A dugványozás egy meglehetősen gyors növényszaporítási módszer. A kigyökerezett dugványok általában erősebbek, mint magról nevelt társaik, és hamarabb is érik el a felnőttkort. Ebből következik persze, hogy előbb virágzanak és teremnek, mint elvetett rokonaik.
A dugványozással szaporított növények szüleik pontos másai, így nem pontosan tudod, hogy mire lesz szükségük – ez nem feltétlenül igaz minden magról nevelt növényre. Sok kertész pont ezért még akkor is dugványozást alkalmaz, amikor az adott növény könnyedén nevelhető lenne magokról is. Könnyedén kiválaszthatják azokat a növényeket, amelyek előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek (nagy méret, bőséges termések, ellenállás az időjárásnak, stb.).
Míg néhány növény képtelen maggal szaporodni, addig szinte minden növényről több dugvány is leválasztható anélkül, hogy bármilyen maradandó kár keletkezne bennük. Számos hibrid fajta csak dugványozással, szétválasztással, vagy más alternatív módszerrel szaporítható, mert még ha terem is magokat, azok képtelenek kicsírázni. A dugványoknak tehát számos előnye van. Mielőtt megnéznénk néhány példát azokra a növényekre, amelyeket így érdemes szaporítani, gyorsan fussunk át néhány alapvető tudnivalót a szóban forgó módszerről!
A dugványozás ideje
Fásdugványokat általában télen készítünk, a vesszők lombtalan állapotában, azaz lombhullást követően a tavaszi rügyfakadás, és kipattanás előtt. A decemberi és a januári hónap a legideálisabb, mivel ekkor a növény vesszőjében lévő tartaléktápanyagokból még alig használt, de ezek tél végére csökkenni kezdenek, és ez jól jön nekünk a gyökeresedéshez. Az ekkor vágott dugvány előnyei mellett hátrányokkal is rendelkezik, mivel szabadföldi gyökereztetés esetén könnyebben megfagy. A másik ideális időszak a február közepe-vége, hiszek azok a vesszők, melyek eddig nem fagytak meg, nagy valószínűséggel már nem is fognak!
Dugványozás és az alapvető tudnivalók
A dugványokról először is le kell választani a legalsó leveleket, mielőtt a gyökereztető közegbe dugnád őket. A fás dugványok esetén az alsó, vágott véget finoman le szokták hántani, hogy nagyobb felületen látszódjon a kambiumszövet. A friss, zsenge hajtásokból vágott dugványokat ajánlatos egy éjszakára vagy akár pár napra félretenni, hogy vágott vége kérgesebbé váljon.
A gyökereztető közeg dugványozáshoz
Egy jó gyökereztető közeg folyamatosan nyirkosan tartja a dugvány vágott végét. A kerti talajt érdemes kerülni, mert tele van olyan kórokozókkal, amiknek a dugvány gyenge szervezete képtelen ellenállni. A tőzegmohából és homokból vagy perlitből kevert közeg általában megfelelő erre a célra, mert képes elegendő nedvességet megtartani, de jó vízelvezető is egyben. A gyökereztető közeghez semmilyen műtrágyát ne keverj hozzá. A következő oldalon elmondom, mely növények alkalmasak dugványozásra, illetve mit kell tennünk akkor, ha dugványozni szeretnénk!
