Sokan – főként a gyerekek – azt gondolják, hogy az articsóka valamilyen madár. Nos, egy olyan növényről van szó, amely az egyik legcsodálatosabb zsírégető és anyagcsere-javító a szervezetünk számára. Az articsóka természetes vagy porított változatban remekül hat a zsír megemésztésére, mivel az epetermelést, az epeömlést határozottan serkenti.
Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű. Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak.
Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik.
Az olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. A bimbók vastag sziromleveleit zöldségként fogyasztják. Ha vásároljun, a kisebb bimbókat válasszuk. Készíthetünk belőle előételt fűszeres mártással, vagy megtölthetjük húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég, ha citromlével locsoljuk meg.
Az antik világban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákus hatása miatt. Ezt ugyan nem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt.
Termesztése
Április második felében állandó helyre, 1×1 m távolságra vetik, de így csak a következő évben szedhető, míg palántázással már az első évben is ad termést.
A palántaneveléshez már februárban melegágyba, cserépbe vetik a magot, márciusban válogatják a hajtásokat, és májusban ültetik ki állandó helyére. A hajtásválogatáskor leszedett rügydugványok továbbra is melegágyban tartva gyökereztethetők.
Víz- és tápanyagigényes növény. Ősszel az elvirágzott virágszárat kitörik, és felkupacolással, takarással védik a téli fagyok ellen – a védelmet a következő év áprilisában távolítják el. Ilyenkor ismét átnézik a hajtásokat, és a két legfejlettebbet hagyják meg. A virágkezdemény általában júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető.
Zsírégető hatása
A puffadás, görcsös fájdalom, émelygés szinte elmaradhatatlan kísérő jelensége a falánkok életének. Ezek a tünetek és a laborvizsgálattal kimutatható magas vérzsírszint a zsíremésztés zavaraira utal.
Az articsóka természetes vagy porított változatban remekül hat a zsír megemésztésére, mivel az epetermelést, az epeömlést határozottan serkenti. Az articsóka akár 20-25 százalékkal is csökkentheti a koleszterinszintet a vérben, ami már pár hát után az ellenőrző vérvétel során jól kimutatható.
Az articsóka kapszulából reggel és este is bevehetünk egy-egy szemet bő folyadékkal.
Forrás: Eu-info, Wikipédia
