kartondobozokat nem tudják megfelelően kezelni, azok alakja és a benne maradt folyadékok miatt.
Az IKSZ célja, hogy 2012-re a visszagyűjtött és hasznosított italos kartondobozok aránya idehaza is elérje a 20 százalékot, s ebben a szemléletformáló, oktató és kommunikációs programok segítik az IKSZ működését.
A három legnagyobb magyarországi italoskarton-forgalmazó vállalat által létrehozott Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) megbízásából készült elemzés kimutatja: az üzletekben lévő visszaváltó helyek gyakran tárolási, higiéniai és munkaerő-gondokkal küszködnek.
Szelektív hulladékgyűjtés
Magyarországon a jogalkotók és a környezetvédő civil szervezetek időről-időre felvetik a kötelező betétdíjas szabályozás bevezetésének lehetőségét, ám a most elkészült tanulmány is arra világít rá, hogy ehelyett a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást a csomagolási hulladékok problémájára.
Az EU tagállamaiban az elmúlt tíz évben 12-ről 30 százalékra emelkedett a hulladékká vált italoskartonok anyagában történő hasznosítási aránya. Magyarországon az italoskarton szelektív gyűjtése csak az elmúlt néhány évben kezdődött meg, tavaly országosan összesen 910 tonna italos kartondoboz került a szelektív gyűjtőedényekbe, amely 8 százalékos visszagyűjtésnek felel meg.
Az EU néhány tagállamában például 100 italoskartonból az alábbi mennyiségeket gyűjtik vissza és hasznosítják újra:
• Németországban 100 dobozból 65 darabot
• Csehországban 100 dobozból 18 darabot
• Magyarországon 100 dobozból 8 darabot
A jelenlegi kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a csomagolások egy speciális fajtája az italoskarton dobozok, - amelyekbe főként tejet és gyümölcslevet töltenek- ezen csomagolás által okozott környezeti hatások jelentősen csökkentek a szelektív gyűjtés elterjedésének és újrahasznosítás javulásának köszönhetően.
Költséges lenne a kötelező betétdíjas rendszer
A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése igen költséges lenne, és ahhoz, hogy ez jól működjön egy igen összetett és minden területre kiterjedően kellene bevezetni. Egy 2006-ban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetése az üveg, a PET, az alumínium és a kartoncsomagolásokra 12-20,7 millió euróba (3,2 – 5,3milliárd Ft) kerülne, 93 százalékos átlagos visszaváltási arányt feltételezve.
Az italoskarton integrálása a betétdíjas rendszerbe amiatt is különösen problémás, hogy visszagyűjtése nem oldható meg automaták segítségével. Ugyanis a jóval olcsóbb és egyszerűbb gyűjtést lehetővé tevő visszaváltó automaták az italos kartondobozokat nem tudják megfelelően kezelni, azok alakja és a benne maradt folyadékok miatt.
Az IKSZ célja, hogy 2012-re a visszagyűjtött és hasznosított italos kartondobozok aránya idehaza is elérje a 20 százalékot, s ebben a szemléletformáló, oktató és kommunikációs programok segítik az IKSZ működését.
