Szántóföldi növényeinket csak akkor tudjuk eredményesen megvédeni a kártevők, kórokozók és gyomnövények terméscsökkentő, minőségrontó hatásától, ha a jól kiválasztott növényvédő szereket optimális időben, a szükséges mennyiségben egyenletesen szórjuk ki a megcélzott felületre. Ez a feltétele annak is, hogy magunkat és a környezetet a túl sok, vagy tömény permet mérgező, illetve növényeinket perzselő hatásától megóvjuk. Sokszor a várt eredmény elmaradása esetén a gazda az alkalmazott növényvédő szerek hatástalanságára gyanakszik, pedig az ok lehet az is, hogy a permetlevet nem sikerült megfelelően a növényekre szórni.

Az eredményes növényvédelem egyik alapvető feltétele és követelménye tehát az, hogy a célnak megfelelő permetezőgépet és technológiát alkalmazzuk. Az utóbbi időben a gépekkel szemben támasztott követelmények szigorodtak és számos új gépi megoldás jelent meg.

A permetezőgépek 2004. január 1. óta csak az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet engedélyével hozhatók forgalomba. Az engedélyt a gépen feltűnő helyen elhelyezett matricával kell tanúsítani. Ha ilyen gépet vásárolunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megfelelő üzemeltetéssel jó minőségben, a környezet szennyezését elkerülve tudjuk a vegyszereket kiszórni. Ezek a gépek többek között jól üríthető és tisztítható permetlétartállyal, homogén permetlevet biztosító keverő berendezéssel, pontos manométerrel és szintjelzővel, csepegésmentes, precíziós szórófejekkel, jól állítható, kielégítő egyenletességű szórószerkezettel, előírásos kiegészítő részegységekkel vannak felszerelve.

Az engedélyezett gépek választéka (amely az Intézet www.típusminősítés.fvmmi.hu honlapján is megtekinthető), megfelelő, több száz típusból áll, tehát mindenki találhat az üzem adottságainak legmegfelelőbb típust.

Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a típusengedély laboratóriumi vizsgálatok alapján csak a gépek megfelelő kialakítását tanúsítja, az üzemeltetési jellemzőkről, az üzembiztosságról nem ad tájékoztatást. Ezekről az Intézet kiadásában megjelenő Mezőgépteszt sorozatból lehet tájékozódni. Az itt ismertetett géptípusok megfelelő üzemeltetési eredményeket értek el a gyakorlatban.

A gép kiválasztásánál általános irányelv lehet, hogy célszerű az igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos gépek beszerzése. A választás során figyelembe kell venni többek között a kezelendő terület nagyságát, terepviszonyait, az üzemeltető erőgép felépítését, teljesítményét, a védendő növényeket, az alkalmazott védekezési eljárásokat. A védekezéseknél a költségek mintegy 80%-át a vegyszerek teszik ki, a korszerű permetezőgépek nagyobb ára a vegyszerek hasznosulása, illetve megtakarítása révén gyorsan megtérül. A permetlé egyenlőtlen kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrása lehet. Fontos tehát, hogy az alkalmazott permetezőgép korszerű, jó minőségű és üzembiztos legyen.

A szántóföldi növényvédelemben jelenleg leggyakrabban traktorra függeszthető, vagy vontatott kivitelű permetezőgépeket használnak. Kisebb táblákon alkalmazhatók a 300–600 dm³-es tartállyal ellátott függesztett permetezőgépek 6–12 m munkaszélességű szórókerettel, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon. Az egyszerű kivitelű, olcsó gépeknél azonban jó munkaminőségre és hosszú élettartamra kevésbé számíthatunk.

Nagyobb felületeken, gyorsabb, gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek általában 1000-3000 dm³-es tartállyal kerülnek forgalomba, és legtöbbször lengéscsillapított kivitelű, 18-24 m munkaszélességű szórókerettel üzemelnek.

A permetlé rendszerint a műanyag permetlétartályba gravitációsan tölthető. A durva szennyeződések felfogására a beöntő nyílásba előírásos méretű szűrőt helyeznek el. A tartályokba a permetlé egyenletes töménységének biztosítására hatékony keverőberendezéseket építenek be. Ezek legtöbbször hidraulikus rendszerűek, a permetlészivattyú által szállított folyadék egy részének áramoltatásával működnek.

A nagyobb tartályokba a folyadék lökésszerű mozgásának megakadályozására hullámtörőket is alkalmaznak.

A permetezőgépek nagy része felszívással is megtölthető. A korszerű gépeken a göngyölegeket nem kell a tartály tetejére felemelni, mert a gépek oldalán elhelyeztek vegyszerbemosó szerkezeteket. Ezek kialakítása többnyire olyan, hogy a kiürített göngyölegek (kannák, ballonok, zsákok) kimosását is lehetővé teszi (1. ábra). Ez különösen fontos, mert a növényvédőszeres göngyölegek veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyeket csak megfelelő mennyiségű tiszta vízzel történő kimosás után vesznek vissza az értékesítés helyén. Ehhez az utóbbi időben vásárolt gépeken külön víztartály áll rendelkezésre.

A permetlétartály fontos tartozéka a pontos szintjelző, amely segítségével követni lehet a tartályban lévő folyadék mennyiségét, így a töltést a kezelendő terület nagyságának megfelelően lehet elvégezni.

A szántóföldi permetezőgépeken ma a legtöbb esetben 15-20 bar üzemi nyomású membrán szivattyút alkalmaznak a folyadék szállítására. A korábban gyakran alkalmazott centrifugál szivattyúk előnye volt a nagy szállítási teljesítmény, az alacsony ár, az egyszerűbb kivitel és az üzembiztos működés, de csak. 4 bar nyomás elérésére voltak alkalmasak, ami az új rendszerű fúvókák üzemeltetéséhez nem minden estben elegendő. A dugattyús szivattyúk nagyobb üzemi nyomás (15–50 bar) elérésére is képesek, azonban bonyolultabb felépítésűek és drágábbak, mint a membránszivattyúk, ezért ma már ritkán alkalmazzák ezeket. A szivattyú szállítási teljesítményének elégnek kell lennie ahhoz, hogy a szórófejek permetlé ellátása mellett a keverőhöz is megfelelő mennyiségű folyadékot szállítson.

A permetlé a szivattyúból az armatúrába kerül. Itt történik meg a szórófejekhez irányuló folyadék nyomásának és mennyiségének beállítása, ami kézi szabályozással vagy a traktor üléséből távvezérléssel történhet. A folyadék többi része a keverő berendezésbe jut illetve visszakerül a tartályba.

A permetezés minősége szempontjából rendkívül fontos a megfelelő üzemi nyomás biztosítása. Ettől függ a kiadagolt permetlé mennyisége, a szórási kúpszög és a képződő cseppek mérete. Ezért feltétlenül szükség van megfelelő pontosságú és állapotú manométerre.

A nagyobb teljesítményű, igényesebb gépek ma már többnyire fel vannak szerelve szabályozó automatikával. Ez a berendezés biztosítja, hogy a fajlagos permetlé felhasználás (dm³/ha) állandó maradjon a fordulatszám, vagy a haladási sebesség változásai ellenére, továbbá információkat ad az üzemeltetés jellemzőiről (nyomás, szórásteljesítmény, kezelt terület nagysága, a kiszórt permetlé mennyisége, stb.), megkönnyítve a kezelő munkáját.

A szórókeretek nyitása-zárása történhet kézzel, vagy nagyobb keretek esetén hidraulikus munkahengerekkel. A szórókereten egyenlő távolságban (állandó 50 cm) elhelyezett szórófejekkel igyekeznek minél egyenletesebb permeteloszlást biztosítani. A permetezés minősége szempontjából döntő fontosságú, hogy a szórófejek és a permetezett felület távolsága megfelelő és állandó legyen. Ezért a keret magasságának állítása a gépeken kézi vagy hidraulikus úton elvégezhető. A gép mozgása következtében lengő keret rontja a keresztirányú szórásegyenletességet. A lengések csökkentésére az igényes gépeken különböző csillapító megoldásokat alkalmaznak, amelyek a szórófejek elmozdulását minimálisra csökkentik.

A keretre szerelt korszerű szórószerkezetet úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 4,5 m-es szakaszokat külön lehessen kapcsolni. Ezáltal lehetővé válik a nagyobb távolságokon bekövetkező nyomásesés elkerülése mellett az is, hogy olyan esetekben, amikor nem kell teljes munkaszélességben permetezni (például a tábla szélén), a felesleges szakaszok lezárhatók legyenek és így elkerülhető legyen egyes területek kétszeri kezelése.

Jelentős javulást eredményezhet az eddigi gyakorlathoz képest az a műszaki megoldás, amelynél a szórókereten két vezeték van kiépítve és cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhető az a hiba, amely a hagyományos rendszerű permetezőgépeknél az indulásnál jelentkezik: amikor a gép megindul a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelő, a megfelelő érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon nem megfelelő.

A helytelenül, kis dózissal, nem megfelelő porlasztással és egyenletességgel kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektől (munkasebesség, üzemi nyomás, stb.) függően jelentős lehet. Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhető, gyakori látvány, hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezőgép megindult, gyomosodás lép fel, amely táblán befelé haladva fokozatosan megszűnik. A hiba fajlagos nagysága kisebb táblákon természetesen mindig nagyobb. A helytelenül kezelt területek további hátránya a közvetlen kár mellett az, hogy újabb fertőzések kiindulását okozhatják. A védekezések eredményessége szempontjából a cirkulációs permetlérendszer tehát jelentős javulást biztosít azáltal, hogy ezt a hibaforrást kiküszöböli.

A permetlé adagolása, cseppekre bontása és a cseppek elosztása a szórófejek feladata. A szórófejekbe az igényes gépeken finom szűrőt építenek a permetlében még az előző három szűrés után is előforduló szemcsék vagy szennyeződések felfogására és a fúvókák eltömődésének megakadályozására.

A szórófejek kialakításának olyannak kell lennie, hogy a szórószerkezet lezárásakor pillanatszerűen megszűnjön a permetlé kiáramlása, csepegés nem engedhető meg. Ezt a feladatot ma a gépeken membrános csepegésgátlók látják el.

A permetezés minőségét alapvetően a fúvókák határozzák meg. A fúvókák, illetve a folyadék megvezetésére alkalmas magjuk bronzból, műanyagból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készülhetnek. A kopásállóság, illetve az élettartam ennek a sorrendnek megfelelően jelentős mértékben növekszik. Tehát nagyobb éves teljesítménnyel üzemelő gépeknél feltétlenül érdemes kopásálló fúvókákat használni, mert így a szükséges állandó szórásteljesítmény és a megfelelő munkaminőség hosszabb időre biztosítható. Az olcsó, igénytelen fúvókák alkalmazása a pontatlanságokból adódó hibák mellett a gyakori cserék miatt jelentős költségnövekedést is okoz. A különböző védekezési feladatokhoz eltérő kialakítású és különböző méretű fúvókák alkalmazása lehet célszerű.

Egyenletes szántóföldi permetezésre rendszerint a réses fúvókák a legalkalmasabbak, a hagyományos fúvókák azonban igen apró cseppeket képeznek. Ez előnyös a permetlé eloszlása szempontjából, de a kisméretű cseppek könnyen elsodródnak, elpárolognak. Ez különösen a tavaszi vegyszeres gyomirtási munkáknál okoz problémát, amikor a felázott talajok, illetve a növényzet gyors növekedése miatt a rendelkezésre álló idő meglehetősen rövid és gyakran fújnak a „böjti szelek”.

Elsősorban az elsodródás mérséklése céljából fejlesztették ki az injektoros fúvókákat, amelyeken mindkét két oldalon furatok vannak. Ezeken keresztül az áramló folyadék levegőt szív be, amely elkeveredik a permetlével. Ennek következtében nagyméretű cseppek képződnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. Ezek a nagyméretű cseppek elsodródásra párolgásra lényegesen kevésbé hajlamosak. A célfelületnek ütközve a buborékok hatására a csepp szétpattan, és így megfelelően nagy felületen és kellően egyenletesen oszlik el a permet. Az injektoros fúvókák nagy előnye, hogy a hagyományos fúvókákkal csereszabatosak, így a régebbi gyártású gépeken szórófejekbe egyszerűen beszerelhetők.

Alkalmazásuk nagy előnye, hogy viszonylag kis beruházással jelentős technológiai fejlesztés valósítható meg. A korszerű gépekre rendszerint 2-5 fúvóka befogadására alkalmas csoportos szórófejeket szerelnek, amelyek lehetővé teszik, hogy az eltérő technológiai igényeknek megfelelően gyorsan és egyszerűen lehessen a megfelelő kivitelű és méretű fúvókákat üzembe helyezni. A 2. ábrán hagyományos réses és injektoros fúvóka gyors cseréjére alkalmas szórófej látható.

A leggyakrabban alkalmazott fúvóka típusok főbb jellemzőit a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.

Lényegesen bonyolultabb az a megoldás, amikor a fúvókákba kompresszorral nyomnak levegőt. Vizsgálataink szerint így a folyadék és a levegő nyomásának együttes változtatásával a közepes cseppátmérő 100 és 800 mikron között változhat. A gép megfelelő beállítása, a célszerű paraméterek kiválasztása azonban a gépkezelőnek nehézséget okoz. Ezért alakították ki többek között a szélarányos permetezési rendszert. A JOHN DEERE 832 TWIN FLUID permetezőgépen (3. ábra) kanalas légsebességmérő határozza meg a szél erősségét, és egy számítógép ennek megfelelően szabályozza az aktív injektoros fúvókákban a levegő és folyadék nyomását, ezáltal tartva a cseppméretet és az elsodródást alacsony szinten.

Ma már hazánkban is széles körben alkalmazzák a cseppek elsodródásának megakadályozására és a növényzet jobb és egyenletesebb kezelése érdekében a légzsákos permetezést. A légzsákos gépeken a szórófejek felett elhelyezett műanyag tömlőbe nagyteljesítményű axiálventilátor nyomja a levegőt. Ebből a tömlőből alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki a levegő és a cseppeket a célfelületre szállítja. Növényállomány kezelésénél a légáram megnyitja a permet előtt a lombozatot és olyan örvénylést kelt, amely lehetővé teszi növény teljes felületének viszonylag egyenletes kezelését. Ez azért fontos, mert a kártevők és kórokozók többsége a lombozat belsejében illetve a levelek fonák oldalán támad.

Az utóbbi években a függesztett és vontatott permetezőgépek mellett üzemelnek hidas kivitelű, állítható a nyomtávolságú és 150-220 cm a hasmagasságú magajáró permetezőgépek is. Ezek a vegyszeres gyomirtás mellett a magas növények (kukorica, napraforgó, stb.) állománykezelésére is alkalmasak a teljes vegetációs időszakban. Így használhatók az amerikai kukoricabogár ellen vagy napraforgó deszikkálására is.

Az utóbbi időben már hazánkban is megjelentek a precíziós permetezési eljárások. A GPS műholdas navigációs rendszer segítségével táblatérkép készíthető, amelyen meghatározható a fertőzés elhelyezkedése a táblán. Ennek alapján lehetőség van arra, hogy csak ott, és csak annyi permetlevet szórjunk ki, amennyi a kár megelőzésére elegendő. Az egyes fúvókákat pneumatikus szelepekkel lehet pillanatszerűen nyitni és zárni. Eltérő méretű fúvókák különböző kombinációkban történő működtetésével a fajlagos szórásmennyiséget menet közben lehet folyamatosan változtatni az igényeknek megfelelő határok között. Kísérletek folynak a fertőzés közvetlen felismerésére is. Ebben az esetben a traktorra szerelt berendezés ismeri fel a fertőzött területeket (például gyomok jelenlétét), és ennek alapján vezérli úgy a permetezőgépet, hogy csak a szükséges helyeken történjen vegyszerszórás. Ha az eljárást sikerül meghonosítani, alkalmazásával várhatóan jelentős vegyszer megtakarítás érhető majd el.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a szántóföldi növényvédelemhez nagy választékban állnak rendelkezésre különböző méretű és kivitelű permetezőgépek. A technikai fejlődés eredményeként a korszerű gépek és műszaki megoldások használatával számos új lehetőség nyílik a munkaminőség javítására, a védekezések biztonságának növelésére, a vegyszer takarékosságra és a környezet kímélésére. Fontos azonban a modern technika alkalmazása mellett az is, hogy a gépeket megfelelően állítsuk be és célszerűen üzemeltessük. Ezekről a kérdésekről a következő számban olvashatnak.