A virsli története
Egyik jellemző húskészítmény a frankfurter, amelyet egy Johann Georg Lahner nevű hentes készített először 1805. október 15-én. Kétféle húsból, marha és disznóhúsból egy masszát kevert össze. A kétféle darálthúsból készített masszához aztán sót, fűszereket kevert és meghatározott mennyiségű vizet adott. Az így megalkotott krémes jellegű pasztát kézi töltővel juhbélbe töltötte, majd enyhén megfüstölte.
Ezután a Majna partjáról indult világhódító útjára a báránybélbe töltött, előzőleg megfőzött és pépesített húsrudacska, amelyet a magyar nyelv virsli (würstchen), amit Észak-Amerikában, de még Bécsben is, gyakran csak frankfurter néven ismer. A helyi eredetvédettséget élvező frankfurti virslit füsttel tartósítják és főzés helyett csak melegítést igényel. A Kárpát-medencében frankfurti leves néven ismert a szeletelt virslivel dúsított káposztaleves.
Így kellene készülnie a virslinek
A hagyományos (jó minőségű) virsli alapanyaga 40% marhacomb, 35% sertésszalonna, 20% jég, emellett fűszereket tartalmaz, ezeket az alapanyagokat a krémességig pépesítik a jéggel, amit fokozatosan adagolnak, majd a prádnak nevezett húspépet bélbe töltik (többnyire juh vékonybélbe, emészthető, fehérje vagy cellulóz alapú mesterséges bélbe), főzik és esetleg füstölik. A pépesítésnek köszönhetően a végtermék egységes szerkezetű és színű.
„Legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%. Mégsem így készül…Legnagyobb bánatunkra, mi egyébként már régóta nem eszünk virslit, javaslom, hogy kövessétek a példánkat, mivel többet ártotok vele, mint használtok! Szerencsére nagyon sok alternatíva létezik a virsli helyettesítésére.
