Sokan hajlamosak úgy tekinteni a választás utáni takarmányfelvétel alakulását, hogy az alacsony takarmányfelvétel elkerülhetetlen, a megtorpanás, valamint a „tejhús” elvesztésének hatása csak átmeneti, minden gyorsan visszaáll a normálisra, a malac kompenzálja ezt a kiesést. Ezzel szemben meg kell jegyeznünk, hogy a választás utáni időszak takarmányfelvételének van talán a legnagyobb hatása az életteljesítményre és a malacok egészségügyi státuszára. Ez érvényes az utónevelésben és az egész hizlalási periódusban, ezért a nyereségességet is alapvetően meghatározza.
A kansasi egyetem kutatói egyértelműen bizonyították az első hét eredményeinek hatását az életteljesítményre. Ha elfogadjuk, hogy a választás utáni testtömeg-gyarapodás alakulását egyértelműen a takarmányfelvétel határozza meg, valamint a gyarapodás a malacoknak a választás utáni új környezeti és takarmányozási feltételekhez való alkalmazkodásának képességét jelzi, akkor könnyen megérthetjük, miért olyan fontos.
A kísérletet 20 napos korban választott malacokkal hajtottak végre, melyeket az első heti testtömeg-gyarapodás alapján rendeztek csoportokba. A legjobb csoport fenntartotta választás előtti növekedési erélyét, míg a legrosszabb nem gyarapodott, sőt veszített testtömegéből. Ez üzemi körülmények között is gyakorta előfordul. A két csoport között az elkészülési időben 10 nap eltérés volt. Szintén kimutatták, hogy ezen kísérletnél (éppúgy ahogy sok másiknál is) a malacok nem mutatnak kompenzációs növekedést, a kérődzőkkel ellentétben. Egy nagy Spanyol integráció arra a következtetésre jutott, hogy minden 1 kg előny a választás utáni 28. napon, 5kg-ot jelent a hízlalási időszak végén.
Az SCA csoport több mint 5000 malaccal végzett kísérleteket az Egyesült Királyságban és Spanyolországban, melyek szintén a korai gyarapodás fontosságát emelték ki. Ezek a kísérletek bizonyították, hogy a korai gyarapodás 30%-ban határozza meg az életteljesítményt. Szintén ebben a kísérletben figyelték meg, hogy választás után minden 100g/nap testtömeg-gyarapodás 147g/nap tömeggyarapodást eredményez az egész hízlalási időszakban.
Holland kutatók is azt a megfigyelést tették, hogy nagyon fontos az első heti tömeg-gyarapodás, de nem magyaráz meg mindent. A takarmányfelvétel megindulásának gyorsasága talán még nagyobb hatással van a teljesítményre.
A takarmányfelvétel kezdetét Brooks (1999) és Bruininx (2002) is vizsgálta. Mindkét esetben megfigyelték, hogy a malacok kis része (20%) nagyon gyorsan, két órán belül kezdett enni. A teljes állomány azonban csak 70 óra múltán (ez közel 3 nap) fogyasztott rendszeresen szilárd takarmányt.
Ennek bizonyíthatóan komoly hatása van az állományra, ezért több tényezőt kell figyelembe venni. Elsőként takarmányozástani és menedzsment eszközökkel biztosítanunk kell a korai takarmányfelvételt. Másodszor, ha pár malac eszik egy kutricából, az még messze nem jelenti azt, hogy minden malac takarmányt vesz fel. Harmadszorra pedig figyelni kell az emésztés-élettani problémák veszélyére, amik a takarmányfelvétel hiányából vagy bezabálásból is erednek. Ha egy malac választás után két napig nem eszik és utána túl sok takarmányt vesz fel, akkor fermentációs eredetű diorrhea következik be.
A korábbiakból kiderül, hogy egyenes összefüggés van a korai takarmányfelvétel és a bélstruktúra, bélsár konzisztencia és egészségi állapot között. Ezt bizonyították a TNO kutatói is. Azok a malacok, melyek nem vették fel a létfenntartó szükségletet sem, sokkal nagyobb %-ban voltak E. coli fertőzöttek, valamint sokkal rövidebbek voltak a bélbolyhok.
Eddig csak azt taglaltuk, hogy mi történik, ha nem megfelelő a takarmányfelvétel, most néhány olyan tényezőt említünk meg, amivel növelni lehet. A korai takarmányfelvétel mellett igen fontos a takarmány emészthetősége és a fizikai formája is.
Takarmányfelvétel hatása a bélbolyhok magasságára választás után
Kim (2000) kutatásai azt mutatták, hogy a malactáp nedves etetése a választást követő 14 napon 21%-kal magasabb testtömeget eredményez, mely előnyt a hízlalás során is fennmarad, így a hízók 4 nappal előbb érik el a 110 kg-ot.
A nedves takarmányozás nem mindenhol megoldható. Ahol erre nincs lehetőség, a dercés és granulált forma használható. A granulátum etetése sokkal elfogadottabb, mint a dercés tápé. Azonban itt is nagyon fontos a minőség. Ennek kapcsán két kiemelt fontosságú tényező van, a porosság és keménység. Mindkettő negatívan befolyásolja a takarmányfelvételt.
Etológiai vizsgálatok megmutatták, hogy a malacok takarmány-kereséssel csak egy meghatározott időt töltenek el éppúgy, mint a víz felkutatásával. Ahogy a granulátum porossága növekedik, úgy csökken a takarmány-felvétel és testtömeg-gyarapodás. Kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok mutatták, hogy a minél kisebb a granulátum, annál nagyobb a szárazanyag-felvétel. Ez viszont sokszor gyártási nehézséget okoz.
Porosság hatása a takarmányfelvételre
Mint láthatjuk, nagyon fontos a korai takarmányfelvétel, valamint hogy a változásának jelentősége nem csak az adott időszakra, hanem az állomány egészségügyi állapotára és az életteljesítményre is kiterjed. Későbbi írásainkban kitérünk majd a választás előtti takarmány-felvétel jelentőségére, és együtt fogjuk elemezni a takarmány emészthetőségének befolyását a takarmányfogyasztásra, valamint az életteljesítményre.
A mai viszonyok között sokan gondolnak a takarmányozási költség csökkentésére, azonban ez a takarmány emészthetőséget is rontja, ezen keresztül rontja a táplálékfelvételt, az elkészülési időt, valamint jelentősen megnőnek az állategészségügyi veszélyek is.
Ha a malactápszer költség az összes takarmányköltségnek csak négy százaléka és csökkentése ilyen mértékben képes növelni a szórást, rontani a teljesítményt a sertéseknél, akkor nevezhetjük-e ezt rossz befektetésnek?
Forrás: Agrárágazat
