(Ázsiai márványospoloska kártétele almán)
Milyen problémákat okoznak a poloskák mezőgazdasági, illetve házikerti területeken?
A vándorpoloska elsősorban lágyszárú kultúrákban okoz problémát, számos zöldségfélét (pl. paradicsom, paprika, uborka), illetve szántóföldi növényt (pl. szója) károsít. A generatív részeket kedveli, a termést előszeretettel szívogatja. Ezzel jelentős kárt okozhat, hiszen például a poloskák szívogatása nyomán foltosodó paprika nem vagy csak nyomottabb áron értékesíthető.
Az ázsiai márványospoloska a fásszárú növényeken is kárt okoz, például az USA-ból, Észak-Olaszországból, de Magyarországról is van róla hír, hogy almatermésűekben (alma, körte) vagy őszibarackban kárt okozott, de szőlőkártevőként is számontartják. Az ázsiai márványospoloska egyébként hazánkban egyelőre még inkább a lakosságot zavarja, azonban csak idő kérdése, hogy a termesztésben is gondot jelentő, új károsítóként tekintsenek rá. További gond, hogy városi díszfákon (pl. kőris, juhar) és gyomfákon (pl. bálványfa, gyalogakác) is remekül érzi magát, tehát például az erdőszegélyekről előbb-utóbb visszatelepülhet akkor is, ha korábban eredményesnek tűnően védekeztünk ellene.
Mi várható az idei évben, mire kell felkészülni?
Augusztus-szeptemberre várhatóan egyre feltűnőbb lesz a jelenlétük. Már most is jelen vannak mindenhol, de ahhoz képest, ami most van, rosszabbra lehet számítani az elkövetkező két hónapban.
Hogyan lehet megszabadulni tőlük? Létezik hatékony fegyver ellenük?
A széles hatásspektrumú növényvédő szerek hatékonyak ellenük, de ezek felett részben méhveszélyességi, részben egyéb okok miatt eljárt az idő. A piretroidok, mint még a kezünkben maradó lehetőség, kellően hatékonyak, de a hasznos élő szervezetekre ezek is kockázatot jelenthetnek, tehát ilyen szempontból sajnos nem túl jók a kilátások. A fizikai távoltartás jelenthet egyfajta megoldást. Például a precízen felhelyezett szúnyogháló szóba jöhet lakások esetében. Termesztőlétesítményeknél pedig olyan hálóval lehet próbálni felszerelni a nyílászárókat és egyéb szellőző felületeket, amely a növénykultúra egészséges fejlődéséhez szükséges légmozgást még nem korlátozza, de a poloskák – beleértve a kisebb termetű lárvákat is – nem férnek át rajta.
Vannak már külföldi kísérletek piretroid hatóanyaggal impregnált hálók használatára vonatkozóan is. Ennek lényege, hogy, amikor rárepül a poloska, a sok mászkálás eredménye szerencsés esetben nem az, hogy megtalálja a hézagot, ahol bejuthat a beltérbe, hanem a hálón mozogva, kontakt módon felveszi a hatóanyagot, és elpusztul. Ez esetben tehát a fizikai módszer egy kémiai megoldással kerül kombinálásra. A következő oldalon további védekezési módokat fogunk bemutatni, illetve beszélünk arról is, mi jelenthet hosszútávú megoldást a problémára!
