RENDSZERVÁLTÁS AZ ÖNTÖZÉSBEN IV.

A csepegtető öntözés a modern vízpótlási és tápanyag ellátási módszerek egyike. A kertészetek és a szántóföldek erre való berendezkedése eleve azt ígéri, hogy kevesebb vízzel és kevesebb műtrágyával lehet ugyanolyan minőségű és mennyiségű termést elérni, mint a hagyományos, kevésbé gazdaságos felületi, vagy esőztető berendezésekkel. A mérnöki tevékenység ebben az esetben is azt igényli, hogy meghatározzuk a tervezett, vagy a már létező öntözőtelepre jellemző munkaminőséget, legtöbbször a telepen belüli adagolási egyenletességet.
A csepegtetők minősítése

A csepegtető öntözés a modern vízpótlási és tápanyag ellátási módszerek egyike. A kertészetek és a szántóföldek erre való berendezkedése eleve azt ígéri, hogy kevesebb vízzel és kevesebb műtrágyával lehet ugyanolyan minőségű és mennyiségű termést elérni, mint a hagyományos, kevésbé gazdaságos felületi, vagy esőztető berendezésekkel. A mérnöki tevékenység ebben az esetben is azt igényli, hogy meghatározzuk a tervezett, vagy a már létező öntözőtelepre jellemző munkaminőséget, legtöbbször a telepen belüli adagolási egyenletességet.

Ha a vízadagolás nem tökéletes, akkor a növények egy része több vizet kap, mint a többi. Ha az öntözőrendszert úgy üzemeltetjük, hogy a növényeknek a legtöbb vizet kapó része az igényének megfelelő vízmennyiséget kapja, akkor a növények többi része alulöntözött lesz. Ha pedig a rendszert úgy állítjuk be, hogy a növények legkevesebbet kapó részének vízigényét elégítse ki, akkor a többi növényt túlöntözzük. Egyenetlen öntözésnél tehát elkerülhetetlen, hogy bizonyos mértékű alul-, illetve túlöntözés ne történjék.

Az öntözés egyenletessége összefüggésben van a terméshozammal is a fentebb tárgyalt alul-, vagy túlöntözésen keresztül. A vízhiány természetesen alacsony vízkielégítettséget okoz, olyan helyzet áll elő, mintha nem öntöztünk volna eleget. A túlöntözés is termésdepressziót okoz, a potenciális szint alá csökkentheti a terméshozamot, azáltal, hogy elősegíti a tápanyagok kimosódását a talajból, másrészt a növényeknek nem a piacra termelt részének fejlődését fokozza (vegetatív stimuláció), talajlevegőtlenséget okoz és fokozza a betegségekre való hajlamot. Az egyenlőtlen öntözés nemcsak biológiai következmények miatt rontja a termelés gazdaságosságát, de a felhasználható természeti erőforrásokat is veszélyezteti, valamint az energia- és műtrágyaköltségeken keresztül növeli a termelési költségeket is.

A csepegtető öntözésnél az egyenletesség az egyes adagoló elemek üzemeltetési egyenletességén múlik. A csepegtetők egyenletességi vizsgálatának módszerét szabvány írja le, és mindegyik gyakorlatban megjelenő típusról elvileg vizsgálati jelentésnek kell a felhasználó rendelkezésre állnia. A vizsgálatokkal akkreditált laboratóriumok foglalkoznak. Magyarországon az Öntözési Kutató Intézet megszüntetése óta ilyen méréseket senki sem végez, azonban az illetékes ISO munkabizottságban a Magyar Szabványügyi Testület rendszeresen szerepelteti szakértőjét, aki a vizsgálatfejlesztési munkákról naprakész ismeretekkel rendelkezik.

Egy csepegtető vizsgálati jelentésnek a tartalma egy gyártási sorozatból véletlen módszerrel vett minta gyártmányoknak (rendszerint 25 db) a kibocsátott öntözővíz mennyiségének a változását mutatja be, amely az üzemelés nyomás és működési hőmérsékletváltozás hatására következik be. Be kell mutatni az adott vízadagoló modell műszaki leírását, a geometriai méretekkel, falvastagság, szín, furat átmérő, stb. a névleges vízkibocsátás értékével. Meg kell nevezni a gyártót, a forgalmazót, továbbá a vizsgálat megrendelőjét, a vizsgálat dátumát, és sorszámát. Meg kell mérni adott nyomáson és hőmérsékleten az adott mintára vonatkozó átlagos térfogatáramot: ez egyszerűen a minta egyes csepegtetőinél mért térfogatáramok összegének és a minta elemszámának egyszerű átlaga. Ezt a számértéket szemlélteti az 1. táblázat, ahol a mérési adatokat folyamatosan növekvő sorba kell rendezni a további adatkezelés érdekében. A rendezés azt jelenti, hogy az adatsorba az első a legkisebb adat, majd ezt követi a maradék legkisebb adata és így tovább. A táblázatban a mL azt a milliliter értéket jelenti, amely egy-egy csepegtetőből kifolyik a mérés időtartama alatt, amely rendszerint 1 óra. A táblázatban az átlagos térfogatáram 1.86 LPH (liter/óra) és a számítható statisztikai standard eltérés 0.009.