Új szemléletet kell kialakítani, a repcetermesztés területén, hogy valóban védjük a környezetet és a megújuló energiák segítsenek az energiahiányon, valóban legyen elegendő egészséges táplálék és a gazdálkodónak is megérje a termesztése.
Az idei hideg-meleg tél és télvége nem igazán kedvezett a repcének, a megkésett tavaszi időjárás gyors beavatkozásokat igényel. Április elején nincsen virágzó fa, szinte hihetetlen. Ez a meleg-hiány következménye. Először is sürgősen „etetni” kell, mert ősszel kevés nitrogént adunk általában, hogy ne folyjon el a téli csapadékkal. Ha volt vetés előtti talajvizsgálat , akkor sürgősen ki kell juttatni az ajánlott Nitrogén felét , de inkább 2/3-át., mert eléggé heterogének az állományok (a hosszú kelés, a téli szélsőségek miatt) .
Nagyon fontos, hogy a talaj felszínhez közel legyen könnyen felvehető tápanyag. A maradék N-t pedig zöld bimbós állapotban, jó lenne lombtrágyaként, mert hasznosulása 60-70% a levélen keresztül, légi úton. Ha nem volt talajvizsgálat akkor legalább 25 q/ha- ra ki kell számítani a szükséges N mennyiségét (1 t/ha repce terméshez szükséges 60 kg/ha N hatóanyag 7-12 kg/ha MgO és 0,3 kg/ha B,) és sürgősen kijuttatni , majd növény és talaj mintát vizsgáltatni és javaslatot kérni A szükséges B-t, S-t, és Mg-ot a növényvédelmi ill. kondicionáló permetezésekkel is kijuttathatjuk. A bór és a kén a legjelentősebb mikroelem , amelynek hiánya komoly terméskiesést okozhat.. A bór a leggyakoribb mikroelem hiány a repcében A bór hiány következtében a gyökérfejlődés gyenge, a bimbóképződés el is maradhat, vagy leszáradhatnak. A bór szerepe a megtermékenyítésnél nagyon fontos. A S bór egyenletes jelenléte az egész vegetáció alatt fontos, de a virágok kifejlődésénél különös jelentőségű. A kén is csak mikroelemként fordul elő de nem hiányozhat bizonyos aminósavak előállításánál, ill. a fehérjék szintézisében. A kén tartalmú aminósavaknak fontos élettani szerepük van egész vegetáció alatt. A magnézium a klorofill képzéshez szükséges mikroelem. .Régen az istállótrágyával ezeket a kis mennyiségeket visszavitték. Ma azért kell pótolni, mert a „mű” trágyák ezeket nem tartalmazzák Ezért szükségesek a mikroelemekkel bővített kondicionáló ill. regeneráló anyagok, amelyek elsősorban a növényeket védik az erős stressz hatások és a szélsőséges időjárási viszonyok ellen.
Sürgősen sárgatálakat kell kihelyezni, vagy hálózással figyelni a szárormányost és ha az egyed sűrűség eléri az 1 db/m2 védekezni kell, mert ott ül a gyökérnyak felett, szívogat és rakja tojásait. (1.sz.ábra.) A szárormányos megsérti a szár felületét és a betegségek korokozói könnyen behatolnak a szárba, amely betegségeket csak később észlelünk.
A repcefénybogár is hamarosan megjelenik. A táblát figyelni kell, mert amikor messziről észrevesszük az már késő, mert arra az időre nagyon sok kárt okozott. Akkor kell figyelni amikor a bimbók megjelennek a száron, mert ilyenkor nagyon sok virágkezdeményt tönkre tud tenni, mert közel vannak a bimbók egymáshoz.
Nagyon kell figyelni repcebecőormányos- és a repcebecő gubacsszunyogra is, mert ekkor már nagyon „nem szoktunk” védekezni, mert erre az időre már szép az állomány csodálatosan „sárgállik”, de ez a két kis károkozó valóban nagy kárt tud tenni a már megtermékenyült becőben illetve a termésben, amit az érés kezdetén veszünk észre a korán felnyíló elszáradt becőkkel A tavaszi védekezésnél legalább 3 permetezést be kell tervezni, amikor eléri a „küszöböt” a kártevők száma azonnal kell védekezni.
A károkozók elleni védekezésnél mindig gondoljunk a kórokozókra is. Ugyan a repce nem beteges növény, de a terület növekedés miatti gyakori visszakerülés, valamint más „gazda” növényeken is előforduló betegségek - a szomszédos táblákon - a jövőt illetően mindig figyelni kell a gomba betegségekre (gyökérfekély, lisztharmat, Szeptoria, peronoszpora, fehérpenész, szürkepenész, alternária, fóma stb.) és a keverhetőséget figyelembe véve együttes permetezés is lehetséges, a termésfokozó szerekkel (regulátorok ).
A műtrágya és növény védőszerek az Európai Unió által engedélyezett éves tájékoztatóban megtalálhatók ill. a minél közelebbi gazdaboltokban beszerezhetők, természetesen „növényorvosi” tanácsokkal.
A műtrágya sajnos nem „szerves” anyag - amit a növények könnyen felvehetnének - és azonnal használna. Ezért van, hogy nem értjük miért nem hatott ez vagy az a műtrágya illetve később észlelünk esetleg hatást (következő szezonban, ha ki nem mosta a víz.)
Mikroorganizmusokra gombákra, ill. regeneráló szerekre (kondicionáló) van szükség, ahhoz, hogy gyors átalakulás történjék. Mivel nincs istállótrágya, ezért élő hasznos gombákat kell időnként a talajba juttatni, ahhoz, hogy a talaj termékenységét fenntartsuk, mert különben elhalnak talajaink, ill. terméketlenek lesznek. Amerikában 50 évenként továbbmennek és a talaj hosszú pihenési idő alatt regenerálódik, ami nálunk nem lehetséges. Ezek a szerek relatíve újak ezért kissé bővebb bemutatást igényelnek, de a terméstöbblettel megtérül a költsége.
Mivel a műtrágyák savanyító hatása van és ma különösen nagy az ára, az idén pedig késik a műtrágyázás - a belvíz vagy pénzhiány miatt- ezért különböző kondicionáló szerek használata indokolt.
A kutatások hazánkban és világszerte folynak úgy tűnik eredményesen. Ezek egy részét ősszel közvetlen vetése előtt azonnali bedolgozással (mert a napfény elpusztítja a baktériumokat) , Mikrovitál, Koni WG, Baktofil, stb. kellett kiadni. Tavasszal azaz most sürgősen ki kell juttatni. a Caramba, Folicur, Piktor, Hungavit, Atonik, Nevirol, Trifender, Riza Silvet, Elasiq stb. szerek valamelyikét . Annál is inkább, hogy ezek általában kettős hatású (növényvédő és növekedés szabályzó) szerek.
A Caramba tavasszal a gombabetegségek ellen hatásos (0,7-0,9 l/ha és a növekedést visszafogja , mintegy 20 cm-rel rövidebb a növény (nem dől meg a nagyon szeles időben) helyette oldalhajtások képződnek és több becő lesz valamint a becőnkénti magszám is növekedik, azaz termésnövelő hatású.
A Piktor virágzáskor fellépő Szklerotinia ellen hatásos, a hosszú repce virágzási idő miatt fontos ez a permetezés. A Piktor rendkívül erős gombaölő hatású., valamint kisebb a szempergés és a megdőlés. Nagyobb a termés .
Hungavit repce kondicionáló szer. A szélsőséges időjárás miatt szinte technológiai elemmé vált. A Hungavit B számos makro elem mellett bórt tartalmaz. 3-szori permetezése (őszi, tavaszi korai ,tavaszi kései ) permetezése javasolt a gombás fertőzések és mikroelemek kijuttatásához. Phoma lingam fertőzés ellen és túl fejlett repce retardálása nem szükséges ha Hungavit kondicionáló szert alkalmazunk. Háromszori permetezés esetén 15-20 %-os terméstöbbletet biztosít.
Fontos, de nemcsak ragasztóanyag a Silwet, mert a Silwettel együtt akár 25-23 %-kal javul a növényvédő és kondicionáló szerek hatása, ugyanis esős vagy szeles időben is néhány perc alatt a Silwet hatására minden „eldugott” helyre odakerül a kipermetezett szer hatóanyaga, illetve a gyorsan jött eső sem mossa le a védőszert.
Az Atonik a téli elfagyások és legyengült növényeket segíti. Korai permetezése indokolt (06,l/ha). Termésnövelő hatású.
A Riza 250 EW hatékony a repce különböző kórokozói ellen, Amalgerol Prémiummal együtt pedig a növények tápanyagfelvétele megnövekszik és oldalhajtások képzésével termésnövekedés érhető el .
Az idei tél nem biztosította a növények egyenletes fejlődését , így virágzás hosszan elhúzódik, ezért az utolsó védekezéskor ill. az érés folyamán Elastiq ragasztó anyagot - természetesen Silwet-tel együtt – juttassunk ki, hogy a megtermett repce 20-30 %-a ne zöldtrágyaként maradjon a földön akár a nagy eső, akár a nagy szél hatására, hanem a pénztárcát vastagítsa, mert a zöldtrágya vetéséhez 5-7 kg másodosztályú mag is megfelel.
A repcére korábban nem figyeltünk ennyire oda, de a megdrágult és savanyító műtrágyák , valamint a repce árak , a mindenkori eladhatóság , és a klíma változás ezt szinte megköveteli a gazdaságos termesztés miatt. Jó volna természetesen a BÉSZ és TÉSZ gépkörök megjelenése ahhoz, hogy a kis gazdaságok is jól működhessenek, ugyanis a klíma változások következtében gyakran napokig nem tudunk rámenni a földeinkre, de védekezni már kellene. Az EU pedig ad egyelőre támogatást. Kell, hogy a magyar mezőgazdaság ilyen segítő és összefogó lépésekkel visszakerüljön korábbi jó helyére, mert mára az egyetlen „húzó” ágazat a mezőgazdaság maradt. Az embereknek kenyér kell, a búza elé pedig elővetemény, tehát a repcének nagy jövője lesz, a bio-dízelről nem is beszélve, csak éppen nekünk nem érné meg komolyan foglalkozni vele? Ezeket a lépéseket nekünk magyar gazdáknak kell sürgősen megtenni. Mindenképp nagy szükség lesz rá a környezetvédő gazdálkodás, a fenntartható fejlődés és az unokáink jövője miatt is. .
