Sarkalatos kérdés: a növényvédelem
Manapság, a neonikotinoidos csávázószerek kivonulása után az őszi rovarölő szeres védekezésekre nagy figyelmet kell fordítani. Ez volt 2016 év őszén is, kezdtük a repcebolha elleni védekezéseket, majd sok helyen folytatták az álhernyó elleni permetezésekkel (3. ábra). Szinte folyamatosan „tűz (illetve permet) alatt”kellett tartani a fiatal, kelő repcenövénykéinket a szikleveles kortól egész 6–8 levélig!
3. ábra. A repcebolha kártétele
A mai modern repcetermesztés sarkalatos pontja az őszi gombaölő-regulátoros kezelés, ennek is köszönhető az, hogy az enyhe ősz ellenére az őszi fómás gombafertőzésekkel nem sok helyen volt gond! Az őszi kezelések alkalmával bevett gyakorlat néhány mikroelem lombtrágya formájában történő kijuttatása, mint például a bór és a cink. Mindkettő a repce begyökeresedését, illetve a télre való felkészülését hivatott elősegíteni.
Szintén a rovarölő szeres csávázással nem rendelkező repcenövényt veszélyezteti egy mostanában igen előtérbe kerülő károsító, a kis káposztalégy lárvája (nyüve), ami a kis repcenövénykét a gyökérnyaki részen rágja, ezáltal a növény színe és habitusa megváltozik, majd súlyosabb esetben elpusztul (4. ábra).
4. ábra. Kis káposztalégy lárvakártétele
Az állományok jól fejletten mentek a télbe, 8–10 levélben, 8–10 cm-es karógyökérrel, illetve 8–10 mm-es gyökérnyakkal. Az ilyen repce egy átlagosan hideg telet is gond nélkül kibír!
A repcék a kitartóan hideg tél ellenére tavasszal gyorsan tudtak regenerálódni, korán megkapták az első fejtrágyát! Fontos, hogy a repce korán igényli a nitrogént, ha lehet, akkor az első adag kéntartalmú legyen, és ezt követően folyamatosan etetni kell egészen a virágzásig, hol szilárd, hol pedig, ha nincs csapadék, folyékony formában, mert a repce meghálálja. Az első korai fejtrágyák még megáztak, azt követően viszont csak ritkán hullott nagyobb mennyiségű csapadék, azt viszont a szeles napok azonnal kiszárították. Általánosan el lehetett mondani, hogy a 2017-es tavasz szokatlanul szeles volt!
5. ábra. Csapadékviszonyok idén és tavaly (mm/hó)
A repceállományok tavaszi regenerálódóképességének javítására számos készítmény áll rendelkezésünkre, amelyekkel vagy kémiailag vagy a növény hormonrendszerére gyakorolt hatásokon keresztül tudjuk a mielőbbi tavaszi indulást elősegíteni. A tavaszi repceszár ormányos elleni védekezések nagy próbatétel elé állították a termelőket, hiszen hőmérsékletingadozások miatt a betelepedések elhúzódtak.
Sikeres védekezéseket csak többszöri kezeléssel lehetett elérni. A tavaszi gombaölő-regulátoros kezelés, valamint a szinte már kihagyhatatlan virágzáskori gombaölő szeres kezelés meghozta az eredményét, szklerotíniás töveket csak elvétve találtunk! Ellenben a nem kezelt állományokban, ahol virágzásban nem védekeztek, mondván, hogy szárazság miatt a gomba nem fertőz, az utóvirágzás alatt lehullott pár mm csapadék is kiváltotta a fertőzést, itt a szklerotínia akár 500–1500 kg termést is elvihet!
6. ábra. Repce fehérpenészes szárkorhadása
Jelen cikk megírásának az időszakában a desszikálást végzik a kollégák, több év gyakorlata alapján a glifozát hatóanyaggal és ragasztással történő technológiát tartjuk jónak. Ha a kánikula tartja magát, a kezelések után cca. 10–14 nap múlva aratunk! A terméskilátásaink nem olyan kecsegtetőek, mint a tavalyi rekordévben, köszönhetően az ez évi gyérebb csapadékviszonyoknak, de okszerű repce termesztéstechnológiával és odafigyeléssel rentábilisan tudjuk Zalában a repcét termeszteni. Termésben gazdag betakarítást kívánok!
Forrás: Agrárium szaklap
