Kóbor kutyák a nagyvilágban
Érdekes, mennyire megoszlik a világ a kóbor kutyákkal kapcsolatban: míg a legtöbb országban csökkenteni szeretnék a kóbor kutyák számát, addig léteznek olyan államok, ahol bátorítják a kutyákat arra, hogy elkóborolva gondoskodjanak saját élelmezésükről. Az orosz fővárosban, Moszkvában teljesen természetes a kóbor kutyákról való gondoskodás, még emlékművet is állítottak egy barbár módon megölt Malcsik nevű kutyának – mégpedig Könyörület címmel.
A kóbor kutyákkal kapcsolatos problémák
Közegészségügyi, és közbiztonsági kockázatot jelentenek a felügyelet nélkül kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák, mivel többségük valószínűleg sohasem kapott védőoltást, féregtelenítést, valamint éhesen rá is támadhatnak a járókelőkre. A kóbor kutyák túlélési esélyei eléggé rosszak, ami nagy evolúciós nyomást jelent a populációra. Az egyes területeken lévő kóbor kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások visszafogásával lehet csökkenteni.
Megoldás kóbor kutyák ellen
Sajnos sok helyen azzal próbálkoznak, hogy a kutyákat befogják vagy el is pusztítják, azt viszont nem veszik figyelembe, hogy ezzel csak időleges eredményeket lehet elérni. Ráadásul a kóbor kutyák kilövése több veszélyt is hordoz, mert nagy valószínűséggel azokat az ebeket tudják kilőni, amelyek nem olyan régen kóboroltak el, tehát lenn esélyük arra, hogy hazataláljanak.
Fontos ismernie mindenkinek az 1996. évi LV. törvényt, ami a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szól: ez kimondja, hogy amennyiben egy kutya vadat űz, a vadász feladata a vadállomány védelmében elpusztítani azt.
Érdekességek a kóbor kutyákról
A moszkvai metróban lakó körülbelül 500 kutya közül nagyjából 20 megtanulta használni a metróhálózatot, rendszeresen utaznak: az éjszakákat az elhagyott külvárosokban töltik, majd metróval beutaznak a belvárosba, ahol több élelmet találnak. Tudatosan használják a metrót, igyekeznek a kevéssé zsúfolt kocsikba szállni, ha pedig nem tudnak esetleg leszállni ott, ahol akarnak, akkor felszállnak az ellenkező irányba tartó szerelvényre, és visszautaznak addig, amíg szükséges.
Léteznek olyan kóbor kutyák is, amelyek megtanulták a közlekedési lámpák jelzéseit, nem is a lámpák színeit, hanem a megjelenített ábrákat használják azonosításhoz. Még egy érdekesség Moszkvából: a világ egyik legismertebb kutyája, Lajka a Szputnyik-2 utasa volt, pályafutását pedig az orosz főváros utcáin kezdte, kóborolva. Cikkemet egy nagyon szép idézettel zárnék, amit ajánlok mindenki figyelmébe: „Egy ideális világban minden kutyának lenne gazdája és minden családnak lenne kutyája.”
