Fejér megye2006-08-25 A Scaphoideus titanus Európában kizárólag termesztett szőlőn él és táplálkozik. Őshazájában a termesztett szőlő (Vitis vinifera) mellett vadszőlőn (Vitis riparia) is előfordul. Egy nemzedékes faj, amely tojás alakban telel át. Az 5 szárnyatlan lárvastádium-állapot és az imágó kifejlődése több mint egy hónapig tart, emiatt átfedések vannak az egyes stádiumok között. Az imágók július közepétől jelennek meg, először a hímek, később a nőstények. A nőstények kelésük után tíz nappal kezdik meg a tojásrakást az egy-két éves vesszők kérge alá. Az új nemzedék a következő tavasszal kel ki. A kabóca a levélfonákon a levéllemez szállítószöveteiből (floem) táplálkozik. A Scaphoideus titanus önmagában nem okoz sem látványos, sem jelentős kárt a szőlőültetvényekben. Komoly gazdasági kárt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) fitoplazma terjesztésével okoz, amelynek specifikus vektora. A Flavescence dorée fitoplazmát az Európai Növényegészségügyi Szervezet (European Plant Protection Organisation, EPPO) zárlati károsítónak nyilvánította, főleg járványszerű terjedése miatt (https://www.eppo.org/QUARANTINE/listA2.htm). Az EU növényegészségügyi besorolása (2000/29/EC direktíva) szerint 2AII. listás zárlati károsítónak minősül a fitoplazma, a kabóca-vektor viszont nem minősül zárlati károsítónak. A betegség legelőször Dél-Franciaországban jelent meg 1955-ben. Fertőző jellegét a vektor kabóca azonosításakor sikerült megállapítani. Járványszerű fellépését 1960-ban észlelték Dél-Franciaországban, valamint Korzikán. Azóta Franciaország egész területén megtalálható. Jelenleg az FD elleni kötelező védekezést előírások szabályozzák. Olaszországban legelőször 1964-ben figyelték meg Lombardiában, ekkor észlelte Carlo Vidano a vektort Észak-Olaszországban. A 90-es évek elejére a betegség hatalmas méretűvé vált Észak-Olaszországban Piemonte, Liguria, Lombardia, Friuli-Veneto-Giulia tartományokban. Spanyolországban 1996-ban, Portugáliában 2003-ban jelentették a betegség előfordulását. Jelenleg hozzánk legközelebb, Szerbiában található meg. A Vitis vinifera fajták közül szinte valamennyi fogékony a Flavescence dorée-ra. A fertőzés tünetei hasonlóak a szőlő sárgaságot okozó egyéb fitoplazmák okozta tünetekhez. A betegség megtalálható a vesszőkön, leveleken, virágokon és a bogyókon. Tavasszal a késői rügyfakadás jellemző, a tipikus tünetek nyáron jelentkeznek, amikor a virágok és a bogyók fonnyadnak, a levelek pedig elszíneződnek (a fehér szőlőfajták levelei sárgulnak, a kék szőlőfajták levelei pedig pirosodnak) és háromszög alakban sodródnak. Az FD által fertőzött szőlőtövek gócszerű csoportokban találhatók, ezekből az elsődleges forrásokból terjednek tovább, szemben a szintén szőlő sárgaságot okozó sztolbur fitoplazmával, amely szabálytalanul terjed. Magyarországon a szőlő sárgaságot okozó betegségek közül ez idáig csak a sztolbur fitoplazmát azonosították. A sztolbur fitoplazma 11 megyében fordul elő szőlőültetvényekben. A fitoplazma következtében a szőlőtőkék folyamatosan leromlanak, azonban ennek a betegségnek az eddig ismert vektora(i) egyrészt nem fordulnak elő jelentős egyedszámban, másrészt polifág, több tápnövényű kártevők. A betegség terjedése tehát lassúnak mondható, annak ellenére, hogy a betegség eddig leírt vektora, a Hyalesthes obsoletus az országban több helyen megtalálható. A Flavescence dorée fitoplazma és a Scaphoideus titanus veszélyessége pont abban rejlik, hogy a kabóca monofág kártevő, kizárólag szőlőn táplálkozik, ezáltal a betegséget járványszerűen és gyorsan képes terjeszteni. Az Scaphoideus titanus által terjesztett Flavescence dorée fitoplazmát eddig még nem mutattuk ki Magyarországon felvételezéseink során - a begyűjtött egyedek és szőlőminták molekuláris vizsgálata folyamatosan zajlik. Napjainkban a Flavescence dorée fitoplazma a szőlő legsúlyosabb betegsége Európában, mivel a terméshozam rendkívüli mértékben csökken és a tőkék gyors pusztulásnak indulnak. A fertőzött állomány évente megtízszereződhet, ha vektorkabóca ellen nem folytatnak megfelelő védekezést, vagyis egy adott tábla néhány év elteltével 100 %-os fertőzést mutathat. A fertőzött állományokat tehát kötelező felszámolni, ez azonban a helyi termelés hanyatlásához és tájfajták kipusztulásához vezethet ott, ahol a szőlőtermesztés nem elég jövedelmező. A betegség bejelentése az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező az illetékes növényegészségügyi szervezetnél. Az ellene való védekezés Franciaországban és Olaszországban kötelező. Nálunk jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter „a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló” 7/2001 (I. 17.) FVM rendelete szabályozza a Grapevine flavescence dorée fitoplazma Magyarországra való behozatalának tilalmát Vitis L. növényeken –a termés és a vetőmag kivételével. Az FD fitoplazma észlelése és beazonosítása után várható intézkedés a betegséggel és vektorával kapcsolatban. A teljes cikk fényképekkel együtt megtalálható a letölthető dokumentumoknál. Zsolnai BalázsFejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat

Forrás: ontsz