Az ausztrál citrom termesztése
Az ausztrál citrom eredetileg a telepesek egyik étke volt, amit gyűjtögetések során szedtek össze. Idővel aztán a gasztronómiai világ is felfigyelt rá, és az 1990-es évek óta kereskedelmi célokból is tenyésztik. Érdekes mód, a gyümölcsök egészen a 2000-es évek elejéig nem jelentek meg Ausztrálián kívül. Az ültetés általában oltott gyökéralannyal történik, és habár magról és félig megkeményedett dugványokkal is szaporíthatók, ezeknek a módszereknek vannak bizonyos hátulütői.
A magról nevelet palánták nagyon lassan nőnek, és akár 15 évbe is telhet, mire gyümölcsöt hoznak, ráadásul a termesztési körülmények szempontjából is kényesebbek. A dugványozással ültetett palántáknak gyakran nehezükre esik a megerősödés, és hajlamosabbak a fertőzésekre is. Az oltott gyökéralanyokkal sokkal gyorsabban felnőtt fához lehet jutni, amelyek akár 2-3 év elteltével is elkezdhetnek gyümölcsöt teremni (habár további 3-4 évre lehet szükség egy igazán méretes szürethez).
Az oltás egyik másik előnye, hogy olyan gyökéralanyt is lehet használni, ami ellenállóbb az adott terület szélsőséges időjárásával szemben, ami megnöveli a fiatal citromfa életben maradásának esélyét. Habár az ausztrál citromfa számára ideális körülmények nem igen fordulnak elő hazánkban, ha ezeket képes vagy mesterségesen megteremteni neki, akkor lényegében bárhol termeszthetsz magadnak ebből az igazán egzotikus gyümölcsből, akár növénytartókban is (erről lejjebb bővebben).
A kellő pH érték fenntartása
Az ausztrál citrom 5-6,5 közötti pH tartományban érzi jól magát. Ha a kerti talaj túl messze van ettől, akkor egyszerűbb lehet növénytartóban tökéletes körülményeket biztosítani neki.
Fontos a jó vízelvezetés
Az ausztrál citromfa eredeti otthona párás, és esős, különösen nyáron. Habár tűri a rövidebb szárazságokat, érdemes inkább egyenletes folyadék-utánpótlást biztosítani neki, ügyelve a vízelvezetésre, hogy ne kelljen vizes talajban állnia.
Környezeti behatások
Még a felnőtt ausztrál citromfáknak fontos, hogy védve legyenek a széltől és a hidegtől. A kifejlett példányok és gyümölcseik nagyon sérülékenyek ezekre a környezeti behatásokra, a fiatalabb példányokról nem is beszélve. A túl erős, forró napfény megégetheti a terméseket. Ha a gyümölcsöket érés közben egy kóbor zápor éri, akkor kinyílhatnak, és szétrohadhatnak. Ez még egy ok, amiért érdemes növénytartóban nevelni őket, amiket szükség szerint átvihetsz védett helyre.
Kártevők és fertőzések
A megfelelően szaporított ausztrál citromfák nem igazán hajlamosak megbetegedni, azonban a gombás rozsdásodás, a pajzstetvek, és a levéltetvek gyakran feltűnhetnek rajtuk. A növénytartóban nevelt példányok sokkal védettebbek a talajban élősködő kórokozók és a fonálférgek ellen.
