A szőlő nyárvégi növényvédelme - Peronoszpóra
A szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzése következtében a vegetációs időszak második felében a leveleken lévő apró foltokbana harmad-és negyedrendű erekkel határolt mezőkbena levélfonákon gazdag sporangiumtartó gyep keletkezik.
Augusztus végén, szeptember elején a betegség a részben vagy teljesen elhalt levelek hirtelen lehullását okozza. A fürtvirágzaton a bőséges sporangiumtartó-gyep szintén megfigyelhető. A bogyón, főleg a kocsány felöli részén, lilásbarna elszíneződés, enyhe ráncosodás vagy bemélyedés látható, a bogyó húsa pedig szürkésbarna. A szőlőperonoszpóra elleni védelem a kémiai védekezésen alapszik.
Csapadékos években ez adja a szőlő növényvédelmének gerincét, ilyenkor augusztus végéig folyamatosan védekezni kell a betegség ellen. Védekezésre kontakt és szisztemikus hatóanyagú fungicideket használhatunk. Ez utóbbi készítmények szakszerűtlen felhasználása esetén növényvédő szer rezisztencia alakulhat ki, emiatt kontakt hatóanyagokkal kombináltan kerülnek forgalmazásra.
A szőlő nyárvégi növényvédelme - Szürkepenész
Mind a csemege-, mind a borszőlő esetében a szürkepenész (Botrytis cinerea) általánosan elterjedt betegség, a gomba súlyos károkat okoz az alanyon, az oltványon és a szőlőfürtön. A leggyakoribb és általában legsúlyosabb tüneteket a fürtökön okozza a betegség gyors fellépése. A bogyókon barna, ovális foltok jelennek meg, a szemek barnulnak és összezsugorodnak, szürke, szürkésfehér penészgyep alakul ki rajtuk.
Általában több, egymás mellett lévő bogyó fertőződik. A hajtásokon a tünetek főleg nyár végén, és ősszel jelenhetnek meg, de a beérett fás részeken télen is megmaradnak. A vesszők világosbarnára, fehérre színeződnek, gyakran szaporítóképletek (szkleróciumok) alakulnak ki rajtuk. Ezzel még mindig nincsen vége, a következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet!
