Szeptembertől szigorodnak a füstölés szabályai az Európai Unióban. Ennek az oka egy BaP néven emlegetett, öt benzolgyűrűből álló aromás szénhidrogén, ami az állatkísérleteknél rákos sejtek megjelenését okozta, így nagy valószínűséggel az embernél is rákkeltő hatású. A magyar húsosoknak azonban nincs miért aggódniuk, nálunk 14 éve már eleve szigorúbbak a szabályok, és ezeken még enyhíthetnek is.
Legkésőbb idén nyár végéig ehet erősen füstölt húsokat, halakat az unióban, aztán vége. Brüsszel szeptembertől komoly szigorításokat vezet be. Az Európai Unió még 2011-ben döntött arról, hogy szigorítja a szabályokat, a húsokat feldolgozó cégeknek ezután jobban oda kell majd figyelnie, hogy hogyan és mivel füstölnek. Ennek az egyik következménye valószínűleg az lesz, hogy többen is átállnak a füstaroma használatára.
A legtöbb PAH ugyanis valószínűleg egyáltalán nem a füstölt húsokon keresztül jut a szervezetbe. A benzo(a)pirén, kohók, repterek, főutak, kőolaj-finomítók mentén is kiülepednek a talajra és a növényekre. Itt ráadásul a mosás sem segít. A levegőben lévő füstgázokból, porból, koromból, kipufogó gázokból a növényi élelmiszerek felületére rakódott vegyületek lassan beleoldódnak a zöldség-, gyümölcs- és gabonafélék külső viaszrétegébe.
Hazai mérések szerint a nagy autóutak melletti búza akár kétszer, az árpa akár négyszer annyi benzo(a)pirént tartalmazhat, mint az utaktól, ipartelepektől távol eső részeken. Iparvidéken termelt almánál például egy kilónyi héjban akár 60 mikrogramm benzo(a)pirén is lehet, miközben a tiszta levegőjű helyen termelt alma héjában 0,2-0,5 mikrogramm/kg körüli az érték.
Attól viszont nem kell félni, hogy a szennyezett takarmánnyal etetett állat húsa, teje vagy tojása is PAH-os lesz, megfigyelések szerint a PAH-os gabonával etetett disznóból nem lesz PAH-os kolbász. Legutóbb széleskörű felmérést 1977-ben készítettek, akkor nagyjából 1,5 mikrogramm benzo(a)pirént ettünk, ma már a környezetszennyezés csökkenésének köszönhetően ennél valószínűleg jóval kevesebbet, pontos hazai mérések erre nincsenek.
A hatóságok az egész élelmiszerláncot „a szántóföldtől az asztalig” ellenőrzik, az élelmiszer-előállítás folyamatát, a forgalmazói helyeket, valamint az élelmiszerek teljes körét figyelik egy kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv alapján. A PAH-határértékek vizsgálata nálunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) alá tartozó Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai és a járási hivatalok feladatkörébe tartozik.
Néha konkrét gyanú alapján ellenőriznek, de a legtöbbször inkább szúrópróbaszerűen az ellenőrzési terv alapján. Ezután a mintát megvizsgálják a NÉBIH laboratóriumában. Tavaly Magyarországon 185 darab mintában vizsgáltak PAH-okat, voltak köztük füstölt húsok, húskészítmények, halkészítmények. De még gabonás gyerekételek, bébiételek, olajok és zsírok is.
A magyar húsiparnak nincs miért aggódnia: nálunk ugyanis már 1999 óta szigorúak az előírások, és bár az uniós csatlakozással kötelező lett volna ezeket az uniós szintre lazítani, de ezt szerencsénkre elmulasztottuk. A hazai élelmiszer vállalkozóknál tehát szemben uniós versenytársaikkal nem igényel semmilyen felkészülést, átalakítást az új szabály.
A bűnös a benzo(a)pirén (BaP) nevű halványsárga szilárd kristályos anyag, egy öt benzolgyűrűből álló aromás szénhidrogén.
A BaP a policiklusos szénhidrogének vagy a kémikus szlengben PAH-anyagok közé tartozik. Ahol szerves anyagok égnek magas hőfokon, ott szinte mindig számíthatunk a felbukkanására. Korom, kátrány, szurok, kőolaj, bitumen, cigarettafüst a policiklusos szénhidrogének melegágya. A BaP viszont ezek között is az egyik legártalmasabb az egészségre.
További képek
Forrás: index.hu
