A jelenlegi jogi szabályozás előírja, hogy a vidékfejlesztési támogatások igénybe vétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell 5 évente végeztetni.
Ezen túlmenően, külön rendelet szabályozza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretei között megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási programok feltételrendszerét. A jogszabály értelmében a programok első és utolsó gazdasági évében a bevitt területek vonatkozásában az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni:
Bővített talajvizsgálat:
- Alapszintű szántóföldi célprogram
- Tanyás gazdálkodás célprogram
- Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogram
- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal
célprogram
- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
- ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
- ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram
Teljes körű talajvizsgálat:
- Integrált szántóföldi célprogram
- Ökológiai szántóföldi célprogram
- Integrált ültetvény célprogram
- Ökológiai ültetvény célprogram
A bővített talajvizsgálat alatt a következő vizsgálatok sorozatát értjük: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
A teljes körű talajvizsgálat alatt a következő vizsgálatok sorozatát értjük: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek**: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As.
A talajvizsgálat folyamatának első eleme a talajmintavétel, amelyet a gazdálkodó maga is elvégezhet, ha ismeri és betartja az előírásokat. Ezért a következőkben a talajminta-vételezés előírás szerinti módját tekintjük át.
A mintavétel célja
az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt úgy a percellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 hektár területig egy mintavétellel jellemezhetők.
A mintavételi területek kijelölését
legegyszerűbb az egyedi blokktérképek másolatai alapján elvégezni. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.
Az átlagmintát
talajtanilag egységes területről, azonos szintből, és egységes módszerrel szabad venni:
- szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 hektáronként,
- rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 hektáronként,
- állókultúráknál pedig maximum 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát.
A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni.
A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy cikk-cakk vonalban ajánlatos szedni, úgy, hogy legalább 20 vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát kell beküldeni az akkreditált talajlaboratóriumok valamelyikébe.
A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:
?- szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélen 20 m-es sávban,
- a forgókban,
- szalmakazlak helyén,
- műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,
- állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja
a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető.
Illetve vehető még minta:
- az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,
- tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,
- szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.
A mintavétel végezhető
kézi (fúrók, rétegfúrók, ásó), vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba tenni melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét (szűkített stb.), a mintavétel helyét, idejét, a parcella jelét, a minta kódját, és a mintavétel mélységét.
Nem állt szándékunkban senkit megijeszteni, de látva a talajminta-vételezést végző cégek túlterheltségét úgy ítélhető meg, hogy aki eddig nem lépett a szolgáltatás megrendelésének tárgyában, az nagyon könnyen eljuthat oda, hogy legalábbis a mintavételezést magának kell elvégeznie.
