4. Öntözés
A rendszeres öntözés rendkívül fontos! A víz könnyedén átfolyik a szalmaszálak között, ezért mindig elegendőt kell biztosítanod belőle a gyökerek számára. Ezt csepegtető öntözéssel vagy más folyamatos öntözőeszközökkel is megoldhatod.
5. Műtrágyázás
Mivel a növények alatt nincs talaj, amiből tápanyagokhoz és ásványi anyagokhoz juthatnának, így rajtad áll, hogy kapnak-e elegendők minden ilyesmiből. A megfelelő mennyiségű tápanyagok biztosítása minden kertészeti módszernél elengedhetetlen. A szétbomló szalmabálák nem biztosítanak elegendő tápanyagot a növények számára!
6. Gyomlálás
Sajnos a szalmabálák sem mentesek a gyomoktól, azonban lényegesen „kényelmesebben” kihúzhatók, mintha a talajban lelnél rájuk. Néhány kertész egyszerűen csak visszateszi őket a bálákba, hogy további tápanyagokkal dúsítsák azokat.
7. Kártevők és betegségek
A kártevők és a betegségek szerencsére jóval ritkábban fordulnak elő a szalmabálákban, mint a hagyományos ágyásokban. A talajban leledző fertőzések és kórokozók nem veszélyeztetik a bálákban nevelt növényeket. A talaj továbbá hajlamos több tenyészidőszakon keresztül is megőrizni magában a gombákat és más kéretlen élősködőket. A bálákat ez a veszély nem fenyegeti, hiszen minden tenyészidőszakban újakat használsz majd fel.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a szalmabála-ágyásokat nem támadhatja meg néhány rosszindulatú organizmus. A komposzt és a trágya tartalmazhat bizonyos betegségeket, és a repülő rovarok ugyan olyan könnyedén elérhetik növényeidet, mintha a talajban tartanád őket. Szerencsére mivel emelt ágyásokról van szó, így sokkal könnyebb kiszúrni az esetleges fertőzéseket és kezdődő inváziókat, így időben reagálhatsz majd a problémás helyzetekre.
Mit érdemes emelt ágyában termeszteni?
Rengeteg olyan növényt ültethetsz szalmaágyásokba, amiket egyébként is minden évben termesztenél kertedben. Szinte minden növény és zöldség termeszthető ezzel a technikával. Általánosságban jó ötlet tartózkodni az olyan nagyobb növényektől, mint a kukorica, vagy a terjeszkedő tökfajták.
Gyümölcshozó zöldségek és gyümölcsök: paradicsom, bokorbab, homoki bab, paprika.
Futó- és kúszónövények: uborka, eper, dinnye, cukkini. Ajánlott valamilyen karót biztosítani számukra, vagy hagyni lelógni őket a bálák széléről.
Gyökérzöldségek: répa, krumpli, tarlórépa, édesburgonya, retek.
Levélzöldségek: mángold, kel, spenót, disznóparéj, saláta.
Keresztesvirágú zöldségek: bordáskel, brokkoli, káposzta, karfiol.
Fűszernövények: bazsalikom, petrezselyem, koriander.
Dísznövények termesztése szalmabálákban
A szalmabálás kertészkedést általában élelmiszerek megtermelésére szokás használni, de ettől függetlenül ugyan úgy alkalmazható olyan növények nevelésére, amiket nem terméseikért, hanem szépségükért tartunk. Sok kertész bársonyvirágokat és más virágokat is telepít a báláiba, mert ezek segítenek távol tartani a kártevők jó részét, és mágnesként vonzzák a beporzásért felelős állatokat.
Természetesen kizárólag csak dísznövények termesztésére is használhatod a bálákat, azonban ilyenkor általában érdemes valamivel eltakarni a szalma oldalait (vagy olyan növényeket telepíteni belé, amik segítenek elrejteni azokat). Érdemes továbbá észben tartani, hogy a bálákba nem ajánlott évelő növényeket telepíteni, hiszen minden tenyészidőszak végére szétbomlanak, és a következő időszakra újakat kell majd előkészíteni. Maradj tehát az egynyáriknál.
Az elhasznált szalmabálák hasznosítása
A „használt” szalmabálák egyáltalán nem számítanak szemétnek. Újra nem ültethetsz ugyan beléjük, de számos más módon alkalmazhatod őket, miután ellátták elsődleges feladatukat termőközegként. Használhatod például talajtakaróként a kert hagyományos ágyásaiban, mivel még mindig bőven vannak bennük felhasználatlan tápanyagok. Pont ezért mehetnek rögtön a komposzt közé is.
