+Érdekességek a malacokról
A malacok születéskor sokkal éretlenebbek, mint például a szarvasmarha borjú vagy a kecskebak. Ez utóbbi csecsemőknél a sejtnövekedés a teljes elnyújtott embrionális fejlődés során befejeződik, a malacoknál azonban a sejtnövekedés később áll le, mint a születéskor. A hím és nőstény sertések közötti testméretbeli eltérésekről ismert, hogy inkább a sejtek számának, mint a sejtméretnek a különbségeivel függnek össze. A kocáknak kevesebb sejtjük van, mint a vaddisznóknak.
A malacok izomsejtjei kisebbek lesznek, mint bőséges táplálékkal rendelkező társaiké, ha növekedésük a nem megfelelő táplálkozás miatt lelassul. Egy ideig a súlynövekedésük és a takarmányértékesítésük jobb lesz, mint a korábban bőségesen táplált malacoké, ha bőségesebb takarmányt kapnak.
Ez csak akkor igaz, ha a gyér takarmányozás csak rövid ideig tart, mert a fiziológiailag fiatal malacok később felzárkózhatnak. Hosszabb ideig tartó gyér táplálkozás esetén a későbbiekben nem lesznek képesek felzárkózni. A sertések későbbi súlynövekedését feltehetően a születési és az elválasztási súlyuk befolyásolja.
Ennek következtében a malacok magas tápanyagszükségletét nemcsak a születéstől az elválasztásig, hanem az embrionális fejlődés során is ki kell elégíteni, ami miatt a vemhes kocák takarmányozására különös figyelmet kell fordítani.
Malacok fejlődése
A malacok fejlődését nagyban befolyásolja a koca tejtermelése. Ennek eredményeképpen minden kocának csak annyi malacot szabad szülnie, ahány megfelelő tejelő koca áll rendelkezésre. A születést követő 10 percen belül egy tipikus malac feláll és megkeresi a koca kicsinyeit. A malacok az első 2-3 napban versenyeznek egymással a jó fejés megszerzéséért. Ha egyszer kialakult egy sorrend, minden malac a választás napjáig azon a helyen marad, és ezt a sorrendet ritkán szegik meg.
Előfordul azonban, hogy két malac osztozik egy árva kocán. Ha sok malac van, nem ritka, hogy egy malacnak két cecája van. A gyengébb csecsemővel rendelkező malacokból gyengébb malacok fejlődnek.
A koca az első napokban kolosztrumot termel, amely abban különbözik a későbbi tejtől, hogy lényegesen gazdagabb fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban. A fehérjében több treonin, valin, leucin és fenilalanin található. Az első három aminosav gyakori az immunológiai fehérjékben, az úgynevezett globulinokban. A malac 4-6 hetes koráig a szervezet nem képes antitesteket előállítani.
Addig a vérszérumában a gamma globulin mennyisége folyamatosan csökken. Az antitestek mennyisége a kolosztrumban igazán magas. A malac emésztőnyálkahártyája csak az élet első 6-12 órájában képes továbbítani ezeket az antitesteket.
