A növények termésbiztonságának egyik alapja, hogy a növény tápanyagigényét a lehető legmesszemenőbben ki kell tudnunk elégíteni. Ennek legegyszerűbb és direkt módja a műtrágyázás, mellyel a növény igényéhez legrugalmasabban tudunk alkalmazkodni. A tavaszi vetésű növények esetében a kukorica tápanyagellátása – a növény fontosságából adódóan – kiemelkedő jelentőséggel bír.
A kukorica fajlagos tápanyagigénye 100 kg szemterméshez és a hozzá tartozó szárhoz nitrogénből 2,5, foszforból 1,1, káliumból 2,2 kg hatóanyag. Az egy hektárra kijuttatandó tápanyag mennyiségét azonban több tényező befolyásolja. Elsődleges a talaj felvehető N és Al-oldható P, K tápanyagtartalma, amit a talajvizsgálati eredmények alapján határozhatunk meg. Amennyiben előveteményként hüvelyes növény (borsó, szója, lucerna) is szerepel a N mennyisége csökkenthető, ha szalmát vagy kukorica-, napraforgószárat dolgozunk be a talajba, csökkenthető a K mennyisége. Fontos ismernünk a termesztett hibrid intenzitását, agronómiai tulajdonságait a műtrágyázás megtervezésénél, ugyanis a hibridek nem egyformán reagálnak a kijuttatott műtrágya mennyiségre. Bizonyos hibridek termése tápanyag kijuttatása nélkül is magas, ezeknél a természetes tápanyag-hasznosító képesség kiváló.
Az ilyen típusú hibrideket gyengébb adottságú területeken vagy visszafogott tápanyagellátás mellett célszerű termeszteni. A hibridek másik csoportjánál a természetes tápanyag-hasznosító képesség gyengébb, de a műtrágyázás hatására nagymértékű termésnövekedést produkálnak. A mai, korszerű hibrideknél azonban már e két tulajdonság egyszerre jelen van, így műtrágyázás nélkül vagy kedvezőtlen adottságú termőhelyeken is viszonylag magas termést mutatnak, ugyanakkor a műtrágya mennyiségének növelésével a termés mennyisége is jelentősen növekedik. Ez a tulajdonság összefüggésben lehet a hibridek fejlettebb gyökérzetével, vagy a gyökérszőrök nagyobb adszorpciós kapacitásával. Javult a hibridek műtrágya-reakciója is, ami a nagyobb nitrát-reduktáz enzim aktivitással magyarázható. Míg az 1980-as években 180 kg/ha nitrogén és hozzá tartozó foszfor illetve kálium műtrágyaadag volt az agroökológiai optimum (a maximális terméshez tartozó trágyaadag), addig napjainkban ez az érték lecsökkent 120 kg/ha N+PK értékre.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...