A betegségeknek ellenálló növények nemesítése tudományos módszerekkel
Az oltás és a klónozás (értsd: szétválasztás vagy bujtatás) olyan módszerek, amelyeket az ember otthon is alkalmazhat rezisztens növényei szaporítására. Van azonban két másik eljárás is, amelyekkel inkább a szakemberek és tudósok foglalkoznak.
Hibridizálás
A növények hibridizálása során a szakemberek egy természetes folyamatba szólnak bele azzal, hogy két egymással rokoni kapcsolatban álló növényt poroznak keresztbe egymással. Ahhoz, hogy egy konkrét keresztezett növényt hozhassanak létre ezzel a módszerrel, el kell távolítaniuk az egyik növény összes hímivarú virágát. Ez után biztosítaniuk kell, hogy a másik növény hímivarú virágai porozzák be azt, aminek eltávolítottad a hímivarú virágait.
Hibrid kukorica
A hibrid kukorica például úgy „születik”, hogy eltávolítják azon példányok rojtjait (ami a hímivarú részeket tartalmazza), amik a magokat termik majd. Ezek mellett meghagyják azon példányok rojtjait, amik a virágport biztosítják majd a keresztbeporzáshoz. Fontos biztosítani persze azt is, hogy mindez egy olyan helyen történjen, ahol semmilyen másik kukorica virágpora sem kerülhet rá a beporzandó példányokra.
Hibrid paradicsom
A hibrid kukoricát viszonylag egyszerű létrehozni, hiszen a palánták hímivarú részeit egyetlen nyisszantással le lehet vágni a növényekről. A paradicsomok esetében azonban más a helyzet, hiszen minden virágnak van hímivarú és nőivarú része is, így a hibridek megalkotása sokkal aprólékosabb és időigényesebb feladat. Ez az egyik oka annak, hogy ilyen drágák a hibrid paradicsommagok. A keresztbeporzás során a tudósok éveken keresztül keresgélik a tökéletes hibridpárokat. Az USDA szerint akár 12 évbe, vagy annál is több időbe telhet, míg egy így megalkotott hibrid a fogyasztók számára is elérhetővé válhat.
Génmanipuláció
A hibridizáció egy rettentően időigényes eljárás, a nemesítők pedig gyorsabb módszerekkel szerettek volna dolgozni, hogy minél rövidebb idő alatt hozhassanak létre új, rezisztens növényfajtákat. Itt lép színre a génmanipuláció. Végtelenül leegyszerűsítve, a génmanipuláció során új információkra cserélik ki egy növény DNS-ének egy részét. Olyan ez, mint amikor egy számítógépes program kódjába egy másik program kódját helyezik bele, ügyelve persze rá, hogy a két kód kompatibilis legyen egymással.
Mindez összesen néhány hónap tesztelést és kutatást igényel, lényegesen kevesebbet, mint az akár 12 évig eltartó hibridizációs eljárások. A genetikailag módosított magokat a legtöbb organikus kertész elítéli, azonban a helyzet az, hogy a legtöbb magánszemély számára elérhetetlenek, ugyanis egy minimális mennyiséget kell vásárolni belőlük, és általában valamilyen szerződést is alá kell írni hozzájuk, ami korlátozza a felhasználásukat.
Krzysztof Niewolny képe a Pixabay -en.
