A közeljövőben kötelező lesz feltüntetni az élelmiszercímkéken az energiatartalmat és tápanyag-összetevőket, mint például a szénhidrátokat, és a cukortartalmat.
Az élelmiszercímkén még nem kötelező a tápérték feltüntetése, azonban 2014 decemberétől életbe lép a rendelet, miszerint a fogyasztók jobb tájékoztatása és védelme érdekében kötelező a tápérték jelölése a címkén, melynek tartalmaznia kell az energiatartalmat, és a tápanyag-összetevőket, így a szénhidrátokat, és külön a cukortartalmat is.
Az élelmiszercímke megkönnyíti az egészséges választást
Az USA-ban például minden élelmiszeren kötelező az összetevők részletes feltüntetése. Így a vásárlók sokkal egyszerűbben tájékozódhatnak és így sokkal egészségesebb jószágok kerülhetnek a kosarakba.
A gyártó feltünteti a címke tetején a mennyiségeket 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan. További kiegészítő információként fel vannak tüntetve az egyszeri fogyasztási mennyiségre - pl. táblás csokoládé esetén az egyszeri adag, ami kb. 25 g - vagy egy javasolt adagra - pl. 1 db croissant - vonatkozó értékek is.
A következő részben a potenciálisan veszélyes anyagok a címkén sárgával kiemelve szerepelnek. Az ilyen egészségre ártalmas összetevőkből - zsír, koleszterin, só - csak korlátozottan fogyasszunk. A zsírok közül is a veszélyes zsírok, a transz-zsír és a telített zsírtartalom külön van feltüntetve.
A címke további részében kékkel vannak kiemelve az ajánlott összetevők, mint a vitaminok, ásványok, rostok, melyekből a szükséges mennyiséget fogyasszuk el.
Így fog kinézni egy élelmiszercímke
Magyarországi élelmiszercímkék jelenleg
Hazánkban az élelmiszerek összetevőinek csak a mennyiség szerinti felsorolása van fel feltüntetve, de a konkrét mennyiségek nem szerepelnek. Sok egészségtelen anyag feltüntetése nem kötelező, ilyenek például a transz-zsírok és telített zsírok, amelyek szívinfarktust és érszűkületet okoznak. A sótartalom mennyisége nincs feltüntetve az élelmiszereken, így nehézséget okoz a napi bevitel kiszámítása, annak ellenére, hogy a só magas vérnyomást, később pedig stroke-ot (szélütést) okozhat. Ajánlott napi mennyiség hiányában nincs viszonyítási alap, hogy az egyes összetevők mennyisége soknak vagy kevésnek számít.
Hazánkban az élelmiszer címkék nem megfelelőek, mivel sok fontos információ hiányzik róluk, ráadásul a sokszor nem megfelelő méretű címkén nehezen olvasható apró betűvel szerepelnek a tudnivalók. Így a fogyasztók nem biztos, hogy tudják, mit is vásárolnak meg az üzletekben.
Az élelmiszerek összetevői a csomagoláson csökkenő sorrendben vannak feltüntetve, vagyis azzal az összetevővel kezdődik a sorrend, amelyikből a legtöbb van a termékben. A termékekben található hozzáadott cukorra a következők utalnak a címkén:
• glükóz, dextróz, glükóz-fruktóz szirup
• cukor, barna cukor
• kukoricaszirup, magas-fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS)
• fruktóz
• méz
• invertcukor
• keményítőszirup
• maltóz
• szacharóz
• juharszirup
• melasz
