(Ázsiai márványospoloska imágó őszibarackon)
Mely területeken lehet találkozni leginkább a poloskákkal? Van olyan terület, ami jobban fertőzött?
Maradjunk most az ázsiai márványospoloskánál, mely az utóbbi néhány évben került igazán reflektorfénybe. Róla azt kell tudni, hogy úgynevezett „potyautas” vagy „stoppos” faj. Ez annyit jelent, hogy a legkülönfélébb áru- vagy személyszállító eszközökbe behúzódva, azokban megbújva, véletlenszerűen gyakorlatilag bárhová a világon könnyen elhurcolható. Az eredeti, távol-keleti élőhelyén nagy területen elterjedt (Japántól Észak-Vietnámig megtalálható), így nem meglepő, hogy az európai klíma is sokfelé megfelel számára.
Magyarországon először 2013-ban találtuk meg – innentől kezdve jobban fókuszálunk rá. Az utóbbi években egy országos felderítést is végeztünk a lakosság bevonásával, és ez alapján készítettünk egy térképet, amely kifejezetten ennek a fajnak a hazai elterjedését mutatja be. (Ez a térkép megtalálható a Mezőhír idei áprilisi számában: Vétek Gábor (2019): Az ázsiai márványospoloska térhódítása és kártétele. Mezőhír, 23 (4): 66–70.
Ez alapján megállapítható, hogy az utóbbi két évben már az ország számos pontján jelen volt, illetve van. Vannak olyan területek is, ahol előfordulása tömegesnek mondható. Ilyen például Budapest, Pest megye térsége, Pécs környéke, de akár Győr, Szolnok vagy Szeged térségét is említhetnénk. Városi környezetből sok adatunk van, ugyanakkor a mezőgazdasági területeken való jelenlétéről és károkozásáról egyelőre még kevesebbet tudunk, bár a főváros tágabb térségéből kaptunk már egyértelmű hírt arról, valamint magunk is tapasztaltuk, hogy megjelent egyes gyümölcs- és zöldségkultúrákban, és a termésen kárt okozott. Volt, ahol külön védekezésre is sor került kifejezetten ellene.
Lehet hallani olyan feltételezéseket, ami szerint a globális felmelegedés miatt szaporodtak el ennyire az ázsiai márványospoloskák. Igaz ez?
Erre a fajra ez nem mondható el, itt a terjedés, illetve tömeges előfordulás nincs közvetlen összefüggésben a globális felmelegedéssel. A vándorpoloska kapcsán viszont történtek ilyen kutatások. A vándorpoloska eredetileg szubtrópusi, trópusi faj, Magyarországon nem honos, de Európa mediterrán régiójában feltételezhetően az. Fokozatosan húzódik kontinensünkön észak felé, a 2000-es évek elején találták meg kollégáink, Rédei Dávid és Torma Attila, először Magyarország déli részén.
Azóta az ország számos pontján már megtelepedett, 2014-ben pedig megtaláltuk Szlovákia déli részén is. Mára már ott is tömeges előfordulású. Az ázsiai márványospoloska esetében sokkal inkább az mondható jellemzőnek, hogy nagyvárosokban, kereskedelmi csomópontokban, tehát jelentős átmenő forgalmat biztosító településeken és régiókban tűnik fel, amelynek hátterében a már említett emberi közvetítés és az ismételt behurcolás nagyobb valószínűsége áll.
