Repcetermesztés tudnivalók

Alapművelés és magágykészítés

A repce a termesztéstechnológia minden elemében igényes, és a gazdája részéről folyamatos gondoskodást kíván. A 2016. évi csapadékos nyár után a termelők Zala megyében szinte 90%-ban mind víztakarékos, forgatás nélküli alapművelést alkalmaztak a repce elé. Véleményem szerint ez volt az első pont, ahol a repcetermesztés sikeressége eldőlt! A forgatás nélküli művelésnek azonban tavaly ősszel volt egy nagy buktatója, a bő gabonatermés!

Ez bármilyen furcsán hangzik is így, teljes mértékben igaz, mivel a nagy gabonatermés együtt jár az ugyancsak nagy szalmaterméssel is, márpedig ha a szemtermés tegyük fel 8 tonna, akkor a szalmatömeg, amit a tarlón hagyunk, minimum 12–15 tonna hektáronként!

A forgatás nélküli műveléssel ezt a mennyiséget nagyon nehezen tudjuk eltüntetni úgy, hogy ez a későbbiekben se kelési gondokat, se káros pentozán hatást, se pedig gyomosodási problémákat ne okozna! Végső soron pedig a vetőágy egyenetlenségét, a talaj vízháztartásának hiányosságait, mindezek eredményeként pedig a repce kelésének egyenetlenségét is eredményezheti, amit azt az 1. kép is mutatja.

A német termesztéstechnológia szerves részét képezi, hogy a kombájn rendterítőjét ilyen esetben szélesebbre állítják, a szecskahosszat lerövidítik, a betakarítógépeket pelyvaterítővel szerelik fel, a pelyvát a lehető legszélesebbre terítik, majd az így szecskázott tarlóra cca. 100–120 kg folyékony UAN oldatot permeteznek, és ezután végzik el a sekély tarlóhántást, lehetőleg lezáró hengerrel rendelkező rövid tárcsával.

A folyamat végeredményeképpen a tarlómaradvány az alapművelés idejére jól szétdolgozható, és a gabona árvakelés robbanásszerűen fog kelni! Elnézést, majd’ elfelejtettem: ott nincs nitrátérzékenység és felső nitráthatár! A következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet! 

Forrás: Agrárium szaklap