Tudta-e, hogy 1960-ban 1 hektár föld két embert látott el élelemmel, 1995-ben négyet, 2025-ben pedig már ötöt kellene? Gondolt-e már arra, hogy ha Afrika potenciálját kihasználnánk, és mondjuk Zambia termőterületeinek 60%-át ténylegesen hasznosítanák, akkor nem lenne szükség GMO-ra? Átgondolta-e már, hogy vajon az unió lakosságának 99%-a miért GMO ellenes? A világ népessége 2045-re eléri a kilenc milliárdot, a „globális középosztály” az öt milliárdot, ezek az embertömegek pedig a jelenleginél 70%-kal több élelmiszert követelnek majd. A termőföld és a természeti erőforrásaink viszont erősen korlátosak, így nem kérdés, hogy ezeket a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell felhasználnunk. A brüsszeli FFA-ról jelentjük.
A Syngenta és az ELO (European Landowners’ Organization) kezdeményezésére Brüsszelben megrendezett FFA (Forum for the Future of Agriculture) konferencián a világ szakmai elitje, politikai, gazdasági döntéshozók és termelők minden évben összegyűlnek, hogy bolygónk mezőgazdaságával és élelmiszertermelésével kapcsolatos aktuális és sürgető kérdésekre kíséreljenek meg válaszokat találni. Az idei fórum témája a fenntartható intenzív mezőgazdaság (sustainable intensification, vagy barátságosabb nevén smart farming), amely úgy tűnik, hogy az egyetlen válasz az emberiség egyre növekvő szükségleteinek kielégítésére. Az FFA-ra a világ minden tájáról - Európától Amerikán át Zambiáig és Indiáig - érkeznek a mezőgazdasággal és a kapcsolódó iparágakkal foglalkozó szakemberek.
A fórum első, 2008-as megszervezése azon a felismerésen alapult, hogy az Európai Unió agrárpolitikája és iparági szabályozási környezete még mindig a tegnap problémáinak megoldására fókuszál (így pl. túltermelés, intervenció) és nem reagál a mezőgazdaság és élelmiszertermelés legújabb kihívásaira. A világ szakmai elitjének fórumán olyan globális problémák kerültek górcső alá, mint a Föld növekvő népességének élelmezése, a változó élelmiszerfogyasztás, a magasabb minőségű, táplálóbb élelmiszertermelés kihívásai. A megújuló energiák iparági hasznosítása, a klímaváltozás, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek visszaszorulása, a csökkenő vízkészletek és a pusztuló talaj problémája, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának minimalizálása szintén kiemelt témaként kerültek megvitatásra. Olyan komplex kérdések kaptak teret, mint a fejlődő országok élelmiszerellátása, a GMO technológia megítélése vagy a mezőgazdasággal foglalkozó népesség elöregedése. Az európai szakértők eközben arra keresik a választ, hogy ezekkel a kihívásokkal az Európai Unió hogyan tud megküzdeni.
A konferencia nyitóbeszédében Pascal Lamy, a WTO korábbi vezérigazgatója a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerellátás globalizálódó világban betöltött szerepéről beszélt. A globalizáció minden területen sürgető válaszokat igénylő kérdéseket vet fel, a mezőgazdasági esetében azonban ezek a kérdések a többi iparágnál lényegesen kényesebb területeket érintenek. Az egyre „éhesebb” világ élelmiszerellátásáról van szó, amely a technológiai, jogi és szabályozási kérdések mellett súlyos társadalmi és etikai problémát vetnek fel - fejtette ki Lamy.
A globalizációs folyamatok a mezőgazdasági termények, és az élelmiszerek kereskedelmét is alapvetően meghatározzák, azonban ezek a folyamatok itt a megszokottól eltérő szabályok szerint viselkednek – húzza alá a szakember. A nemzetközi kereskedelem volumene dinamikusan növekszik, azonban a megtermelt javaknak a többi iparágban megszokottnál kisebb aránya kerül be a globális kereskedelembe, elsősorban a termelési-technológiai sajátosságok (a termelés helyhez kötöttsége), a lokális felhasználás jelentősége, és nem utolsó sorban a mezőgazdaságot világszerte erősebben érintő protekcionista törekvések miatt. A termelő védelme mindig is alapelvként határozta meg a mezőgazdasági termelést, a kereskedelemben pedig az exportkorlátozások töltenek be lényeges szerepet - teszi hozzá.
Lapozz a cikk folytatásáért
Forrás: agrárszektor
