Az anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban gépesítettségének fejlődése fellendült. A hazai vállalkozások egyre nagyobb mértékben csökkentik a kézi anyagmozgatást, ezek helyét átveszik a gépesített műveletek.
Napjainkra az anyagmozgató gépek közül mind a hazai mezőgazdasági gyakorlatban, mind világviszonylatban a legelterjedtebben használt szakaszos üzemű rakodógépek a teleszkópos gémszerkezettel rendelkező rakodók. Mezőgazdasági elterjedésüket az anyagmozgatási folyamatokon belüli pontosság, áruvédelem és gyorsaság szempontjain túl az élő munkaerő megtakarításában mutatja. Korábban ezek a gépek ipari területeken, ott is elsősorban az építőiparban kaptak jelentős szerepet. A felgyorsult gazdasági viszonyok azonban a gyártó cégeket is arra ösztönözte, hogy mezőgazdasági feladatok ellátása során hasznosítsa e géptípusokat.
A teleszkópos homlokrakodók mezőgazdasági alkalmazási területe széleskörűnek mondható, ugyan az alapgépek kialakítása azonos elven történik, a különféle csatlakoztatható adapterek számában és sokrétű funkciójában térhet el egymástól. A teleszkópos homlokrakodók esetében egyik meghatározó szerkezeti egység a gépek gémszerkezete. A legtöbb, hagyományos értelemben teleszkópos gémszerkezettel szerelt gép merev kialakítású, erős vázszerkezetű, a vázhoz fix rögzítésű gémmel rendelkezik. Ezek kialakítása megfelelő szilárdsággal rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges rakományok anyagmozgatási feladatait ellássa.
A teleszkópos gémszerkezet egyik fő előnye abban rejlik, hogy míg korábban a nagy magasságokba (~6,0-11,0 m) történő rakodást két- vagy több lépcsőben lehetett megoldani, addig ezek a gépek a kitolható, nagy szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező, teleszkópos kialakítású gémszerkezettel egymenetben végzik az anyagok rakodását. Ezen gépekkel a nagy magasságokba is egyszerűen, gyorsan elhelyezhetők a rakományok akár nagy tömegben is (~3,0-5,5 t). A mezőgazdasági alkalmazhatóságukat növeli az a szerkezeti megoldás is, hogy a gépek három üzemmódú kormányzásban üzemeltethetők. Ezek közül az öszkerék kormányzást általános esetekben a kiváló manőverező képesség miatt, az oldalazó mozgást nehezen megközelíthető falakhoz, kazlakhoz történő odaállásnál, míg az elsőkerékkormányzást pótkocsik vontatásához és közúti közlekedéshez használhatjuk. Ezzel már-már nemcsak rakodási funkciókat (és a hozzá tartozó rövidtávú szállítási feladatokat) lehet ellátni, hanem telephelyeken, illetve nagyobb távolságok szállítási feladatainál is jó hatékonysággal alkalmazhatók.
A vázszerkezet kialakítása megfelelő tengelytáv és nyomtáv alapján biztosítja a viszonylag alacsony súlypontot, ezzel a gép kompakt kivitele a nagyobb magasságokba történő emelés esetén is kedvező stabilitással rendelkezik. Az alacsony helyzetű súlypont és a kedvező hosszúság/szélesség arány a közúti haladás során segíti ~30-40 km/h esetén is a stabil úttartást a kezelő számára. Stabilitást növelő tényező a viszonylag alacsony szintre épített motor is, mely kedvező (50-80 kW) teljesítménye biztosítja hidrosztatikus hajtás és a hidraulikus emelőszerkezet számára a megfelelő energiaforrást. A nagy teljesítmény mellett számos előnyt rejt magában a motor:
- kedvező forgatónyomaték nagyobb terhelések esetén is;
- elektronikus szabályzás segít a motor teljesítmény hatékony kihasználásában;
- nagy nyomatékrugalmasság a viszonylag kisebb fordulatszám tartományokban (1200-1600 min-1);
- a hidrosztatikus hajtáson keresztül érvényesülő motorfék folyamatosan rendelkezésre áll.
Alapvetően elfogadott tendenciaként kezelendő e gépeken, hogy a munkavégző szervek működtetését biztosító kezelő elemeket egy központi vezérlőkarra kötik. A klasszikus karos vezérlő elemeket napjainkra már csaknem teljes mértékben felváltották a többfunkciós elektrohidraulikus botkormánnyal (joystick) ellátott gépek. Ezzel megkönnyítik a gépkezelő munkáját, mivel „csak” egy kézzel végzendő, minimális kézmozdulat szükséges a gép emelőszerkezetének működtetéséhez.
A mezőgazdasági üzemekben évről-évre növekszik a szállítási feladatok kiszolgálása, ami közvetetten befolyásolja a rakodási feladatok funkcióit is. A mezőgazdasági termelés sajátosságai megmutatkoznak a különféle anyagcsoportokban, amelyhez szükséges a megfelelő univerzális munkaszerszámmal való ellátottság. A rakodásra kerülő anyagok mennyiségi és minőségi megoszlásának figyelembevételével, illetve a megfelelő munkaszerszám alkalmazásával a gépek évi kihasználása kedvező irányba mozdítható. A korszerű teleszkópos homlokrakodók munkaeszköz gyorscsatlakozós kivitelű felfogó keretére könnyen és egyszerűen kapcsolhatók az adapterek.
A fenti jellemzők mind befolyást gyakorolnak gazdálkodók számára, hiszen a sokféle paraméter közül azokat kell kiválasztani, melyek az adott termelési viszonyok és gépesítési technológiák közé a legjobban adaptálhatók. Melyek is a teleszkópos homlokrakodók azon jellemzői, melyek segítségünkre lehetnek a kiválasztás során:
§ motorteljesítmény (kW),
§ emelési magasság (m),
§ teherbírás (kg vagy t),
§ hidraulikus rendszer jellemzői,
§ haladási sebesség (km/h),
§ kormányzási módok,
§ fordulási sugár (m),
§ csatlakoztatható adapterek száma, kialakítása,
§ kezelő elemek és vezérlés technikai megoldásai.
Forrás: Agrárágazat
