A Scaphoideus titanus kabócafajt Ball írta le 1932-ben. Egy észak-amerikai fajról van szó, amelyet szőlő szaporítóanyaggal tojás alakban hurcoltak be Európába az 50-es években. 1960-ban jelezték először Európában egy Bordeaux környéki szőlőültetvényben a kártevő megjelenését. Azóta jelentős mértékben elterjedt Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Szerbiában, Svájcban, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában.
Fejér megye
2006-08-25
A Scaphoideus titanus Európában kizárólag termesztett szőlőn él és táplálkozik. Őshazájában a termesztett szőlő (Vitis vinifera) mellett vadszőlőn (Vitis riparia) is előfordul. Egy nemzedékes faj, amely tojás alakban telel át. Az 5 szárnyatlan lárvastádium-állapot és az imágó kifejlődése több mint egy hónapig tart, emiatt átfedések vannak az egyes stádiumok között. Az imágók július közepétől jelennek meg, először a hímek, később a nőstények. A nőstények kelésük után tíz nappal kezdik meg a tojásrakást az egy-két éves vesszők kérge alá. Az új nemzedék a következő tavasszal kel ki. A kabóca a levélfonákon a levéllemez szállítószöveteiből (floem) táplálkozik.
A Scaphoideus titanus önmagában nem okoz sem látványos, sem jelentős kárt a szőlőültetvényekben.
Komoly gazdasági kárt a szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée, FD) fitoplazma terjesztésével okoz, amelynek specifikus vektora. A Flavescence dorée fitoplazmát az Európai Növényegészségügyi Szervezet (European Plant Protection Organisation, EPPO) zárlati károsítónak nyilvánította, főleg járványszerű terjedése miatt (http://www.eppo.org/QUARANTINE/listA2.htm). Az EU növényegészségügyi besorolása (2000/29/EC direktíva) szerint 2AII. listás zárlati károsítónak minősül a fitoplazma, a kabóca-vektor viszont nem minősül zárlati károsítónak.
A betegség legelőször Dél-Franciaországban jelent meg 1955-ben. Fertőző jellegét a vektor kabóca azonosításakor sikerült megállapítani. Járványszerű fellépését 1960-ban észlelték Dél-Franciaországban, valamint Korzikán. Azóta Franciaország egész területén megtalálható. Jelenleg az FD elleni kötelező védekezést előírások szabályozzák.
Olaszországban legelőször 1964-ben figyelték meg Lombardiában, ekkor észlelte Carlo Vidano a vektort Észak-Olaszországban. A 90-es évek elejére a betegség hatalmas méretűvé vált Észak-Olaszországban Piemonte, Liguria, Lombardia, Friuli-Veneto-Giulia tartományokban. Spanyolországban 1996-ban, Portugáliában 2003-ban jelentették a betegség előfordulását. Jelenleg hozzánk legközelebb, Szerbiában található meg. A Vitis vinifera fajták közül szinte valamennyi fogékony a Flavescence dorée-ra. A fertőzés tünetei hasonlóak a szőlő sárgaságot okozó egyéb fitoplazmák okozta tünetekhez. A betegség megtalálható a vesszőkön, leveleken, virágokon és a bogyókon. Tavasszal a késői rügyfakadás jellemző, a tipikus tünetek nyáron jelentkeznek, amikor a virágok és a bogyók fonnyadnak, a levelek pedig elszíneződnek (a fehér szőlőfajták levelei sárgulnak, a kék szőlőfajták levelei pedig pirosodnak) és háromszög alakban sodródnak.
Az FD által fertőzött szőlőtövek gócszerű csoportokban találhatók, ezekből az elsődleges forrásokból terjednek tovább, szemben a szintén szőlő sárgaságot okozó sztolbur fitoplazmával, amely szabálytalanul terjed.
Magyarországon a szőlő sárgaságot okozó betegségek közül ez idáig csak a sztolbur fitoplazmát azonosították. A sztolbur fitoplazma 11 megyében fordul elő szőlőültetvényekben. A fitoplazma következtében a szőlőtőkék folyamatosan leromlanak, azonban ennek a betegségnek az eddig ismert vektora(i) egyrészt nem fordulnak elő jelentős egyedszámban, másrészt polifág, több tápnövényű kártevők. A betegség terjedése tehát lassúnak mondható, annak ellenére, hogy a betegség eddig leírt vektora, a Hyalesthes obsoletus az országban több helyen megtalálható. A Flavescence dorée fitoplazma és a Scaphoideus titanus veszélyessége pont abban rejlik, hogy a kabóca monofág kártevő, kizárólag szőlőn táplálkozik, ezáltal a betegséget járványszerűen és gyorsan képes terjeszteni.
Az Scaphoideus titanus által terjesztett Flavescence dorée fitoplazmát eddig még nem mutattuk ki Magyarországon felvételezéseink során - a begyűjtött egyedek és szőlőminták molekuláris vizsgálata folyamatosan zajlik.
Napjainkban a Flavescence dorée fitoplazma a szőlő legsúlyosabb betegsége Európában, mivel a terméshozam rendkívüli mértékben csökken és a tőkék gyors pusztulásnak indulnak. A fertőzött állomány évente megtízszereződhet, ha vektorkabóca ellen nem folytatnak megfelelő védekezést, vagyis egy adott tábla néhány év elteltével 100 %-os fertőzést mutathat. A fertőzött állományokat tehát kötelező felszámolni, ez azonban a helyi termelés hanyatlásához és tájfajták kipusztulásához vezethet ott, ahol a szőlőtermesztés nem elég jövedelmező.
A betegség bejelentése az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező az illetékes növényegészségügyi szervezetnél. Az ellene való védekezés Franciaországban és Olaszországban kötelező. Nálunk jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I. 17.) FVM rendelete szabályozza a Grapevine flavescence dorée fitoplazma Magyarországra való behozatalának tilalmát Vitis L. növényeken a termés és a vetőmag kivételével. Az FD fitoplazma észlelése és beazonosítása után várható intézkedés a betegséggel és vektorával kapcsolatban.
A teljes cikk fényképekkel együtt megtalálható a letölthető dokumentumoknál.
Zsolnai Balázs
Fejér Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.
