Elképesztő károk sújtották 2019-ben a Föld nevű bolygót, biztosan mindenki emlékszik például az Amazonast pusztító erdőtűzre. Az ausztrál pokol sajnos még ettől is rémisztőbb, az amazóniai tűzvész ehhez képest semmiség volt…

Egész Ausztrália lángokban áll…
Elképesztő, de sajnos igaz: Ausztrália augusztus-szeptember óta nem más, mint a földi pokol, ugyanis azóta ég a tűz megállás nélkül. A kontinens szélsőséges időjárási körülményei egyre súlyosbítják a bozóttüzeket, január elején Sydney környékén a hőmérséklet meghaladta a 48 Celsius fokot, ennek tetejébe még a szél is rákapcsolt, sok helyen elérte a 80 kilométer/órás sebességet.
Csapadék pedig nincs, a száraz forróságban egyre jobban terjednek a futótüzek. Január 4-én, szombaton Penrith elővárosában 48,9 Celsius fokot mértek, ezzel ez lett a világ legmelegebb pontja azon a napon, de Canberrában is megdőlt a melegrekord, ott 44 Celsius fokot mértek.
Mi okozta az ausztráliai tűzvészt?
Ausztráliában nem egyedi az idei tűzvész, ezen a kontinensen ugyanis szokás beszélni kifejezetten tűzszezonról. A csúcspontot január-februárban szokta elérni a tűz, 2019-ben viszont ez másképpen alakult, már augusztusban, az ottani tél vége előtt elérkezett a csúcs időszaka. A meleg és a szárazság folyamatosan döntögette a rekordokat, a rendszeres mérések kezdete óta nem volt ennyire kevés csapadék Ausztráliában.
December közepén a napi maximum hőmérséklet 42 Celsius fok körül mozgott, ez két fokkal volt magasabb a korábbi rekordnál. Ha az egész éves átlaghőmérsékletet nézzük, megállapítható, hogy másfél fokkal magasabbak az értékek, mint a sokéves átlag. Délkelet-Ausztráliában lényegében két éve aszály van, ez a harmadik tél egymás után, amikor nincs csapadék.
Sajnos ez az időszak elég volt arra, hogy a még korábban nedves esőerdők is kiszáradtak, ezért könnyedén terjednek az erdőtüzek. Azonban nemcsak a meleg és a szárazság kedvez a vésznek, hanem a szél is. A nyugati légmozgás erős, ezek a szelek pedig száraz levegőt szállítanak a kontinens belsejéből a keleti partok irányába. A következő oldalon további részletek várnak, érdemes lapozni egyet!