Üvegházi molytetű
A zöldségnövények közül leginkább a paradicsomot és az uborkát veszélyezteti, táplálkozó fejlődési alakjai a levelek fonákján szívogatnak, ezáltal a növények lemaradnak fejlődésükben. Mézharmatot ürítenek, ezeken telepszik meg a korompenész, ami csökkent az asszimilációs felületet. Közvetlen kártételük mellett óriási károkat okoznak a vírusos betegségek terjesztésével.
Melegigényes, Magyarországon leginkább növényházi kártevő, de ha kikerül a szabadba a fertőzött palántával, akkor egész nyáron károsít. Megfigyelhetjük a szárnyas egyedek megjelenését sárgalapokkal, az első példányok észlelésekor azonnal cselekednünk kell, felszívódó, vagy mélyhatású készítményekkel permetezzünk, a kezelést pedig ismételjük többször. Biológiai védekezést is végrehajthatunk, ugyanis természetes ellensége a fürkészdarázs.
Levéltetvek
A levéltetvek szívogatásukkal gyengítik a palántákat, ráadásul nagy mennyiségű mézharmatot ürítenek. Megjelenésüket sárgalapokkal és növényvizsgálattal kísérhetjük figyelemmel, észlelésükkor azonnal cselekedni kell, használjunk ellenük levéltetűirtó szert. Ha molytetű fertőzés is van, akkor olyan permetszert válasszunk, ami mindkét faj ellen hatásos.
Közönséges takácsatka
A közönséges takácsatka minden növényféleséget megtámadhat, a levelek fonákán, finom szövedék védelmében szívogat. Kezdetben nem feltűnő a kártétele, később a levelek színén sárguló foltokat láthatunk, az asszimilációs felület csökkentésével szabályozhatatlanná teszi a növények vízháztartását.
Megjelenését figyeljük meg, és ne várjuk meg, amíg felszaporodik, már kis egyedszámnál kezdjük meg a védekezést speciális atkaölő szerek segítségével. Ezek akkor hatásosak, ha a kártevő élőhelyére, a levélfonákra juttatjuk ki a permetlevet. Ezzel még mindig nincs vége, a következő oldalon folytatom!