Milyen növényfajt érdemes termeszteni Magyarországon? Tanácsok növényfajta választáshoz Dr. Máté Andrástól

Közgazdasági viszonyok éttekintése a növényfajok kiválasztásához

A következőkben sem bocsátkozom bonyolult közgazdasági fejtegetésekre. Egészen egyszerűen, józan paraszti eszemre támaszkodva, mit próbálok figyelembe venni. Sajnos szinte képtelenség biztosra menni nemcsak egy évre, de még éven belül is. Ennek jó példája az elmúlt és az idei esztendő összevetése és még bizonytalanabbnak látszanak a sok tényezőtől függő jövő évi viszonyok. De ez nem teljesen új jelenség. A 80-as években pld. napraforgót termesztettem. Jó ár nézett ki (140.000 Ft körül) a szerződéskötések idején. Aki csak tudott napraforgót vetett. Külső körülmények miatt az értékesítésnél visszaesett 80.000 Ft-ra. Még ha volt szerződésünk azzal sem értünk sokat, mert azt mondta a másik fél: nézd, ennyit tudok adni, ha beperelsz, jövőre nem veszek tőled semmit. Egyedül egy nagyobb cég adott valamilyen kompenzációt. Ezeket érdemes átgondolni: 

• De hát mégis próbálok valahogy tájékozódni. Itt vannak a hazai és világpiaci előrejelzések, bár nem mindig valósak és megbízhatók, sokszor politikától sem mentesek. 
• Továbbá tudok-e nagyjából megbízható szerződést kötni? Felfedeztem-e magamnak egy jónak tűnő (már ez sem biztos) külföldi piacot valamilyen kuriózum növény termesztésére? Meg vannak-e az adott növény termesztéséhez szükséges gépeim, eszközeim?  
• Vannak-e az adott növény termesztéséhez szükséges ismereteim, esetleg tudok-e akarok-e szaktanácsadót igénybe venni? Szeretném hangsúlyozni, hogy a saját termesztési tapasztalataink értékesek ugyan, de nem mindig elégségesek és hasznosíthatók.
• Meghallgatom az ajánlásokat, amelyek azért bizonyos információkon alapulnak:  szója kell, cukorrépa kell, takarmány növény kell, egyéb pillangós kell, stb. Igazából senki sem tud segíteni, általában magamra kell szorítkoznom.
• Természetesen sokat javítanak gazdaságunk helyzetén a különböző címeken igényelhető támogatások. Ezek a támogatások általában rendben megérkeznek és bízzunk benne, hogy középtávon is változatlan nagyságrendben segítenek.
• Biztató, hogy kormányzati tájékoztatás szerint 2027-ig összesen 2900 milliárd Ft agrár és vidékfejlesztési támogatás várható, amiből 60 milliárd Ft az Uniós, a többi hazai pénz. Ehhez járulnak még a különböző hitel és kamattámogatási akciók. Megkönnyítené még a növénytermesztés értékesítési gondjait, ha megvalósulnának jelentős élelmiszeripari beruházások is. Ha ez nem így lenne, néhány általam ismert gazdaság helyzetét alapjaiban megrendítené, különösen az egyre növekvő ráfordítási költségek és a bizonytalanul alakuló bevételek mellett. Természetesen sok gazdálkodót nyugtalanít a jelenlegi nemzetközi helyzet, annak kimenetele, amely lényegesen befolyásolhatja mezőgazdaságunk lehetőségeit is.
hirdetes

Gazdálkodásunk néhány országosan általánosított jellemzője, amik fontosak a növényfaj választás során is

Jó tudni továbbá azt is, hogy mik a mai mezőgazdaság (növénytermesztés) sajátosságai, ezek közül mi jellemző a saját gazdaságomra, mert ezek is behatárolják gondolkodásomat, mozgásteremet. A gazdaságok egészét érintő felmérések, adatok gyűjtését a KSH 10 évente elvégzi. A legutolsó 2020-ban készült, de az adatok azóta csak kis mértékben változtak. Fontosabb megállapításai a következők:

• Bizonyított tény, hogy a precíziós gazdálkodásra való áttérés pontosabbá ellenőrizhetőbbé teszi a gazdálkodást. Ennek alapeleme az információs technológia (GPS irányítás robotika, autonóm jármű technológia, talajminta vétel, stb.) országos viszonylatban még a kezdeteknél tart. Pedig segítségével növelni lehet a termesztési hozamokat úgy, hogy közben csökkenthetők a költségek, mivel optimalizálja a ráfordításokat, így segítik a jövedelmezőség megteremtését. Ennek ellenére a felmérések szerint átlagosan, csak minden nyolcadik gazda használ valamilyen precíziós eszközt.  A gazdaságok csupán 30 %-ában található valamilyen digitális eszköz. Ezeket az eszközöket a gazdaságoknak 12%-a használta precíziós gazdálkodáshoz, amiben az állattenyésztési alkalmazás is beletartozik. Szaktanácsadást az üzemek 14%-a vett igénybe, főleg növényvédelmi és pályázatírási céllal.

A nagy segítséget nyújtó precíziós eszközök használata elsősorban a kiemelkedő standard termelési értéket előállító gazdaságokra jellemző. A gazdaságok vezetőinek életkor és végzettség szerinti megosztottsága.

Életkor szerinti megosztás:

• Ezeket a szempontokat az elemzők azért tartják fontosnak, mert úgy ítélik, hogy befolyásolja a korszerűbb szemlélet kialakulását a vezetésben, megkönnyíti a digitális eszközök kezelésének elsajátítását, a közgazdasági helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodást és a hosszabb távú tervezést. 
• Az adatelemzésekből kiderült, hogy a gazdaságokat irányítók átlagéletkora 57,9 év. Ezen belül a gazdaságok 35%-át irányítja 65 évnél idősebb, 10%-át 70-75  élekor közötti személy. Az átlagéletkor pedig folyamatosan növekszik! A gazdaságokat 10% körüli arányban irányítja 40 évnél fiatalabb személy.

Végzettség szerinti megoszlás:

• A termelésben eltöltött sok éves tapasztalat nem lebecsülendő, de az új kihívásokhoz, az információk áradatában való jobb eligazodáshoz általában könnyebben tudnak alkalmazkodni a mezőgazdasági képesítéssel is rendelkezők.
• 2020-ban a gazdaságok irányítását férfiak esetében 56%-a nők esetében 74%-a irányította mezőgazdasági képesítés nélküli személy. Természetesen a különböző gazdaképzők hasznos információkat adhatnak, de nem tartoznak a végzettség kategóriájába! Felsőfokú végzettséggel a vezetők 10%-a rendelkezik.
• Mindez nem jelenti azt, hogy idősebb, vagy képzettséggel nem rendelkező gazdálkodók ne tudnák elsajátítani a digitális eszközök használatát és egyéb fontos információk kezelését. Én itt most csak arra szeretnék ösztönözni mindenkit, hogy egészítse ki ismereteit, érdeklődjön, szerezzen képességeket és tudja hasznosítani azokat.

Sok szempontból lehet még gazdaságainkat kategorizálni, amikre később még visszatérek, de a növénytermesztési technológiák biológiai, talajtani, éghajlat, agrokémiai, összefüggéseinek elsajátításához, alkalmazásához az előzőket tartom az elsődlegesnek. A következő részben elkezdjük a kukorica termését meghatározó biológiai, agroökológiai, agrokémiai igények értékelését. Az első részben a termesztésre tervezett hibrid(ek) választásának szempontjairól szeretném tapasztalataimat közreadni. A cikksorozat eddig megjelent részei ITT elérhetőek!