Tarlókezelés
A magyar gazda, ha nem akarja vagy nem teheti meg a fenti technológia alkalmazását, akkor erre a célra a jó pár cég által forgalmazott baktériumtrágyák is megfelelnek, persze ha azokat is megfelelő időben és körülmények között juttatjuk ki, lévén, hogy élő szervezetek!
A talajoltó és tarlóbontó baktériumok használata a fenntartható gazdálkodás és a talajélet helyreállítása szempontjából véleményem szerint elsőrendű feladat, a tarlómaradványok elbontásán kívül számos olyan makroelemet mobilizálnak a talaj egyébként „holt” tápanyagkészletéből, ami használatuk nélkül felvehetetlen lenne, valamint az is közismert, hogy néhány növénypatogén gombát, mint például a fuzáriumfajokat is erősen gyérítik a talajban!
Egyes kutatások szerint a repcében súlyos károkat előidéző fehérpenészes rothadást okozó Sclerotínia Sclerotiorum gombafaj életterét, ezáltal a fertőzését is képesek egyes baktériumfajok akadályozni! Gépészeti szempontból a kijuttatástechnológia lehetővé teszi a gyors és eredményes munkavégzést!
2. ábra. Baktériumkijuttató berendezés
Vetés
Ha vetőágy-előkészítés kellő minőségben megtörtént, akkor kezdődhet a vetés. A termelők többsége a vetést augusztus végén vagy szeptember legelején elkezdte, és a kegyes időjárásnak megfelelően sikeresen be is fejezték! Véleményem szerint a második sarkalatos pont a repce vetése, hiszen a repce a termesztett növényeink közül a legigényesebb a megfelelő tenyészőtérre! Az intenzív repcetermelők a repcét általában dupla gabona sortávra vetik, 450 ezer csíraszámmal hektáronként, de folynak próbálkozások tágabb, 45 cm-es cukorrépa, vagy 76,2 cm-es, azaz kukorica sortávra történő szemenkénti vetésre is, 180 ezer hektáronkénti csíraszámmal!
Ez utóbbi vetési módozatnál az optimális tenyészőtér szempontjából inkább lényegesebb a precíziós, megfelelő vetési mélységben és távolságra elvetett vetőmag elhelyezkedése, mint a sortáv szélessége. Szemenkénti vetésnél fontos a drazsírozott, vagy a nagy ezermagtömegű, kalibrált vetőmag használata, illetve nem utolsósorban a mag színe, hiszen a fotocellával ellátott vetőgép a sötét színű magot nem megfelelően érzékeli. A gyakorlatban a precíziós szemenkénti vetések közül inkább a 45 cm-es vetések terjedtek el, hiszen a cél az, hogy tavasszal a repce minél előbb zárjon össze, árnyékolja be a talajt. A 2017-es száraz év, amikor minden csepp eső aranyat ér, majd megmutatja, mennyire van létjogosultsága a csökkentett magszámmal történő, precíziós vetésnek!
A mai modern genetikának köszönhetően a fajtatulajdonosok ajánlásában rengeteg új, nagy termésre képes hibridrepce áll a termelők rendelkezésére. A saját termőhelyünkre adaptálható hibrid kiválasztásánál legyünk figyelemmel a hibrid kezdeti növekedési erélyére, habitusára, nitrogénhasznosító képességére, betegség-ellenálló képességére, vagy esetleges rezisztenciájára (fómarezisztens hibridek).
Forrás: Agrárium szaklap
