2006-ban a borvidékeken a fagykár az átlagos éveknek megfelelő mértékű volt. Az elhalás a rügyek néhány %-át érintette, főleg a fagyzugos, mélyebben fekvő részeken, talajhoz közeli részen volt megfigy

A könnyezés március végétől -, a fakadás április elejétől indult meg, a hónap végén kisleveles állapotban volt a szőlő. Május első felében 20-25 cm-es hajtás állapot, a fürtkezdemények megjelenése jellemezte az ültetvényeket. A virágzás június második felében kezdődött meg, kedvező körülmények között zajlott le, a szőlő jól kötött. A sok csapadék miatt a talajokban felhalmozódott az aktív kalcium, a nedves közegben kevés volt az oxigén, a növényekben magas lett a foszfáttartalom, az edénynyalábokban akadályozott volt a vas szállítása kialakult a klorózis, a sárgulásos tünetek a szárazabb periódussal megszűntek. Helyenként a lombozaton (fonák felé kanalasodás, sárgulás)és fürtökön (részleges elhalás) bórhiány-tünetek is megfigyelhetők voltak. A fürtlehajlás június végén vált általánossá, augusztus elejére záródtak a fürtök; a zsendülés 08. 3.dekádjában kezdődött el. A szüret Bükkalja-i borvidéken szeptember 20.-tól megkezdődött. A Hegyalja-i borvidéken október közepétől kezdték meg a betakarítást, ami november első dekádjában fejeződött be. A napos őszi időjárás miatt a cukrosodás erőteljesebb volt. Bükkalján a termésátlagok 8,0 t/ha körül alakultak, a cukorfok 18-20 volt, Hegylaján a cukorfok átlagban elérte 18-19°-ot (egyes dűlőkben azonban a 19°-ot is meghaladta), az aszúsodás csak a kedvezőbb fekvésű részeken és csak későn indult meg. nem jellemző. Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola)A nagy mennyiségű áttelelt fertőzőanyag tavasszal optimális körülmények mellet szaporodhatott. A primer fertőzésekhez szükséges környezeti feltételek május közepétől alakultak ki, ebben az időszakban a fürtök peronoszpórától mentesek voltak, de a rendszeres csapadék hatására az áttelelt szaporítóképletek csírázása megindult, május végén már előfordultak a lombozaton sporuláló olajfoltok. Fürtön az első tünetek házi kertekben és a megye déli részén ültetvényekben 06.20.-tól jelentek meg. Júliusban szárazabbra fordult az időjárás, ezért a gomba lassan terjedt. A szőlő-peronoszpóra fertőzési viszonya nagyon heterogén volt, a fitotechnika és az alkalmazott védekezések (időzítés, szerválasztás) nagyban befolyásolták a fertőzöttség mértékét.A levélen május végén az ültetvények 12%-án gyenge, június első felében 25%-án gyenge, 8 %-án közepes, 6. hó végén 30 %-án gyenge fertőzést regisztráltunk. A tetejezés következtében a fertőzött levelek nagy része levágásra került. A vizsgált ültetvényekben június második felében a fürtök mentesek voltak, július második felében a kórokozó a terület 10%-án gyenge, 2%-án közepes fürtfertőzöttséget okozott. Augusztus második felére az állomány 32%-án gyenge 12 %-án közepes fürtfertőzést regisztráltunk , emellett a fiatal leveleken jelentős számú sporuláló olajfolt fejlődött ki.Jelentős terméskiesést azonban nem okozott, mivel a csapadékos időjárás miatt nagy mennyiségű fürt-tömeget nevelt ki a szőlőJelentős a felhalmozódott fertőzőanyag mennyisége, csapadékos tavaszi időjárás esetén gyors felszaporodása várható.Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)Az elmúlt tél időjárása a micélium telelése szempontjából kedvező volt. Az aszkospóra szóródáshoz a feltételek (min. 10 mm csapadék + 13-15 órás levélnedvesség) a Hegyalján 05.27 és 06.04. között; Bükkalján 05.24 és 06.10. időszakban helyenként több alkalommal is adottak voltak. A tavaszi hűvös, csapadékos időjárás késleltette megjelenését; az első tünetek a bogyón június végétől voltak megfigyelhetők, ezt követően felszaporodása a zöld növényi részeken csaknem folyamatos volt. Június végén fürtön az ültetvények 5 %-án volt észlelhető a betegség, július utolsó napjaiban a levélfertőzés a vizsgált felület 6 %-án gyenge mértékű volt. Augusztus végére a lisztharmat fürtfertőzöttség nagyobb felületen, az ültetvények 40 %-án volt megfigyelhető, mivel a cukrosodás folyamata csak a hónap utolsó dekádjától indult meg. A tenyészidőszak további részében a környezeti tényezők a gomba szaporodásához kedvezőek voltak, szeptember első felében az ültevények 12 %-ára kiterjedő gyenge és 8%-án közepes mértékű a lombfertőzést figyeltünk meg. Az őszi időjárás a lomb- és a vesszőfertőzések kialakulását segítette elő, nagy mennyiségű fertőzőanyag képződött.Közepes, helyenként nagy mennyiségű fertőzőanyag halmozódott fel; ami jövőre, napos, mérsékelten meleg, párás időjárás járványokat indíthat el.Szürkepenész (Botrytis cinerea)A betegség terjedését elősegítette, hogy a csapadék hatására a növekedés gyors volt, a nedvességfelvétel miatt a bogyók héja felrepedt és egyes tömött fürtű fajtáknál egymást nyomták meg a szemek, valamint, hogy helyenként jégverés okozott mechanikai sérüléseket. A virágzás időszakában nem -, a fürtzáródás fenológiai stádiumában az ültetvények 10 %-án fordult elő kis mértékű fertőzés. A zsendüléskor (augusztus elejétől) a vizsgált területek 51 %-án megtalálható volt a szürkepenész. Az érés időszakában a nappali és éjszakai hőmérséklet különbség miatti nedves növényi felület elősegítette a kórokozó terjedését; általánosan előfordult, a terület 16 %-a volt mentes, gyenge (67%) - közepes (16%) fertőzést okozott.A polifág kórokozó fertőzőanyaga nagy mennyiségben, csaknem mindenütt jelen van, a jövő évi fertőzöttség alapvetően az egyes érzékeny fenológiai stádiumokban uralkodó időjárási viszonyoktól függően fog alakulni.Szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella)Fürtmolyok közül megtartotta dominanciáját a tarka szőlőmoly, de csapadékos, hűvösebb időjárás miatt a L. botrana egyedszáma csökkent, a nyerges szőlőmolyé növekedett. Hegyalján az I. nemzedék 04. 28-tól rajzott, a repülés május végéig tartott. A rajzás a változékony idő miatt elhúzódott, kevés tojást raktak; az első hernyók már május végén megjelentek, az I. generációs lárvák egy része a csapadékos időjárás hatása miatt elpusztult. Három rajzáscsúcs rajzolódott ki. II. nemzedék első egyedeit 07.09-től fogták a csapdák, alacsony egyedszámban repültek, a lárvakelést július közepétől észleltük. A rajzás július végéig elhúzódott, gyenge intenzitású repülést regisztráltunk. III. nemzedék rajzása augusztus elejétől indult meg, gyenge, ill. helyenként közepes repülés volt, ami szeptember végén fejeződött be. A tojásrakás, lárvakelés idején a környezeti tényezők kedvezőek voltak, a lárvakártétel kiterjedése és mértéke növekedett.Bükkalján a tarka szőlőmoly rajzása április végétől kezdődött meg, az első generáció repülése június elejéig húzódott el, egy nagy csúcs rajzolódott ki. A második generáció július elejétől repült, a molyokat alacsony egyedszámban fogták a csapdák. A III. nemzedék elnéptelenedett, az egyedszámok minimálisak voltak. A nyerges szőlőmolyt a csapdák június végétől nagyobb számban fogták a csapdák, a legintenzívebb repülés augusztus első felében volt. A fertőzések a következő képen alakultak:Hónap Fertőzött terület Fertőzés mértékeGyenge KözepesJúnius 54 % 54 % 0 %Július 23 % 23 % 0 %Augusztus 36 % 33 % 3 %Átlagos rajzásra kell felkészülni, mert a tarka szőlőmolyok egyedszámát a csapadékosabb időjárás negatívan befolyásolta. Fokozott figyelmet kell fordítani a nyerges szőlőmoly esetleges kártételének megelőzésére.Szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis)Atkák (levél-, kétfoltos, gubacs- és szilva takácsatka) száma a vegetációs időszak folyamán magas volt. A rügyfakadás időszakában a terület 39%-án gyenge, 10%-án közepes fertőzöttséget regisztráltunk. Május második felében nőtt a fertőzöttség, a vizsgált területek 67 %-án jelen volt a kártevő; 33 %-án a károsított levelek száma 15 alatt , 3%-án e felett volt.Augusztusra a több alkalommal végzett atkaölőszeres kezelések következtében a fertőzött területek nagysága és a fertőzés mértéke is csökkent: a terület 32 %-án volt jelen a kártevő; az ültetvények 28 %-án gyenge, 4 %-án közepes mértékű kártétel alakult ki.A telelő népesség száma átlagos. A fakadás, az első kis levelek megjelenése idején célszerű az egyedszámok felmérése és szükség szerint célzott védekezések elvégzése.Egyéb kártevők és kórokozók: Szilva takácsatka (Eotetranychus pruni):Az áttelelt nőstények nagyon sok tojást raktak, a melegebb részeken helyenként május első felében már a lárvák kelése is észlelhető. Ebben az időszakban Hegyalja több térségében (Tolcsva, Tokaj, Tarcal, Tállya, Olaszliszka) már erősen fertőzött gócok is előfordultak, de nem volt mentes a kártevőtől Bükkalja, Harsány Mezőkövesd és Nyékládháza-Mályi térsége sem. Helyenként a szilva takácsatka (Eotetranychus pruni) leküzdése problémát okozott, a levelek fonákán zavartanul szaporodott a kártevő. A szilva-takácsatka további terjedése és kártételének erősödése várható.Szőlőgubacsatka (Colomerus vitis)Május közepén, egyes térségekben a szőlőgubacsatka kártétele is megjelent. Május végén már vegyes népesség károsított, kisebb gócokban a fürtkezdeményeken is szembetűnő volt jelenlétük.Szőlő-gubacsatkák száma is növekedett, célszerű a fertőzési viszonyokat nyomon követni. Fakórothadás (Metasphaeria diplodiella):A hűvösebb, csapadékosabb időjárás hatására megjelent a fakórothadás a bogyókon, majd augusztus elejére újabb rothadásos tünetek alakultak ki; a vegetációs időszak további részében a fertőzés gyakoriság 5% alatt maradt.A fertőzőanyag mennyisége növekedett, jövőre, ha az időjárás meleg, párás lesz valószínű a fakórothadásos tünetek nagyobb mértékű megjelenése.Miskolc, 2006. november 18.Dr. Gyulainé Garai Adrienneelőrejelző

Forrás: ONTSZ